Orbán idehaza ebből sem jön ki rosszul, a szövetségeseknek meg amúgy is elegük van belőle

Folyamatosak a fejlemények a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar taktikázás ügyében. Csak az e sorok írását megelőző 24 órában a következő – időnként egymásnak ellentétesnek látszó – nyilatkozatok kerültek a hírekbe. Orbán Viktor az X-en (korábban Twitter) reagált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem sokkal korábbi, a magyar kormányfőnek szóló üzenetére, miszerint arra számít, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a csatlakozást. Nos, Orbán tudatta, hogy telefonbeszélgetést folytatott Stoltenberggel, akinek „megerősítettem, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát, és hangsúlyoztam, hogy továbbra is arra ösztökéljük a Parlamentet, hogy szavazza meg Svédország csatlakozását, és az első lehetséges alkalommal zárja le a ratifikációs folyamatot”. 

Közben azonban Kövér László házelnök az Indexnek nyilatkozva mást – meglehetősen meredek dolgokat – mondott. Egyebek között azt ecsetelte, hogy valakinek utolsónak is kell lennie, illetve, hogy az Országgyűlést nem befolyásolja a török döntés (az ankarai parlament ugyanis már jóváhagyta a svéd csatlakozást – a szerk.). Egyértelművé tette, hogy nem hívja az össze a parlament rendkívüli ülését, mondván, „az ellenzéki pártok valamelyike – amelyek rendre nem a magyar érdekeket szolgálják – ennek összehívását kezdeményezni fogja, valószínűleg sikertelenül. Egyébként nem érzem úgy, hogy valami sürgetne bennünket, sőt, szerintem rendkívüli helyzet sem állt elő”.  (A parlament ülésszaka valamikor egy hónap múlva kezdődik csupán – a szerk.) Azzal zárta mondandóját, hogy „...elég volt abból, hogy a hazánk unatkozó politikusok olcsó játéka legyen... már régen túl lennénk ezen az egész cirkuszon, ha Stoltenberg úr feleannyi erőfeszítést fordított volna a svéd politikusok meggyőzésére, mint amennyi energiát abba fektetett, hogy nekünk üzengessen”. A svédek hibásak, különben sincs igazuk és punktum – így lehet lefordítani a véleményét.

Érdekesen nyilatkozott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, aki az ATV szerda esti Voks című műsorában – a Telex összegzése szerint –  perceken keresztül teljesen komoly arccal bizonygatta, hogy Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit. „Ez nem egy szavazógyár, itt komoly kérdések vannak.” Azt állította, hogy a magyar kormány nem lepődött meg azon, hogy a török parlament beelőzött minket, arról nem szólva, hogy Ankara álláspontja nem befolyásolja Budapestét. És azt is állította, hogy a kormány az első perctől kezdve támogatta Svédország NATO-csatlakozását, ezért is terjesztették a parlament elé.  

Vajon mit jelenthet az Orbán Viktor által hangoztatott „lehető legkorábban”? Illetve mit jeleznek a Kövér által az Indexnek elmondottak – vajon ez egy szokásos koreográfia része vagy tényleg ellentétes a véleménye Orbán Viktoréval? És az is felmerül, vajon elég-e az arcvesztés elkerüléséhez Orbánnak, hogy azt harsogják, a Fidesz frakció nem egy szavazógép? Van még bárki, aki itthon vagy külföldön tényleg elhiszi, hogy nem Orbáné a döntés? Ezeket a kérdéseket tettük fel Horn Gábornak.

Ami Kövér és Orbán egymásnak ellentmondani látszó véleményét illeti, a Republikon Intézet vezetője szerint a konfliktus közöttük valóságos. Ám arra is felhívta a figyelmet, Kövér gyakran gondol mást, mint Orbán, „de ez egyiküket sem nagyon zavarja”, a végén pedig ezek mindig megoldódnak, mégpedig Orbán javára. „Azt látom, hogy a Fidesz tábora bármit és annak az ellenkezőjét is elhiszi a főnökének”, azt is, ha rendjén valónak tartják, hogy mi maradtunk utoljára, valamint az Orbán Balázs által mondott szemen szedett hazugságot is. „Lassan 14 éve nézzük a fideszes kétharmados többségét, és egyszer sem láttuk, hogy a frakció kiállt volna a kormánnyal szemben – így ezután a parlament és a képviselők szabad véleménye semmivel sem alátámasztható hazugság csupán”.

