Orbán úgy véli, ha csordogálnak az uniós pénzek, elkerülheti a csődöt

Mint a Hírklikk is megírta, pénteken megnyílt az út az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül, egy 3,9 milliárd eurós hitelrész, valamint egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő keret előtt (a REPowerEU tervből). Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) a magyar mellett 12 további tagállam – köztük például Lengyelország és Románia – tervére is rábólintott. 

Varga Mihály az ülés után szinte diadalittasan számolt be a történekről, azt állítva, „ezzel az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy Magyarország hozzájusson a neki járó pénzekhez". Mint közölte, a jóváhagyás a többi között azt jelenti, hogy már januárban megérkezhet 920 millió euró (mintegy 380 milliárd forint), a Magyarországnak jutó támogatás előlegrésze. 

Ugyanakkor az Eurológus azt írja, hogy „az uniós pénzügyminiszterek elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország módosíthassa a nemzeti helyreállítási tervét. Ez azt jelenti, hogy ebből az uniós keretből most már 5,8 milliárd euró helyett 10,4 milliárd euróhoz nem fér hozzá a kormány, kivétel ez alól 920 millió euró előleg”. Ami az előleget, a 920 millió eurót illeti, ennek első részét a jóváhagyástól számított kettő, a másodikat pedig 12 hónapon belül utalják. Vagyis – szemben Varga állításával – az első részt nem januárban, hanem februárban, a másodikat pedig majd csak jövő decemberben kaphatjuk meg, két egyenlő részletben.

Akkor most hogyan áll a helyzet? Megindulhatnak-e, s ha igen, mikor, milyen ütemezésben a brüsszeli pénzek az elfogadott helyreállítási terv alapján?  Jávor Benedeket kértük arra, tisztázzuk, hogy mi a helyzet. A zöldpolitikus, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője azzal indított, hogy három különböző fajta finanszírozásról beszélünk, s kifizetésüket három különböző eljárás akadályozza.

Az első csomag

Az első csomag a hét éves költségvetési fejlesztési pénzeket fedi le, ezt alapvetően az operatív programokban fizetnék ki – kezdett bele a részletekbe a szakember. Emlékeztetett rá, két akadály áll a kifizetések útjában: az egyik a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése, azaz az igazságügyi reformcsomag, aminek kapcsán tavaly óta dobálták egymásnak a labdát a felek. Egyelőre a magyar kormány válaszára várnak Brüsszelben, emiatt áll az ügy, de úgy néz ki, hogy a múlt héten a kormány benyújtott a parlament elé két olyan jogszabály-módosítást, ami orvosolná azokat a problémákat, amelyeket a bizottság eddig teljesítetlennek ítélt – magyarázta Jávor, aki úgy tudja, hogy ha a héten a hazai törvényhozásban elfogadják a tervezeteket, akkor azzal tényleg megnyílik az operatív programok pénzeihez vezető út. Ennek eredményeként pedig Magyarország számára lehetővé válik, hogy hozzáférjen az operatív programok forrásának mintegy 45 százalékához, 5,8 milliárd euróhoz. 

De – tette hozzá – nem az egészhez, ugyanis vannak még külön támasztott – nem horizontális – feltételek is, konkrétan bizonyos operatív programokra, elsősorban a környezetvédelmi és energiahatékonysági, az integrált közlekedési és a humán területekre. A Bizottság az érintett források 55 százalékát zárolta, azzal, hogy szakmai típusú feltételekhez kötötte a folyósítást. Tehát nem az egész kerethez fér majd hozzá Magyarország, hanem csak a 45 százalékhoz, bár persze az is jelentős tétel – mutatott rá. 

