Orbán kifizetőhelyei Magyar Péter célkeresztjében

A megyei önkormányzatok feladat nélkül maradtak

Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben a vidékfejlesztési program kapcsán élesen bírálta a megyei közgyűlések működését. Szerinte ezek az intézmények a Fidesz kifizetőhelyeivé váltak, és közpénzautomatákként működnek. A kormányfő arról beszélt, hogy a magyar emberek pénzének jobb helyre kell kerülnie, ezért megszüntetné az általa kifogásolt rendszert.

Kuncze Gábor szerint azonban a megyei önkormányzatok kérdését nem lehet egyszerűen úgy kezelni, hogy egy közigazgatási szintet megszüntetnek. A helyi és a területi önkormányzatok feladata ugyanis éppen az, hogy olyan ügyekkel is foglalkozzanak, amelyek túlmutatnak egy-egy település határain. Ilyenek lehetnek a térségi fejlesztések, bizonyos hivatalok vagy olyan intézmények működtetése, amelyeket érdemes közösen szervezni.

A volt politikus emlékeztetett arra, hogy a Fidesz korábban jelentősen átalakította a megyei önkormányzatok feladatkörét. A változtatások következtében ezek az intézmények valóban kevesebb érdemi hatáskörrel rendelkeznek, miközben működésük költségei megmaradtak. Kuncze szerint azonban ebből nem következik, hogy az egész rendszert minden további nélkül fel lehet számolni. Ha a területi önkormányzati szint megszűnik, valamilyen más szervezetnek át kell vennie a feladatait. Ez lehetne akár az önkormányzatok önkéntes társulása, akár egy nagyobb térségi vagy regionális szervezet, de a központi irányítás nem helyettesítheti automatikusan a helyi ismereteket.

Magyar György egyetértett azzal, hogy a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően, és reformra szorul. A jogász ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a változtatásokat szakmai alapon kellene előkészíteni. Mint mondta, nem látja a szükséges hatástanulmányokat, és tudomása szerint az érintett szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, illetve az önkormányzatok képviselőivel sem történt megfelelő egyeztetés. Szerinte a bejelentett elképzelés egyelőre inkább politikai terv, amelynek iránya elfogadható lehet, de a megvalósítás részletei még hiányoznak.

A műsorban az is felmerült, hogy a Tisza a korábbi önkormányzati választások idején még nem rendelkezett olyan politikai háttérrel, amely lehetővé tette volna, hogy mindenütt saját jelölteket állítson. Emiatt a területi önkormányzatokban sincsenek olyan képviselői, akik a pártot közvetlenül képviselnék. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy a megyei rendszer átalakításának politikai szempontjai is vannak.

A vidékfejlesztéshez több kell a helyiek döntésénél

A beszélgetés résztvevői különválasztották a megyei önkormányzatok átalakítását a kormány vidékfejlesztési programjától. Magyar György szerint a meghirdetett kezdeményezés önmagában érdekes és támogatható, hiszen a tervek szerint tíz térségi csomópontban, mintegy száz település bevonásával, hozzávetőleg százezer ember életkörülményeinek javítására indítanának programokat. A cél az, hogy a helyiek dönthessék el, milyen fejlesztésekre van szükségük, milyen sorrendben szeretnék azokat megvalósítani, és hogyan képzelik el saját településük jövőjét.

A program elsősorban olyan térségeket érinthet, ahol az átlagjövedelem jelentősen elmarad az országos szinttől. A hátrányos helyzetű településeken azonban nem csupán az utak, az utcák, az iskolák vagy az egészségügyi intézmények állapota jelent problémát. A tartós felzárkózáshoz munkahelyekre, beruházásokra és működő vállalkozásokra is szükség lenne. Magyar György úgy látja, hogy a helyiek önmagukban, pusztán egyeztetésekkel nem tudják megteremteni ezeket a feltételeket, ezért erőteljes külső segítségre van szükségük.

A programra szánt források lehetőséget adhatnak kisebb, helyi fejlesztésekre, de a vendégek szerint kérdéses, hogy hosszú távon elegendőek lesznek-e a térségek gazdasági problémáinak megoldására. Kuncze Gábor ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy végre történik valami az önkormányzati szinten. A kezdeményezést kísérleti programként hirdették meg, és ha beválik, országos szinten is kiterjeszthetik.

