Orbán: nem látom a fényt az alagút végén

A kijárási korlátozás határozatlan időre történő meghosszabbításáról a kormányfő azt közölte: nagyon eltérőek az állapotok a különböző településeken, ezeket nem lehet egy országos döntéssel szabályozni. Ezért határoztak a kijárási korlátozások fenntartásáról úgy, hogy közben lehetőséget adnak a polgármestereknek, hogy ha helyben indokolt, további szigorításokat tehessenek.

A kijárási korlátozás meghosszabbításáról csütörtökön döntött a kormány, amit a miniszterelnök úgy kommentált: a csoportos felől haladunk a tömeges megbetegedések irányába, és azért várt ki, hátha szigorúbb intézkedést kell hozni a helyzet esetleges romlása miatt.

Igazából pénteken kellett volna dönteni, de mivel ez már munkaszüneti nap, nem lehetett tovább várni–  közölte, megjegyezve: budapesti idősotthonokban történtek indokolták is ezt az óvatosságot.

Orbán Viktor a járványról szólva, arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már „kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja „a fényt az alagút végén".

Magyarország szempontjából ugyanakkor Ausztriát „nagyméretű laboratóriumnak" nevezte, mert ott – az Olaszországhoz való közelség miatt – minden hamarabb történik meg, mint Magyarországon. Ezért figyelik, hogy az osztrákoknak melyik lépés vált be és melyik nem, és ezek értékelése után szabad itt esetleg hasonló járványügyi intézkedéseket hozni.

Pénteken is folytatódó kórházlátogatásairól a kormányfő azt mondta: az ösztöne azt súgja, hogy el kell mennie és tájékozódnia kell a kórházakban.     

Amikor tömeges lesz a fertőzés – és mivel eddig ezt senki nem úszta meg, érdemes rá felkészülni –, akkor 7500-8000 olyan intenzív kórházi ágy és lélegeztetőgép is kellhet, amellyel az időseket el tudják látni. Békeidőben Magyarországon lélegeztetőkészülékből körülbelül 2000 van, ezt kell felfuttatni 8000-re úgy, hogy meglegyenek a gépeket kezelni képes orvosok, ápolók is – tette hozzá.

Úgy értékelt: a védekezést annyiban tekinti sikeresnek eddig, hogy lassította a járvány terjedését, és ezzel időt nyertek, de „a nagy megpróbáltatás, az igazi teszt az előttünk van".

A húsvétról, a családi összejövetelek elmaradásáról szólva. Orbán Viktor azt mondta: meg kell próbálni elfogadni, hogy ez a húsvét más lesz, mint amilyenek a húsvétok lenni szoktak.

A rádióinterjúban szó volt a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaságvédelmi lépésekről is, amelyekről Orbán Viktor azt mondta: míg a baloldal válságkezelési receptje a megszorítás volt, és így elvettek a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól és a családoktól is, addig a 2010 utáni kormány ellenkező irányba indult, a középpontban a munka állt.

Most is az a fő cél, az a válságkezelés vezérfonala, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit kell létrehozni – hangoztatta, hozzátéve, hogy nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdálkodás és az eladósodás időszakába.

Kiemelte, hogy mára Magyarország a saját lábán áll, pénzügyileg nem függ senkitől. Ezt a célt nem szabad feladni válság esetén sem, ragaszkodik ahhoz, hogy „azon az úton menjünk, amire felhatalmaztak minket az emberek", és ez „menni fog".

A sok száz lépésből álló gazdaságvédelmi terv működni fog, meg fogja oldani a bajokat, visszaadja a munkahelyeket, és újra növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot – jelentette ki Orbán Viktor.

A bankok és multik bevonásáról a teherviselésbe a kormányfő azt mondta: a terhek kimérésével óvatosnak kell lenni, meg kell találni azt a mértéket, amit még elbír egy adó alá vont alany, például egy pénzintézet vagy egy multinacionális cég. Fontosnak nevezte, hogy mellettük az önkormányzatok és a pártok is vállaljanak részt a teherviselésből: ahogyan a kormánynak, úgy a politikai szervezeteknek és az önkormányzatoknak is át kell szervezniük a gazdálkodásukat.

Ha mindenki vállal valamit, akkor meglesznek a gazdasági terv pénzügyi alapjai – közölte Orbán Viktor, akinek az optimista forgatókönyve szerint, a gazdaság néhány hónapon belül visszatalál az „egyenes ösvényre".

Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy odáig ő „nem szaladna", mint a legoptimistább, akár két-három százalékos idei növekedést előrejelző jegybank, de nem tartja szükségszerűnek azt a hatalmas méretű visszaesést sem, amelyről közgazdászok „vizionálni" szoktak. Inkább londoni pénzügyi elemzőkre támaszkodna, akik szerint van Magyarországnak egy esélye arra, hogy jól jöjjön ki ebből az egészből, csak egy jó terv kell, és azt jól kell végrehajtani.

A költségvetési hiány ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott: „később majd fellógatják" azokat, akik most elengedik a hiányt. Aki most „nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok" – mondta.

A kormányfő kijelentette: neki a három százalékos költségvetési hiány „vörös vonal", nem szabad a fölé menni, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát".