Orbán jogvégzett emberként tudhatná, hogy mit beszél

Belegondolt-e abba Orbán Viktor, hogy ha a magyar állam nem fizet, az elítéltek – hazai jogorvoslati lehetőség hiányában – továbbra is Strasbourghoz fordulnak majd? – teszi fel a kérdést Magyar György, aki szerint a kormányfő érdekes utalást is tett az „ügyvédek összekapaszkodására”, a „politikában is aktív” ügyvédek közreműködésére. Ha a miniszterelnök szerint, az elítélteknek egyetlen fillért se fizessünk, nem kell ide ügyvéd, hogy Strasbourgban megint szégyenpadra ültessék Magyarországot – szögezi le az ügyvéd a blogjában.

Azt is kibontja, hogy miért gondolja így. Mint írja, például azért, mert törvényben hirdettük ki az emberi jogok európai egyezményéhez történő csatlakozásunkat, amelyet semmibe vennénk, ha Orbán ötlete komoly lenne, s tényleg nem törődne azzal, hogy az Európa Tanács egyik fontos intézménye rendszerszintű problémákat állapított meg a büntetés-végrehajtás terén. Az egyezményből természetesen ki lehet lépni, de az egyet jelentene az EU-ból való távozásunkkal.

Javult a börtönhelyzet

Más kérdés, hogy az emberek igazságérzete sokszor nem találkozik a bíróság – az elítéltek konkrét kártérítési ügyeiben a büntetés-végrehajtási bíró – által hozott döntésekkel. De a rendszer szerencsére nem így működik, jegyzi meg a blog, majd a kártérítéssel kapcsolatban rámutat: korántsem biztos, hogy a pénz az elítélt számláján landol, mert abból először ki kell fizetni az ítéletben esetleg kiszabott kártérítés, illetve tartásdíj összegét, s ha még marad belőle valamennyi, annyi jut az embertelen körülmények között fogva tartott személyeknek.

Akik valószínűleg egyre kevesebben lesznek, mert tavaly átadtak egy 470 főt befogadó új börtönt Kiskunhalason, és ez a belügyminiszter szerint csak a fejlesztések kezdete. Eközben pedig csökkent a fogva tartottak száma is: a büntetés-végrehajtás oldalán elérhető legfrissebb, 2018 decemberi adatok szerint, alig vannak többen 16 ezernél, míg pár éve 18 ezren voltak. Így a ténylegesen rendelkezésre álló férőhelyszámot már csak alig 11 százalékkal haladta meg a befogadottak száma.

Ez persze még mindig azt jelenti, hogy tízből egy rabnak nem nyújthatnak a nemzetközi normáknak megfelelő elhelyezést. Ennél viszont nagyobb számról van szó, mert ha egy cellát négy főre terveztek, s oda bedugnak egy ötödik embert, valamennyien kifogásolhatják, hogy nem áll rendelkezésükre a jogszabályban meghatározott legalább négy négyzetméternyi mozgástér.

Néhány pontosítás Magyar Györgytől

Orbán állítása: az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében vesznek el milliókat a magyar polgároktól, így emiatt konzultált az igazságügy-miniszterrel, hogy ezt a dolgot tegyék rendbe, és ne fizessenek, hanem nyissák újra ezt a kérdést, s vállalják a vitát.

A valóságban azonban: az EU bíróságának semmi köze nincs ehhez az ügyhöz, mert az elítéltek korábban csak a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács emberi jogi bíróságához fordulhattak, amely a lehetetlen börtönviszonyok – alapvetően a túlzsúfoltság miatt – az emberi jogok európai egyezménye – kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmódot tiltó rendelkezése – alapján járt el, és marasztalta el sorozatosan a magyar államot.

Orbán állítása: nincs meghatározva, hogy mi a megfelelő elhelyezés.

Valójában azonban: a hatályos magyar jog szerint – nem kis részben a strasbourgi bíróság nyomására – a „zárkában vagy a lakóhelyiségben elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter élettér jusson”. Ebbe nem számít bele az illemhely és a mosdó által elfoglalt terület.

Orbán állítása: az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében, milliókat vesznek el a magyar polgároktól.

Valójában azonban: miután az embertelen börtönviszonyok miatt, ezres nagyságrendben érkeztek az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz magyar panaszok, a strasbourgi fórum felszólítására 2017 januárja óta itthon intézik a fogva tartottak panaszait. A kártalanítás egy napra eső összege legalább 1200, de legfeljebb 1600 forint, és az igény benyújtásához elég egy, az interneten bárki számára elérhető formanyomtatvány kitöltése.

Jó tanács Orbánnak

Orbánnak nem hangulatot kellene keltenie, s az ügyvédeket szapulnia, mert mindenkinek alkotmányos joga, hogy a büntetőeljárás bármely szakaszában védőt vegyen igénybe. Két más irányban is gondolkodhatna: tényleg költünk-e tízmilliárdokat új börtönökre – meg kártérítésre –, a másik lehetőség pedig a Btk. büntetési rendszerének átalakítása, mert pitiáner csirkefogót talán nem kellene bezárni, bőven vannak alternatív büntetési nemek.

Igaz, a társadalom igazságérzetével talán ez sem találkozna – szögezi le az írás, példaként hozva fel Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodását, ami szintén nem tetszik mindenkinek, bár ez Orbánt valamiért nem zavarja. „Pedig a kebelbarátja nem százmilliót tett munka nélkül zsebre, mint a szerencsétlen gyöngyöspatai romák – akiknek szintén jutott néhány becsmérlő megjegyzés, hiszen a szegregáció miatt megítélt kártérítésért nem dolgoztak meg, miközben a kormányfő keccsöl egész nap –, hanem százmilliárdokat.”

Némi pontostás Orbán államtitkárától

Az RTL Klub Híradójának az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Völner Pál már egy kicsit árnyalta a dolgot. Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy nem fogják kifizetni a már megítélt kártalanításokat. Völner szerint Orbán csak arra adott utasítást, hogy új szabályokat dolgozzanak ki, azaz, hogy: „új keretrendszert kell kialakítani”. Kérdés persze – jegyzi meg Magyar György –, hogy milyen új „keretrendszerre” gondolt az államtitkár, hiszen az egy fogva tartottra jutó négy négyzetméter gyakorlatilag kötelező elvárás az Európa Tanács valamennyi tagállamával szemben, és azon sem lehet vitatkozni, kimeríti-e az embertelen bánásmódot, ha a raboknak egy szűk, alig szellőző zárkában az illemhellyel egy légtérben kell tölteniük az időt – s adott esetben ott kell étkezniük is.