Az Orbán által említett „lehető legkorábbi időpontot” Horn az új ülésszak első parlamenti ülése körülire teszi, „a 135 bátor, önjáró képviselő” akkor fogja megszavazni a svéd NATO-csatlakozást, vélekedett. Kövér mondatai – miközben azokat tényleg komolyan gondolja – azt készítik elő, hogy „a médiát uraló orbáni gépezetnek köszönhetően” úgy tudják itthon eladni azt a méretes pofont, amit Orbán kapott, mintha csak annyi történt volna, hogy Magyarország érdekében a végletekig kitartott. „A harc azonban bukásra van ítélve, a végén nyilvánvalóan meg fogják szavazni, s a vége pedig nagyjából most lesz, ahogy indul a parlament ülésszaka” – mondta. „Azt ugyanakkor nem zárom ki, hogy néhány harcos nyugatellenes politikai szereplőnek Orbán majd megengedi, hogy ne szavazza meg a csatlakozást, vannak elegen, s azt azért el tudom képzelni, hogy 30-40 embert kienged a ’szorítóból’” – vélekedett. De hiába beszélnek össze-vissza, hiába kénytelenek magyarázkodni, itthon Orbán ebből sem fog rosszul kijönni, az övéi azt fogják mondani, hogy az utolsó csepp vérig harcol a magyar érdekért. 

Ami a nemzetközi színteret illeti, Horn úgy látja, hogy a magyar miniszterelnökből kezd elege lenni az európai politika meghatározó szereplőinek, mégpedig pártállástól függetlenül. Sőt, szerinte hiába gondolja úgy Orbán, hogy az új Európai Parlamentben nagyobb lesz a mozgástere, ez sem fog bejönni. Erre példaként hozta fel, hogy éppen az általa barátként számon tartott olasz miniszterelnök, Georgia Meloni szabta feltételként a magyar kormány Ukrajna-politikájának alapvető átszabását. „Orbán beszorul a keleti despotákkal barátkozó, Putyin kiszolgálójaként működő, Európát eláruló szerepbe, megalázó helyzetekbe kerül, mint amikor kiküldték kávézni” – mutatott rá. Normális esetben egy ember ilyenkor kicsit elgondolkodik azon, hogy tényleg ez-e a helyes út, de ez tőle aligha várható. 

„Orbán csak a Magyarország elemi érdekeit a hazai szűk látókörű napi politikai érdekeknek kiszolgáló, az országnak közvetlenül is komolyan ártó politizálásra képes” – szögezte le Horn Gábor. De a mag, a hívő tagozat – ami ma durván mintegy 2,5 millió szavazót jelent – mindent és annak az ellenkezőjét is elfogadja tőle, azzal, hogy időnként a főnök ugyan elbukik a nagy háborúban, de ott áll a vártán, és megpróbálja érvényesíteni a magyar érdekeket – mondta az elemző, aki szerint ugyanakkor egyértelműen a magyar társadalom érdekeivel szembemegy akár az EU-val packázás, akár az Ukrajnával szemben vállalhatatlan kijelentések, akár a svéd NATO-csatlakozás korlátozása.

„Orbán és társai nagyon gyakran magyar érdekekre hivatkoznak és hazaárulónak nevezik  azokat, akik másként nyilatkoznak, mint ő , de ha valami, akkor ez a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos cirkuszuk az, ami az elemi magyar érdekek ellen megy” – mutatott rá a Republikon Intézet vezetője. Megjegyezte: egyetlen érv sincs, ami a Svédország ügyében az ellenkezőjét mondaná, hiszen a NATO erejéhez annak semmi köze sincs, hogy a magyar kormány nem szereti a svéd kormányt („megjegyzem, Stockholmban jobboldali a kormány”), miként ahhoz sem, hogy milyen széles az a biztonsági háló amit a NATO Magyarország köré von.