Orbán pozíciói romlanak, elérkezett a váltás ideje

A miniszterelnök szokásos – interjúnak álcázott – pénteki rádiós szózatában hosszan magyarázta, miért volt Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem szavazta meg a gázellátás ügyében a múlt héten született uniós döntéseket. Szerinte megbukott az orosz-ukrán háborúban követett brüsszeli stratégia, az egyetlen megoldás az lehet, ha megegyeznek Oroszországgal. Ehhez azonban hozzátette, amit már egy héttel korábban, tusványosi beszédében is kifejtett, hogy a harcok befejezéséről az oroszoknak és az amerikaiaknak kell megállapodniuk. Végül eljutott odáig, hogy Európának új biztonsági rendszerre lenne szüksége. Balázs Péterrel elsősorban e két utóbbi megállapításáról beszélgettünk, arról, hogy reálisak-e ezek az elképzelések.

A volt külügyminiszter annyiban igazat adott Orbán Viktornak, hogy Európának jelenleg valóban nincs egy mindenki által tiszteletben tartott és betartott biztonsági rendszere. Erről ugyanis legutóbb még az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában volt szó. A Helsinkiben tartott csúcstalálkozón elfogadott dokumentum az akkori határokat ismerte el. Azóta eltelt majdnem ötven év és a kontinensen – többek között – lezajlott egy rendszerváltás. A nemzetközi kapcsolatokban ennek legfontosabb megnyilvánulása a korábbi szövetségi államok felbomlása volt. Balázs Péter kiemelte, hogy Magyarország itt különleges helyet foglalt el, hiszen a világ egyetlen olyan országa, amely szomszédos volt mindhárom felbomlott szövetségi állammal, vagyis a Szovjetunióval, Jugoszláviával és Csehszlovákiával. „Mi tehát igazán közelről láttuk ezt a folyamatot, amikor e három szövetség helyén 24 új állam született” – fogalmazott a professzor. Majd hozzátette, az sem véletlen, hogy ezeken a helyeken – előbb a poszt-jugoszláv, legutóbb pedig a poszt-szovjet térségben – törtek ki háborúk, hiszen ezeknek az országoknak rendezetlen a státuszuk. A hidegháború óta nincs olyan átfogó nemzetközi egyezség, amely pontosan kijelöli az összes határt és ami a nagyhatalmakat különösen érdekli, a befolyási övezeteket. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az érintettek csak arra vártak, a magyar miniszterelnök mondja meg nekik, miképpen is lehet rendezni a konfliktusokat. A volt külügyminiszter szerint „Orbán Viktor a zavarosban halászik és amiről beszélt, az tulajdonképpen az orosz álláspont visszhangja”. Moszkva igyekszik ugyanis lényegében Ukrajna, vagy akár az európai államok kihagyásával tárgyalni a februárban kiterjedt agresszió esetleges befejezéséről. Vlagyimir Putyin ezt a kérdést egyenesen az Egyesült Államokkal, netán a NATO-val vitatná meg. „Ez pedig visszahozza azt a világot, ahol a nagyok döntenek a kisebbek sorsáról a fejük fölött” – magyarázta Balázs Péter és hozzátette, ez azért teljességgel elfogadhatatlan, mert nem lehet kihagyni a konfliktus másik szereplőjét, a megtámadott Ukrajnát, amely nélkül aligha lehet békét teremteni.

Az oroszok sokszor próbálkoztak hasonló taktikával – emlékeztetett a volt külügyminiszter. Ők még a régi befolyási övezetekben gondolkoznak és továbbra is azt próbálják elérni, hogy világszerte a nagyhatalmak diktáljanak. Ezzel pedig önmagukat igyekeznek egyenrangú félként pozicionálni az Egyesült Államokkal és a NATO-val. A professzor felidézte azt a néhány hónapos esetet, amikor a német külügyminiszter Moszkvában tárgyalt. Annalena Baerbock akkor szóvá is tette orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak, hogy vele tárgyaljon és ne az amerikaiaknak üzenjen rajta keresztül.

Ami viszont Orbán Viktort illeti, ő rendszeresen összekeveri a külpolitikát a pártpolitikával – hívta fel a figyelmet Balázs Péter. Ez pedig nem szerencsés. A külpolitika államok közötti kapcsolatokat ápol és a józanság arra int, hogy mindig az aktuális kormányzattal folytassanak párbeszédet, persze fél szemmel figyelve az ellenzékre, mert cserék is történhetnek. Ezzel utalt arra, hogy a magyar miniszterelnök nyíltan elkötelezte magát a jelenlegi amerikai elnök szélsőjobboldali ellenzéke mellett, hiszen még az e héten tartandó újabb konferenciájukra is elment. De kettős játékot játszik a miniszterelnök az Európai Unióval is. Egyik miniszterét – Navracsics Tibort – megbízta, hogy igyekezzen megszerezni a helyreállítási alap forrásait, mert lejár a határidő és ha az év végig nem sikerül megegyezni, akkor elvész a pénz. Eközben viszont csak ígérgeti, hogy teljesíti a jogállamisági feltételeket. A kata-törvény gyors elfogadása is jelezte, hogy nyoma sincs annak a változásnak, ami hitelessé tenné a magyar kormányt Brüsszelben.

E ponton természetesen már összeér a bel- és a külpolitika és a miniszterelnöknek mindenütt romlanak a pozíciói – folytatta a volt külügyminiszter. Hiszen láthatóan most omlik össze az a konstrukció, amivel piacidegen eszközökkel – az árak manipulálásával – növelhette hazai népszerűségét. Az infláció pörög, az energia drágul, többet kell adózni, az ársapkák nem sokáig tarthatók egy ilyen világgazdasági helyzetben. Az lenne a logikus, hogy ilyenkor több külföldi támogatót szerezzen, de az unióval folytatódó szembenállása mellett, régi szövetségeseit is elvesztette különböző okokból és már csak az európai szélsőjobboldalra számíthat valamennyire. Így olyan külső partnerekre próbál támaszkodni, mint Oroszország, Kína, vagy éppen Brazília.   

A professzor úgy látja, zavaros ősz következik. Az ország kormányozhatósága egyre inkább gyengül. Kérdés, hogy a lakosság mikor elégeli meg a romló életfeltételeket. Nem véletlen, hogy a kormányzati időszakok mindenütt a világban négy-öt évesek, utána választások és gyakran cserék következnek. Magyarországon Orbán Viktor és rendszere 12 éve húzza és láthatóan elfáradt. Nyilvánvalóan elérkezett a váltás ideje, bár ehhez erős alternatívára is szükség lenne – mondta Balázs Péter.