A műsorban szóba került az önkormányzatok gazdálkodásának helyzete is. Kuncze szerint a nagyobb települések közül több a központi elvonások miatt a csőd szélére került, miközben a Tisza korábbi választási programjában hangsúlyos szerepet kaptak az önkormányzatok. A program egyebek mellett az iskolák és a korábban elvett feladatok visszaadását, valamint a gazdálkodás rendezését ígérte. A vendég szerint ezekről az elképzelésekről jelenleg kevés szó esik, holott az önkormányzatok működőképessége az egész ország lakosságát érinti.

Magyar György arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányváltással járó feladatok rendkívül szerteágazóak. Nemcsak az önkormányzati rendszert, hanem az igazságszolgáltatást és az egészségügyet is át kellene alakítani. Szerinte a problémák nagysága miatt nem lehet mindent egyszerre megoldani, de ehhez világos prioritásokra, megfelelő szakmai kapacitásra és a társadalom együttműködésére lenne szükség.

Az elszámoltatás és az új alkotmány dilemmája

Az Egyenleg vendégei az elszámoltatás kérdésére áttérve arról beszéltek, hogy a korábbi rendszer visszaéléseinek feltárása nem egyszerű politikai döntés. Magyar György szerint hiába hangzik el, hogy a felelősöket azonnal bíróság elé kell állítani, ehhez működőképes intézményekre, nyomozókra, ügyészekre, bírákra, szakértőkre és megfelelő adminisztrációra van szükség. Ha nincs elegendő ember, aki az ügyeket kivizsgálja, a bizonyítékokat összegyűjtse, a jegyzőkönyveket elkészítse, akkor a jogi eljárások sem tudnak megfelelően lezajlani.

A jogász szerint a bíróságok leterheltsége is azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás működését alapvetően kellene rendezni. Nem lehet úgy kezelni a súlyos ügyeket, mintha azok néhány nap alatt, folyamatos tárgyalással lezárhatók lennének. A jogállami működéshez biztosítani kell az intézmények személyi és tárgyi feltételeit is. Ellenkező esetben az ország újra szembesülhet azzal, hogy a politikai ígéretek és a gyakorlati megvalósítás között jelentős különbség van.

Kuncze Gábor szerint az ország történetében már többször előfordult, hogy egy kedvező politikai fordulat után nem sikerült megfelelően végigvinni a változásokat. Az 1956-os forradalom és az 1990-es rendszerváltás példáját említve arról beszélt, hogy a társadalom időről időre elindult egy jobb irányba, de a folyamatok később megtörtek. A mostani helyzetben ezért türelemre és bizalomra lenne szükség, ugyanakkor a kormánynak is tennie kellene azért, hogy ezt a bizalmat megszerezze. Magyar György szerint ennek része lenne, hogy a hatalom ne zárkózzon el a civilek és a szakértők véleményétől.

A beszélgetés végül az alkotmányozás kérdéséhez vezetett. Magyar György úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi alaptörvényt ő inkább „alaptákolmánynak” nevezi, mivel az elmúlt időszakban számos alkalommal módosították. Szerinte egy valódi alkotmányra lenne szükség, amelynek előkészítésében a civilek, a jogi szakma, a szakértők és a parlament is részt vesznek. Kuncze hozzátette: az alkotmány nem az állam tulajdona, hanem az állampolgároké, és éppen az a feladata, hogy az államhatalommal szemben védelmet biztosítson az emberek jogainak.

Magyar György szerint az új alkotmány alapvetéseit először szakembereknek kellene kidolgozniuk. Meg kellene határozni azokat a sarokpontokat, amelyek nélkül nem létezhet működő alkotmány, majd ezeket széles körű társadalmi egyeztetésre kellene bocsátani. A különböző fórumokon a társadalom minden csoportjának lehetőséget kellene adni a véleményezésre, hogy a végleges szöveg mögött valódi társadalmi elfogadottság álljon.

A jogász egy alkotmányozó nemzetgyűléshez vagy konventhez hasonló testület létrehozását is szükségesnek tartaná, amelyben a társadalom különböző rétegeinek képviselői vennének részt. A végleges szöveget ezt követően a parlament fogadhatná el, majd népszavazás erősíthetné meg. Magyar György szerint így lehetne olyan, tartós alapokra épülő alkotmányt létrehozni, amely világosan szabályozza az államfő megválasztását, az intézmények jogköreit, a hatalmi fékeket és ellensúlyokat, valamint az Alkotmánybíróság működését.

A vendégek szerint az alkotmányozás mellett azonnal megoldandó gyakorlati feladatok is vannak, de ezekhez jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás. Magyar György úgy látja, hogy a reformok sikeréhez a szakértelem bevonása elengedhetetlen, különben a politikai elképzelések és a működőképes állami intézmények közötti szakadék továbbra is megmarad.