Orbán kicsit enged, hogy kapjon némi pénzt, de nem annyit, hogy a teljes összeghez hozzájusson

Az elmúlt napokban több vezető kormányzati ember is meglehetősen derűlátóan nyilatkozott arról, hogy Magyarország hamarosan hozzájuthat a visszatartott uniós pénzekhez. Legutóbb csütörtökön a gazdaságfejlesztési miniszter egy gazdasági konferencián beszélt erről. A Portfolió tudósítása szerint Nagy Márton azt fejtegette, hogy a folyó fizetési mérleg matt is fontosak az uniós források, ezért azokat „be kell húzni, és az EU-val meg kell egyezni”.  Mint mondta, nem kérdés, hogy a kohéziós forrásokról meglesz a megállapodás, ami 22 milliárd eurót tesz ki, ezt meg fogjuk szerezni, a partnerségi megállapodást alá fogjuk írni legkésőbb ősz elején. Elismerte ugyanakkor, hogy „a helyreállítási alap forrásai kérdésesek”. Ennek a programnak két eleme van: a hitel 9,6 milliárd eurót tesz ki, a támogatás része 5,8 milliárd euró. „De az RRF-ről szóló megállapodás is meglesz az év végéig, vagyis, ha másképp mondom: rajtunk nem fog múlni” – fogalmazott a miniszter, de ezúttal sem említette meg, hogy a kormány konkrétan milyen lépések/kompromisszumok megtételére készül a megállapodás érdekében.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter – ahogy mi is beszámoltunk róla – a napokban szintén arról beszélt, hogy az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére. Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek – közölte.

Pár nappal korábban a Világgazdaságnak adott interjújában pedig úgy fogalmazott,

 „technikai szinten nem állunk rosszul az MFF és az RRF esetében sem, most leginkább a politikai akaraton múlik, hogy mikor és hogyan érünk célba”.

Ezek a kijelentések optimista „mézesmadzagok”, vagy valóban indokolt kijelentések, amelyeknek van realitásuk? Horn Gábort kérdeztük. 

„Miközben Magyarországon sokan úgy érzékelik, mintha Orbán lenne az európai, sőt, a világpolitika meghatározó szereplője, attól még Magyarország továbbra is csak egy kis pont, az pedig nem igaz – még ha úgy is gondolják idehaza –, hogy a mi fantasztikus miniszterelnökünk majd szépen megoldja a problémákat” – szögezte le elöljáróban Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint azonban a helyzet nem is kicsit más, mint amit az orbáni propagandagépezet láttatni akar. Ugyanakkor – mutatott rá – „az Európai Uniónak nem érdeke egyrészt minden gesztus nélküli megoldást találni a kérdésre, de az sem, hogy egy bolha méretű probléma generáljon folyamatosan feszültséget az EU-ban”.

Úgy vélte, hogy Magyarország valamennyi pénzhez hozzá fog jutni, de nem feltételek nélkül, ugyanakkor a valóban jelentős összegekhez olyan kondíciókat támasztanak majd, amelyeket Orbánék már nem akarnak vállalni. Ennek ellenére, a miniszterelnök persze majd el tudja mondani, hogy ismét győzött, az EU pedig azt, hogy nem engedett Orbánnak – jegyezte meg.

„Mindenesetre, valamilyen furcsa megoldást látok, ami majd egy kis mozgásteret biztosít a magyar gazdaság számára, és ez most létfontosságú” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy ez Orbán vagy az ország számára létfontosságú-e, Horn azt fejtegette, hogy akár szereti valaki Orbánt, akár nem, tény, hogy a kialakult helyzet senkinek sem jó. Függetlenül attól, hogy nemcsak olyan külső okai vannak a gazdaság mai helyzetének, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió vagy a nehezedő világgazdasági helyzet, azt nem szabad elfelejteni, hogy a fő ok mégis csak Orbán és csapata. Ugyanakkor senkinek nem jó Magyarországon az elhúzódó recesszió, az egekbe felszökő infláció, egy összeomló gazdaság. „Ahogy hazugság volt az, hogy az ellenzéknek jó a háború, az is hazugság, hogy a tartós válsághelyzet bárkinek is jó lenne” – húzta alá, hozzátéve: mindannyiunk, az egész társadalom érdeke, hogy legyen valami megoldás.

Ugyanakkor a valódi megoldáshoz, ahhoz, hogy hozzáférjünk a teljes uniós támogatáshoz – beleértve az újjáépítési összegeket is – az Orbán-kormánynak ki kellene lépnie önmagából. De még ha csak egy kis részét is kapjuk meg a szóban forgó összegeknek, már annak is jelentősége lehet, igaz komoly ára is lesz a kormány –, de nem Magyarország – szempontjából – hívta fel a figyelmet. Ugyanis Orbánnak engednie kell több kérdésben és ennek jeleit azért már látjuk, például az ügyészség, vagy a közbeszerzési eljárások módosítása kapcsán. „Ám a fizetendő ártól függetlenül borítékolható, hogy Orbánék győzelmi zászlóként fogják lobogtatni, ha végül tényleg hozzájutnak némi pénzhez” – hangoztatta. 

Arra is kitért, hogy az EU-nak már szemmel láthatóan elege van Orbánból, annak heti vétójából. „Megjegyzem, ezt már Orbán is kezdi fel- és elismerni: pénteken, a Kossuth Rádióban már maga is arról beszélt, hogy nem lehet hetente vétózni”. 

Összességében tehát Horn Gábor kompromisszumos megoldást lát, ami segítheti némileg a magyar gazdaságot, ugyanakkor annyira azért nem, hogy ki tudjon lábalni jelenlegi katasztrofális helyzetéből.