Ráadásul a kifizetés sem most lesz, az is elhúzódik, „szerintem 2024 előtt biztosan nem érkezik majd pénz ebből a keretből, s az is még sok mindentől függ, hogy jövő évben pontosan mikor jut hozzá Magyarország” – mondta Jávor, aki úgy gondolja, hogy leghamarabb március körül, de lehet, hogy csak majd nyáron indulhatnak meg a folyósítások. De akkor még hátra lesz a maradék 45 százalék, amihez további teljesítések kellenek. Ez is napirenden lesz a december közepi csúcson, ahol eldöntik, teljesítette-e Magyarország a megszabott feltételeket. „Ez az, amiről az a hír járja, hogy nem minden tagállam fogja támogatni, de valószínűleg meglesz majd a minősített többség” – latolgatott a szakember, aki felvetésünkre, hogy ennek kapcsán igyekszik-e az Ukrajnának szánt támogatások vétójával fenyegetőzve Orbán zsarolni, azt mondta, hogy részben igen, „de az orbáni zsarolás azért ennél komplexebb”.

A második csomag

A második csomag a helyreállítási terv, amihez a Bizottság 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítését szabta feltételként. Ezek között van egyébként a négy igazságszolgáltatási reform keretében végrehajtandó négy módosítás is, ami – mint előbb már szó esett róla – akadályozza az operatív programok előre jutását is. Ám, ha ezek teljesülnek is, a helyreállítási források még nem nyílnak meg, hiszen számos más feltételnek eleget kell hozzá tennie a magyar kormánynak. Ez utóbbiakról pedig nincsenek tárgyalások a Bizottság és Budapest között, „legalábbis nekem nincsenek róla információim” – mutatott rá Jávor. Hozzátette azonban, nem látszik kormányzati szándék arra, hogy teljesítsék ezeket a szupermérföldeket, vagy hogy bármi ilyenről tájékoztatást adjanak. Így azután ezen a területen nincs semmiféle előrelépés, a tárgyalások befagytak, ezért nem is jöhet a pénz.

„Pletykák szerint Orbánék azért nem sietnek a teljesítéssel, mert arra számítanak, hogy ha elkezdnek csordogálni a kifizetések az operatív programok kereteiből, az elég lesz a költségvetési csőd elkerülésére” – mondta a zöldpolitikus, aki arról is beszámolt, hogy a hírek szerint Orbán ki akarja várni a jövő nyarat, hogy az új Bizottság felállításánál ki tudja majd zsarolni a pénzeket. „Itt és most nem is akarja tehát teljesíteni a feltételeket, mert azt gondolja, hogy kevesebbel is hozzáfér a pénzekhez, ha később az új bizottság alakításakor beveti a zsarolás eszközét”. 

A harmadik csomag

A harmadik csomag ugyancsak a helyreállítási terv része, konkrétan annak a hitelrésze. Mint emlékezetes, Orbánék egészen az idén nyárig azt mondogatták, hogy nem akarnak hitelt felvenni, nem akarnak brüsszeli adósság-rabszolgaságba kerülni, ám az idén nyáron végül „hirtelen alábbhagyott a kurucos hév”, merthogy rákényszerültek a pénzre, és benyújtották az igényt a hitelrészre. 

Csakhogy menet közben módosultak feltételek, mivel az ukrajnai háború kirobbanás után a Bizottság úgy döntött, hogy az addig el nem költött pénzeket alapvetően az orosz energiafüggőségről való leválásra adják majd – emlékeztetett Jávor, s rámutatott, hogy a magyar kormány hiteligénylésének része kellett legyen egy ilyen, az orosz energiafüggőséget csökkentő terv is. Elvben ezekre is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a helyreállítási terv többi részére – hívta fel a figyelmet, kiemelve: ez azt jelenti, hogy ezen a csatornán sem tud jönni a pénz, ahhoz előbb teljesíteni kell a 27 szupermérföldkövet. Annyi a könnyítés, hogy a Bizottság – viszonylag hamar – kész kifizetni egy 20 százalékos előleget, ez az a bizonyos 920 millió euró. A csaknem 4 milliárd eurós hitel többi tételét azonban ugyanúgy nem fizeti ki az EU, mint a helyreállítási terv forrásait, ezért írja az Eurológus, hogy megemelkedett az összeg, amihez nem férünk hozzá – tisztázta a helyzetet. A Bizottság és a Tanács ugyanis jóváhagyta, elvileg rendelkezésre is áll a pénz, de csak az előleget kapjuk meg, mert a teljes összeghez teljesíteni kell a 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételeket. És ezzel már tízmilliárd eurót is meghaladó összegnél tartunk, amihez csak nagyon részlegesen férünk hozzá. 

