Orbán nem támogatja, hogy megemlékezzenek a sebrenicai népirtásról
Magyarország nem szavazza meg, hogy az ENSZ határozatban emlékezzen meg az 1995-ben a boszniai Srebrenicában az ottani muzulmánok ellen elkövetett népirtásról – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán, amikor vendégül látta Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt.
Szijjártó a magyar álláspontot azzal indokolta, hogy ez felszítaná a feszültségeket a balkáni államban és a környező térségben, továbbá akarva, vagy akaratlanul „démonizálná az egész szerb nemzetet”.
Az MSN emlékeztetett arra, hogy Srebrenicában több mint 8000 boszniai szerb férfit és fiút gyilkoltak le a boszniai szerb erők, és maradványaikat tömegsírokba temették.
Az ENSZ Németország és Ruanda által javasolt határozatát a boszniai bosnyák politikusok mellett egy sor európai állam és az Egyesült Államok is támogatja. A dokumentum június 11-ét tenné meg a vérengzés emléknapjává. A boszniai és szerbiai szerbek – akiket egyébként Oroszország és Kína támogat – élesen ellenzik a határozat elfogadását.
A Hágai Bíróság a második világháború után első népirtásnak minősítette a történteket, és több szerb katonai és politikai vezetőt el is ítélt miatta.
Dodik – Szijjártó vendége –, a Republika Srpska entitás boszniai szerbjeinek szeparatista vezetője tagadja, hogy a tömeggyilkosság népirtás lett volna. Dodik ellen az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe 2022-ben azzal az indokkal, hogy korrupt tevékenysége a térség destabilizálódásának veszélyét hordozza, és aláássa a több mint 25 éve Washington által közvetített békét.
Emir Suljagić, a Srebrenica Emlékközpont vezetője szerdán az X közösségi oldalon kifejtette: a magyar álláspont „mélyen zavaró, és nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Azzal vádolta Orbán Viktor nacionalista miniszterelnököt, hogy Magyarországot „a tagadás és a revizionizmus erőihez” köti, „amelyek aláássák azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyeknek célja, hogy elismerjék ezt a tragédiát, és tanuljanak belőle”.
„Abban, hogy Orbán ellenzi az ENSZ-határozat elfogadását, annak a szélesebb mintának a részét kell látni, hogy elutasítja a nemzetközi konszenzust az emberi jogok kérdéseiben. A határozat elutasításával az Orbán alatti Magyarország azt a veszélyes üzenetet küldi, hogy a történelmi igazságokat a politikai célszerűség jegyében lehet kényelmesen figyelmen kívül hagyni” – írta Suljagić.
