Orbán szomorú a kóservágás további uniós tiltása miatt
Miközben muszlim migránsok hordáitól védi Magyarországot, az Európai Bírósághoz írt levelében a vallásszabadság, pontosabban a zsidó-keresztény örökség miatt aggódik Orbán Viktor a kóservágás további uniós tiltása miatt. A gesztusa hitelességét némileg megkérdőjelezi a tudatlan politikai haszonlesése, mivel a muszlim hitvilág is érintett a kérdésben.
A vallásszabadság, a zsidó-keresztény örökség, és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadásnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bíróságnak a kóser vágás megtiltásáról szóló decemberi döntését. Ezt abban a levélben írta, amelyet Jichák Herzognak, a Zsidó Ügynökség elnökének küldött Jeruzsálembe, amint erről a nemzeti hírügynökség is beszámolt. A magyar miniszterelnök mély aggodalmának adott hangot, mivel a döntés kapcsán egyenesen az európai zsidó közösségek elleni támadásról beszél, ugyanis – mint fogalmazott – „ez a döntés nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem zsidó-keresztény örökségünk és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadás. Következésképpen kormányom gyorsan elítélte ezt a káros döntést, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy az összes lehetséges nemzetközi fórumon felemeljük a szavunkat ellene”.
Gábor György véleményét arról próbáltuk kikérni, hogy vajon miért pont ebben a témában fejezheti ki szolidaritását és a vallásszabadság melletti eddig palástolt kiállását Orbán Viktor...? A neves vallástörténész, filozófus rögtön pontosította is a kérdést, mivel a kóservágás hagyománya nem csak a zsidó, de a muszlim hitvilág része is: „amennyiben a miniszterelnököt valóban felzaklatta volna a döntés és nem szimpla politikai haszonlesésből nyilvánul meg, akkor egy félmondatban megemlítette volna a muszlimokat is, akiket legalább annyira érint a kérdés, mint a zsidó vallást.”
Gábor György szerint Orbánt a legkevésbé a vallásszabadság izgatja, sokkal inkább egy bumfordi, hozzá nem értő ember politikai nyilatkozata volt mindez, aki rögtön politikai tőkét akar kovácsolni ebből is. Ezzel együtt az eredeti kérdés kapcsán, az EB-döntés tényéről meglehetősen ambivalens véleményt fogalmazott meg. A határozattal – mondhatni szakmai szempontok alapján – azért nem ért egyet, mert véleménye szerint ha azt elvárjuk, hogy az egyházak ne avatkozzanak bele a társadalmi intézmények működésébe, ne erőltessen rájuk dogmákat, normatívákat, akkor egy szekuláris intézménytől sem szerencsés, ha ezt teszi az egyházak ügyében.
Ugyanakkor – tette hozzá – kétségtelen tény, hogy a tudomány nem áll meg, egyre többet tudunk például a természet, az állatok világáról, példaként hozta fel az etológiát, ami egy modern tudományként definiálható. Ennek eredményeként pedig rengeteg olyan új ismeret is született, amit addig nem ismertünk az állatvilágról, amihez inkább gyenge, tudománytalan, inkább a mítoszok felől közelítő álláspontunk volt. Azok a vallások pedig, mint a zsidóság, a kereszténység vagy az iszlám, folyamatosan reflektálnak a szent könyveikre, amelyekkel újragondolják a vallásukat a modernitás, az adott kor igényeihez, ezt helyes lett volna most is igénybe venni.
„Mózes idejében még nem kellett azon tanácskozniuk a rabbiknak, mint történt ez a világűrbe repített, szerencsétlenségben elhunyt első zsidó űrhajós Ilán Rimon esetében, hogy akkor neki mikor is jön el fenn az űrben a sábesz, hogyan tarthatja be a kóser előírásokat...?” – hozta fel a szemléletes példát. Véleménye szerint az Európai Bíróság akkor járt volna el helyesen és példaértékűen a kérdésben, ha előbb összehív egy rabbinikus testületet, illetve az adott vallások képviselőit és az ő bevonásukkal készítik elő mindezt. A vallási hagyományok tiszteletben tartásával felkérni egy nemzetközi testületet, hogy gondolkozzanak el az arra hivatott tudós fők, milyen közös megoldást tudnak erre a problémára kidolgozni, ugyanis a szabadságjogok egyik legmeghatározóbb pillére a vallási és a lelkiismereti szabadság.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor milyen politikai meggondolásból szólalhatott meg most ebben a kérdésben, Gábor György saját véleményét megfogalmazva válaszolta, hogy ezzel egyrészt elleplezhetőek azok a zsidóellenes vagy antiszemita jellegű megnyilvánulások, amelyek bár kódoltan, de folyamatosan jelen vannak az „Orbán-érában”. Ezeket gyakorlatilag napi szinten tapasztalhatjuk a holdudvarában és az udvari sajtóban egyaránt. Másrészt azokhoz az erőkhöz sorolhatja önmagát, akik vélt-valós okkal támadhatják ismét az uniót és annak apparátusát.
Köves Slomó – tán nem véletlenül – a Magyar Nemzetben január elsején megjelent évindító interjúban támadta a Jobbikkal való összefogást. Azt a kihagyhatatlan összeesküvés-elméletet, hogy ez az orbáni kinyilatkozás, még ha ösztönösen is, de az ellenzéki választási szövetség elleni gyúanyagként is tartalékolható s ezt erősítendő, lehetőség adódik a hazai zsidóság további megosztására is, Gábor György elég merész asszociációként láttamozta. Kiemelte, hogy a fenti téma kapcsán abba nem kíván belemenni az „ez a Jobbik már nem az a Jobbik”-kérdésbe (nem az, tette hozzá zárójelben), viszont „ez a Fidesz az a Fidesz, ami eddig is volt. S ha már ez szóba került, Köves Slomó soha ilyen érzékenységgel nem reagált azokra a kódolt vagy egyre kódolatlanabb negatív megnyilatkozásokra, amelyek ráadásul a hatalom pozíciójából beterítik ezt a mai Magyarországot” – nyilatkozta a Hírklikknek Gábor György vallástörténész, filozófus, egyetemi tanár.