Orbán kiutat keres, s fordulat várható a mivel pénzre van szüksége

Az ukrajnai háború kezdete óta a szókimondó jobboldali populista politikus a nyugati vezetőknél jóval puhább vonalat követ Moszkvával szemben, nem szállít fegyvereket Kijevnek, viszont hagyja, hogy a kormánybarát és az állami sajtó a háborúról az orosz narratívát terjessze. Mindez nem csupán a nyugati fővárosoktól távolította el, hanem szembeállította régi, megbízható szövetségesével, Varsóval, és magára vonta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haragját is. Emellett tovább rontotta az EU intézményeihez fűződő, egyébként is feszült kapcsolatait, az EU ugyanis úgy ítéli meg, hogy Orbán erodálja a demokratikus normákat. A kapcsolatok még tovább romlottak, amikor Brüsszel elindította az úgynevezett jogállamisági eljárást, ami oda vezethet, hogy jelentős támogatásokat vonhatnak meg emiatt Magyarországtól. 

Ám az olajembargó terve újra lehetőséget adott Orbánnak, hogy erősködjön Európában, és újabb engedményeket érjen el – mutat rá a Politico. Az embargós javaslat elhangzása után nyomban magára vonta a reflektorfényt azzal, hogy feltartóztatja a végső megállapodást, és hosszú átmeneti időszakot követel. Mivel az EU szabályai konszenzust írnak elő, Orbán gyakorlatilag elérte, hogy a tömb úgy táncoljon, ahogyan ő fütyül. Hátfőn von der Leyen repült Budapestre, kedden uniós tisztségviselők bejelentették, hogy anyagi kompenzációt vettek fontolóra Magyarország számára. 

Nem Budapest az egyetlen EU-főváros, amely engedményeket kér, de a leghangosabban Orbán tette ezt,  amikor az olajembargót a magyar gazdaságra dobott „atombombának” nevezte. Az EU már megállapodott, hogy az ország két év haladékot kapjon, de Orbán öt évet és jelentős uniós támogatást követel. A cikk idézett egy volt magyar tisztségviselőt, aki azt mondta Orbán politikai magatartásáról: „Viktor játékos, és tudja, hogy erős lapjai vannak”.

Orbán erős felhajtó erőt tudhat maga mögött, miután áprilisban megnyerte a választásokat, még akkor is, ha tudjuk, hogy a nemzetközi megfigyelők szerint a voksolás a Fidesz felé lejtő pályán zajlott. 

Mostanában azonban a magyar miniszterelnök számára nem minden úgy megy, ahogyan szeretné. Szlovéniában egyik legszorosabb szövetségese vesztette el a választást, Franciaországban a szélsőjobboldali Marine Le Pen, akit Orán nyíltan támogatott. Ráadásul mindez akkor történt, amikor Oroszország ukrajnai inváziója érdekes kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy Orbán évek óta baráti kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal. Brüsszelben Orbán már nem számíthat a hagyományos szövetségeseire, a közép-európai országok Visegrádi Négyek néven ismert csoport tagállamaira, mert Csehország, Szlovákia és Lengyelország egyaránt Orbánnál sokkal keményebb álláspontot képvisel Moszkvával szemben. Különösen súlyos csapást mért a háború a Magyarország és Lengyelország közötti, valaha igen erős kapcsolatokra. 

Magyarország jelentős mértékben függ az orosz olajtól, de tisztségviselők szerint van tér a kompromisszum számára. Brüsszel már felajánlotta Budapestnek a hosszabb átmeneti időszakot, és három uniós tisztségviselő is úgy nyilatkozott, hogy pénzügyi támogatásról is szó lehet a tömb új energiastratégiájának keretében, hogy elősegítsék az ország orosz olajtól való függőségének enyhítését. 

Orbán arra is felhasználta a pillanatot, hogy rábírjon vezetőket arra, hogy közvetlenül vele tárgyaljanak. Így tett Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron. Orbán az olajembargóval kapcsolatban ugyan kemény vonalat követ, de egyes jelek arra utalnak, hogy talán legalább jelképes enyhülést szeretne elérni a Brüsszellel való feszült viszonyban, hogy hozzájusson legalább valamennyi uniós pénzhez. Ilyen jel például, hogy elbocsátották a miniszterelnöki hivatal egyik munkatársát, aki állítólag vesztegetést fogadott el. A Bizottság ugyanis korábban világossá tette, hogy a korrupció az egyik döntő tényező a jogállamisági mechanizmus beindításában, ami a támogatások csökkentéséhez vezethet. 

Egy meg nem nevezett vezető fideszes politikust idézve, a szerző azt írta: Orbán kiutat keres, és fordulat várható most, hogy a választásokon túl vannak, és Orbánnak pénzre van szüksége. Semmi nem utal azonban arra, hogy Orbán Viktor lényegesen változtatna a demokratikus normákkal, az LGBTQ emberek jogaival és más fontos témákkal kapcsolatban, amelyek az EU-ban súlyos aggályokat keltenek. Ez dilemmát jelenthet von der Leyen csapatának: vigyék-e tovább az uniós támogatások csökkentésének folyamatát, vagy inkább puhítsanak az álláspontjukon, hogy elkerüljék az Orbánnal való további összeütközéseket az egyéb frontokon, különösen a Moszkva elleni szankciók újabb csomagjainak kérdéseiben – írta a lap kommentárjában.