De van itt még más is

A viták egyáltalán nem zárulnak le a közeljövőben, bizonyos lépések történnek, valamennyi pénz elkezd csordogálni, de a következő évekre húzódik a többi feltétel teljesítése, ennek az időtartama teljes egészében a kormányon múlik – összegezte Jávor Benedek. Aki azonban egy további korlátozó tényezőre is felhívta a figyelmet, arra, hogy a koronavírus-járvány és az annak kapcsán jelentkező gazdasági nehézségekből való kilábalás célját szolgáló helyreállítási terv esetében viszonylag szoros határidőket szabtak: 2026 nyaráig tokkal-vonóval le kell zárulniuk a projekteknek, ellenkező esetben nem lehet igényelni a brüsszeli (utó)finanszírozást.  Ez azt jelenti, hogy addig a nemzeti – esetünkben a magyar – költségvetésből kell finanszírozni magukat a projekteket. Ez amúgy nálunk is elkezdődött, de a költségvetés rettenetes helyzete nagyon komoly korlátokat szab – magyarázta a szakpolitikus. Korlátozott tehát, hogy hány pályázatot tudnak kiírni, hány projekt finanszírozását tudják megelőlegezni. Ugyanakkor, ha nem fognak bele, s nem indulnak el a programok, akkor nem tudják azokat lezárni 2026 nyarára, s ezzel előállhat a helyzet, hogy Magyarország nem tudja lehívni a keretet. Kockázatos játékot játszik a kormány azzal, hogy jövő nyárig-őszig megpróbálja elhúzni a megállapodást, hiszen akkor kevesebb, mint két év marad maguknak a programoknak a megvalósulására, s miután jelentős nagyberuházásokról van szó, két év nem elegendő a megvalósításukra – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek, aki szerint így könnyen kicsúszhatunk a határidőből. 

S hogy szerinte mi a reális forgatókönyv? „Nagyon nehéznek látom a helyzetet, ahhoz, hogy 2026-ig le lehessen mindent bonyolítani, a kormánynak most már nagyon nagy számban kellene kiírni a pályázatokat, és megelőlegezni a konkrét projekteket – ennek azonban nem látom a költségvetési fedezetét” – mondta, rámutatva: „azt valószínűsítem, hogy nem fogunk tudni időre leadni annyi számlát, amennyivel fel lehet tölteni a helyreállítási keretet.” Ugyanígy érvényes lehet ez a REPowerEU -ra, ráadásul ott nagy energetikai projektekről beszélünk, amelyek átfutása nem fél év, hanem sokkal hosszabb idő. Vannak persze „kreatív megoldások”, amelyekkel úgy lehet tenni, mintha minden rendben teljesült volna, „de nem akarok senkinek sem tippeket adni” – mondta, megjegyezve, hogy mindennek van korlátja és kockázata.

„Egy szó, mint száz, nagyon kockázatos útra lépett a kormány, amely nyilván azt gondolja, hogy politikailag kiharcol majd mindent, ám komoly annak az esélye, hogy emiatt nem tudnak megvalósulni az ország számára fontos – energiai, klímacselekvési, vízgazdálkodási, szociális stb. – fejlesztések” – mutatott rá Jávor Benedek. „Látjuk, hogy Orbán szereti a kockázatvállalást, és azt gondolja, hogy politikával, politikai zsarolással mindent kimozog, de erős kétségeim vannak afelől, hogy milyen mértékig reális ez, mindenesetre én úgy látom, hogy végül a kormány komoly költségvetési problémákba is ütközhet, végeredményben pedig a politikai taktikázás miatt elmaradnak az ország számára létfontosságú fejlesztések” – szögezte le a szakember.