Nem csak Orbánt, a bűnsegédeit is el kell számoltatni

„Ez már nemcsak visszatetsző, hanem ízléstelen”

A beszélgetés elején szóba került az új legfőbb ügyész szerepe és az a kérdés, hogy mennyiben hitelesek az utóbbi időben tett nyilatkozatai az ügyészség törvényes működéséről. Ihász Sándor szerint különösen visszás, hogy azok után kezdtek egyes ügyekben aktívabb fellépésbe, hogy korábban számos nagy horderejű ügyben évekig nem történt érdemi nyomozás.

Úgy fogalmazott: az a kommunikáció, amely szerint az ügyészség mindig „törvényesen, szakszerűen és megalapozottan” járt el, szerinte már korábban sem volt hiteles, és ma sem az. Emlékeztetett arra, hogy a közélet, a szakma és a politika jelentős része egyetértett abban: több nagy ügyben – például az Elios-ügyben, a letelepedési kötvények ügyében vagy egyes közbeszerzéseknél – nem történt megfelelő vizsgálat.

A volt főügyész szerint nem elfogadható az az érvelés sem, hogy az új vezetők csak a saját kinevezésüktől kezdődően vállalhatnak felelősséget. Mint mondta, az ügyészség „kontinuus szervezet”, ezért a korábbi döntések felülvizsgálatára is lenne lehetőség. „Hivatalból felül lehet vizsgálni bármilyen döntést, akár a sajátjukat is” – hangsúlyozta.

Szerinte hiteles fellépés csak akkor lenne, ha az ügyészség elővenné azokat az ügyeket, amelyekkel kapcsolatban korábban komoly társadalmi kételyek merültek fel. Enélkül az új vezetői kommunikáció szerinte csupán „pedálozás” és „előremenekülés”.

Automatizmusként működő rendszer

Ihász Sándor részletesen beszélt arról is, hogyan működött szerinte az ügyészségi struktúra az elmúlt években. Állítása szerint idővel már nem is volt szükség közvetlen politikai utasításokra, mert a rendszer „automatizmusként” működött.

Azt mondta: az ügyészségen belül mindenki pontosan tudta, mely ügyekben milyen döntés az elvárt, és kialakult egy formalizált működés, amelyben a szakmai önállóság fokozatosan háttérbe szorult. „Nem volt szakmai minőség, nem volt szakmai mozgástér, hanem ezek klisék voltak, frázisok voltak” – fogalmazott.

A volt főügyész szerint a szervezet hierarchikus működése miatt a fontosabb ügyeket folyamatosan kontroll alatt tartották. A kiemelt vagy közérdeklődésre számot tartó ügyekben a legfőbb ügyészség szinte minden lépést jelentéskötelessé tett, így a nyomozások menetét is szoros felügyelet alatt lehetett tartani.

Ihász ugyanakkor hangsúlyozta: a „parancsra tettem” típusú védekezés szerinte nem lesz elegendő azok számára, akik jogsértő döntésekben vettek részt. Azt mondta, még a katonaságban is meg kell tagadni a törvénysértő utasítást, ezért az ügyészségi dolgozók felelőssége sem hárítható teljes egészében a vezetőkre.

A beszélgetésben kitért az informális kapcsolati hálók szerepére is. Szerinte a kisebb városokban természetes módon összefonódnak a helyi rendőrségi, bírósági és ügyészségi kapcsolatok, de ugyanez országos szinten is működik. Úgy vélte, létezhetett egy olyan informális háttérrendszer, amelyben politikai és igazságügyi szereplők rendszeresen találkozhattak egymással.

Példaként említette a vadászatokat, szivarklubokat vagy más informális eseményeket, ahol szerinte nem kizárható, hogy érzékeny ügyek is szóba kerültek. Bár konkrét neveket nem mondott, úgy fogalmazott: „nem lehet kizárni”, hogy ezek a kapcsolatok hatással voltak egyes eljárásokra.

„Nemcsak a politikusokat kell vizsgálni”

A beszélgetés egyik központi eleme az elszámoltatás kérdése volt. Ihász Sándor szerint az igazságszolgáltatás csak akkor nyerheti vissza a társadalom bizalmát, ha nemcsak az esetleges korrupciós ügyek szereplőit, hanem azokat is felelősségre vonják, akik hivatalos személyként eltussolták vagy akadályozták az eljárásokat.

A volt főügyész szerint „nemcsak azokat kellene megvizsgálni, akik ellopták a vagyont, hanem azokat is, akik hivatalos személyként ezeket az eljárásokat eltussolták, manipulálták vagy késleltették”.

Úgy véli, az ügyészségen belül sok tisztességes és szakmailag felkészült ember dolgozik, őket támogatni kellene, ugyanakkor szükség van egy átfogó „rendszerváltásra” az ügyészségen és a bíróságokon is. Szerinte a jelenlegi struktúra nem képes megfelelően leképezni a társadalmi elvárásokat.

A beszélgetés végén szóba került az is, hogy a jövőben a hangsúly inkább a büntetőjogi felelősségre vonáson vagy a vagyon-visszaszerzésen legyen-e. Ihász szerint a kettő nem feltétlenül ugyanaz, és számos olyan jogi eszköz létezik – akár polgári jogi vagy versenyjogi területen is –, amelyekkel jelentős vagyonokat lehetne visszaszerezni még büntetőeljárás nélkül is.

Példaként említette a koncessziós szerződéseket, a túlárazott közbeszerzéseket, valamint a vagyon-visszaszerzési eljárásokat. Szerinte ezek az eszközök jelenleg is rendelkezésre állnak, csak következetesen kellene alkalmazni őket.

A műsor végén a Rogán Antalhoz kapcsolódó, állítólagosan kihúzott iratok ügye is szóba került. Ihász úgy fogalmazott: ha nem semmisítettek meg minden dokumentumot, és valóban van szándék a feltárásra, akkor egy független és szakmailag hiteles vizsgálócsoport képes lehet rekonstruálni, mi történt valójában.

„Ha ezt akarják, és oda olyan emberek mennek, akik becsületesek, értenek hozzá és szakmailag hitelesek, akkor van ennek esélye. Ha nem így történik, akkor nincs garancia” – mondta a volt fellebbviteli főügyész.