Orbán nagy csalódása: marad a szocialista spanyol kormány

Sánchez minimális többséggel rendelkezik a 350 tagú madridi parlamentben és csak a katalán szeparatista párt hét képviselője segítségével tudott hatalmon maradni. Katalóniában – az ország leggazdagabb, nagy hagyományú, saját nyelvét beszélő tartományában – 2017 őszén népszavazást tartottak arról, kiváljanak-e a Spanyol Királyságból. A részvétel 43 százalékos volt, a szavazók több mint 90 százaléka támogatta az önállóságot. A népszavazás, amint azt az Alkotmánybíróság és a király is előre jelezték, törvénytelen volt. A központi kormány szükségállapotot hirdetett ki, felfüggesztette a tartomány önigazgatását, leváltotta Carles Puigdemont miniszterelnököt, ellene és más szeparatisták ellen vádat emeltek. A kormányfő és több minisztere külföldre menekült, számos társukat letartóztatták.

Katalóniában azóta is az önállóságot igénylő pártok vannak (szerény) többségben a helyi parlamentben. A tartomány egyébként (Spanyolország három másik régiójához hasonlóan) széles körű autonómiával rendelkezik, így például saját rendőrsége is van. Sánchez amnesztiát ígért mindazoknak, akik szerepet játszottak a 2017-es elvetélt önállósodási kísérletben (több száz emberről van szó). Köztük van vezetőjük, az azóta is Brüsszelben élő Puigdemont is. A régi-új szocialista kormányfőnek ez a döntése százezreket vitt tiltakozni az utcára. Nem csak a konzervatívokat, mivel a katalán ügy, a nemzeti egység kérdése azóta is megosztja a spanyol társadalmat. A szeparatisták ellenfelei attól tartanak, hogy az általuk bűnözőnek tartott Puigdemont nemcsak hazatérhet, hanem ismét szerepet játszhat a politikában is.

A konzervatívok a júliusi választáson a legtöbb szavazatot kapták, de nem tudtak kormányt alakítani, miután a szélsőséges Vox párttal szövetkeztek. Az utóbbi tagadja az éghajlatváltozást, ellenfele a nemek egyenjogúságának és a szexuális kisebbségek jogainak, emiatt Alberto Feijoó, a konzervatívok vezetője sok szavazatot veszített. Pártja most az Európai Uniótól remél segítséget. Thanasis Bakolas, az Európai Néppárt főtitkára már ki is állt, mondván: Sánchez „nem vette figyelembe a spanyol nép akaratát és a legszélsőségesebb baloldali elemekkel működik együtt. Ez rendkívül aggasztó a jogállamiság szempontjából, ezért az uniós intézményeknek előbb vagy utóbb lépniük kell”. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa tájékoztatást kért és kapott a spanyol kormányól az amnesztia-törvényről, majd megkezdték annak tanulmányozását. 

A 51 éves Pedro Sánchez, akit pártja hibáztatott a választási vereségért, a nyáron már arra készült, hogy visszavonul a magánéletbe. Vitatott, sokak által populistának ítélt lépésével azonban váratlanul helyén tudott maradni. A konzervatívok és a szélsőjobb, köztük a Fidesz csalódottak, hiszen nagyon számítottak arra, hogy – éppen az Európa-parlamenti választások előtti évben – az unió egy nagy tagállamában jutnak hatalomra konzervatívok. Sáncheznek mindenesetre nehéz dolga lesz törvényeket, különösen az általa szorgalmazott jogi reformokat elfogadtatni a parlamentben, míg a katalán szeparatistáknak adott amnesztia további, tartós feszültségeket ígér.