Orbán: szemünkben a Nyugat elvesztette vonzerejét
Felavatták az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán a Trianon emlékművet, más néven az Összetartozás emlékhelyét. A szalagátvágás előtt Orbán Viktor beszéde inkább szólt a miniszterelnök geopolitikai vízióiról, mint az idén 100 éves békediktátum, és az azt követő társadalmi változások emlékezetéről.
„A trianoni száz év magyar magányának korszaka lezárult, az országvesztés leckéjével szembenéztünk, és számot vetettünk” - mondta Orbán, aki szerint ezzel „új korszakba lépett Magyarország nemzeti politikája”. Az új korszak lényege „Magyarország, mint a Kárpát-medence legnagyobb népességű és legerősebb gazdaságú országa” és a többi közép-európai nemzet „egymás szuverenitásának tiszteletben tartására és a közös érdekekre alapozott együttműködése”.
„Rég volt ilyen esély, hogy Lengyelország vezérhajója körül okosan elrendeződve” a közép-európai népek saját kezükbe vegyék „a térség megszervezését” - mondta a miniszterelnök, aki szerint a térség, és benne persze leginkább Magyarország megerősödése párhuzamosan történik
„Európa hajójának megfeneklésével”.
Orbán szerint mára egyértelműen „vége az európai népek megkérdőjelezhetetlen fölényének”, sőt, az egész Nyugatnak versenyeznie kell más, a pozícióját átvenni készülő hatalmakkal. „Kérdés, hogy az európai vezetők meg tudják-e újítani” a kontinens vezető szerepét, „és visszatalálnak-e a kemény munka és a felelős gazdálkodás világába”.
„Efelől nekünk erős kétségeink vannak” - mondta Orbán, hozzátéve: a keresztény értékrendről lemondó, istentelen kozmoszban, szivárványcsaládok-ban és migránsok betelepítésében gondolkodó Nyugat „elvesztette a vonzerejét a mi szemünkben”. Orbán szerint az európai országokkal olyan együttműködésre van szüksége Magyarországnak, ami nem szól a Nyugat értékrendjének „ránk kényszerítéséről”.
Orbán beszédében többször összemosta Magyarország és „a közép-európai térség” általa vélt álláspontját vagy érdekeit, és amikor az Összetartozás emlékhelyéről beszélt, akkor is igyekezett hangsúlyozni, hogy „származásra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül” „Szent István országa örököseinek” tekinti a Trianon előtti Magyarország településeinek teljes lakosságát.
Az Összetartozás emlékhelye már májusban elkészült, eredetileg június 4-én, a nemzeti összetartozás napján (a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján) avatták volna fel. A koronavírus-járvány miatt azonban az átadást augusztus 20-ára halasztották.
