Orbán Viktor feltépi a régi sebeket Gyöngyöspatán
Orbán Viktor feltépi a régi sebeket Gyöngyöspatán, ahol a romák egyenlőséget akarnak, ugyanakkor a járvány következményei új fenyegetést jelentenek számukra. Így foglalja össze a helyszíni tapasztalatokat a Bloomberg tudósítása, amely felidézi, hogy a gárdisták egykori demonstratív felvonulása nyomán a település a felszín alatt forrongó etnikai feszültségek jelképe lett. A jelenség bőven megtalálható másutt is a térségben, és mivel a fertőzés aránytalanul sújtja a társadalom peremén tengődő közösségeket, a romák most attól félnek, hogy minden kezdődik elölről – írja a Népszava.
Tíz éve a pénzügyi válság lökte felszínre a szélsőségeseket, a romagyilkosságok megrázták a nemzetet. Orbán akkor tért vissza a hatalomba és azt ígérte, hogy véget vet az önbíráskodásnak, továbbá javít a nagy anyagi bajban lévő rétegek helyzetén. Gyöngyöspatán akkoriban szegregált általános iskolába jártak a romák. Ezért most kártérítést ítélt meg nekik az Emberi Jogok Bírósága, a katarzis azonban elmaradt. Sőt, újra kiéleződtek az ellentétek, csak éppen most a közösség Orbánt vádolja azok felszításával, miközben csillapítania kellene a kedélyeket.
A kormányfő már a ragály megérkezése előtt kipécézte magának a falut a kompenzáció miatt, miután a helyi választásokon elszenvedett vereség után, visszaesett a népszerűsége. Majd a múlt hónap közepén, rátett még egy lapáttal, amikor a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy nincs kibúvó, fizetni kell az egykori kárvallottaknak. Szavai túlságosan is ismerősen csengtek a romáknak, akik pontosan érzékelik a mindennapi előítéleteket.
Az igaz, hogy az utóbbi időben visszaesett a szélsőséges pártok támogatottsága, a félkatonai szervezeteket feloszlatták, ám helyüket a kormány foglalta el, amely kaszált a harcias nacionalizmussal az illiberális demokráciában. Aki ellenkezik, az ellen vizsgálat indul, félreállítják vagy elűzik. Közben Orbán teljes fokozatra kapcsolta a hatalomgyakorlást, amikor meghatározatlan időre jogot szerzett, hogy dekrétumokkal vezesse az országot. Brüsszel megriadt, hogy itt a de facto diktatúra. A miniszterelnök azóta ugyan már bejelentette, hogy megválik a különleges felhatalmazástól, de programja ettől aligha változik, hiszen kétharmada van.
A gyöngyöspatai romák ily módon attól tartanak, hogy megint homokzsák lesz belőlük. Csemer Géza, a helyi kisebbség vezetője szerint, most könnyen ők lehetnek az új célpont a migránsok helyett. Az országban 900 ezer roma él, soraikban a munkanélküliség már a Covid-19 előtt ötször akkora volt, mint a lakosság többi részében. Sokan közülük illegálisan dolgoznak, és nem sok kilátásuk van, hogy segítséget kapjanak az államtól. Akiknek van munkájuk, azoknak négyötöde csak az általánost végezte el. Úgyhogy igencsak ki vannak szolgáltatva a gazdasági visszaesésnek.
Élesen jelentkezik ez, a ragály miatt elrendelt távoktatásban, hiszen abból ezek a gyerekek javarészt kimaradnak. A brüsszeli Európai Roma Jogi Központ egyik munkatársa szerint, a hatóságok ebben a helyzetben minden további nélkül mondhatják, hogy a romák nem tudnak lépést tartani az oktatással, ezért vagy ismételjenek osztályt, vagy tanuljanak kisegítő iskolákban, ami felerősíti az amúgy is sokfelé létező elkülönítést.
