Orbán Viktor: Magyarország és Szerbia csak együtt lehet sikeres

Magyarország kulturális és nyelvi értelemben, továbbá a hagyományok tekintetében is szigetnek számít Európában, hiszen nem tartozik sem a szláv, sem a germán nyelvcsalád országaihoz – mondta, majd hozzátette: keresztény, katolikus országról van szó, amelyben a hagyományok nemzetileg egyedi összetétele jelenik meg, ezért nagyon nehéz a tőle különböző szomszédokkal kapcsolatot kiépítenie, ez azonban Szerbiával sikerült.

Mint mondta, a történelmet tekintve, a két népnek voltak jól körvonalazható baráti és ellenséges időszakai is, és amikor a szerbek és a magyarok ellenségek voltak, az egyik félnek sem volt jó, amikor pedig együttműködtek, az mindkét félnek jó volt. Amikor eljött a megfelelő pillanat, akkor a két ország vezetői megtalálták a közös hangot abban, hogyan értsék meg együtt a történelmet, és miként értelmezzék a jelent, illetve milyen perspektívát lehet teremteni a két népnek, hogy az mindkét félnek jó legyen – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolat vállalásával Aleksandar Vucic szerb elnök nagyobb kockázatot vállalt, mert Szerbiában nagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, mint amilyen a magyarországi szerb kisebbség lélekszáma. A Vajdaságban nagyszámú magyar él, ami a miniszterelnök szerint jogilag, intellektuálisan és politikailag is nagy kihívást jelenthet, hiszen meg kell találni a módját annak, hogyan lehet együtt élni egy szomszédos ország nemzeti kisebbségével. „Ez nem könnyű kérdés, és ha körülnézünk Közép-Európában, csak nagyon kevés pozitív válasz van erre a kihívásra. De az Önök elnökének, Aleksandar Vucicnak sikerült egy nagyon korszerű, úgy is mondhatnám, hogy európai, de egyúttal keresztényi alapokkal rendelkező választ találnia erre a kérdésre. Ő a magyarokat olyan közösségnek tartotta, amely hozzájárul Szerbia sikeréhez. Tehát már nem teherként, kihívásként, veszélyként tekint ránk, hanem a nemzetük konstruktív részeként, amely hozzájárulhat a szerb nemzet sikeréhez" – hangsúlyozta Orbán Viktor. Leszögezte, hogy ez a hozzáállás sikeresnek bizonyult, és ma már minden szerb, még a szélsőséges, nacionalista szerbek is látják, hogy ez működik. „Semmit nem veszítettek, de sokat nyertek. Szóval nagyban hozzájárultunk a közös sikerhez, úgyhogy nincs ok arra, hogy támadják a magyarokat, és a szerbiai belpolitikában magyarellenes kártyát játsszanak ki. Az ilyen hangok pedig lassan, de biztosan eltűntek a szerbiai politikából, amit mi itt Magyarországon is érzékeltünk" – húzta alá.

Orbán Viktor szerint fontos volt, hogy előbb a szerbek és a vajdasági magyarok kezdtek együttműködni, hiszen ők jól ismerik egymást, és megértették, milyen előnyei lehetnek a jó együttműködésnek. A Vajdaságban élő szerbek és a Vajdaságban élő magyarok voltak azok, akik bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy jobb az együttműködés, mint az ellenségeskedés – tette hozzá. A kisebbségek nélkül ezt a jó kapcsolatot nehezebb lett volna kiépíteni, úgyhogy a vajdasági magyarok ehhez jelentősen hozzájárultak, de a magyarországi szerbek is – magyarázta.

Szerbiát és Magyarországot a jövő is összeköti – hangsúlyozta a miniszterelnök. A közelgő veszélyek mindkét országra nézve ugyanazok – tette hozzá, majd kifejtette: mindkét országnak erős nemzeti identitása van, „szeretjük az országunkat, szeretjük a népünket, szeretjük a történelmünket, és készen állunk harcolni érte". „Szóval mi nem szeretnénk egy nagy, európai egyesült államok vagy valami szuperállam részei lenni, és annak csak egy provinciájává válni. Mi büszke nemzetek és büszke államok vagyunk" – szögezte le, megismételve, hogy mindkét nép készen áll harcolni, ha arra volna szükség. A szerbeket és a magyarokat emellett az is összeköti, hogy ha új kihívásokkal találkoznak, az első reakció nem a félelem, hanem az elfogadás, hogy ez is egy újabb kihívás, mit lehet vele kezdeni. „Ez a fajta magabiztosság is közös Szerbiában és Magyarországban" – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy mindezek mellett mindkét fél úgy gondolja, hogy nemcsak a saját nemzetéért, hanem az egész térségért dolgozik.

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy keresztény országokról van szó, a kereszténység pedig most nagyon nehéz helyzetben van Európában.

Az orosz földgáz tranzitjára vonatkozó, tervezett bolgár intézkedésekkel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta, ez magyarellenes döntés. „Nem érdekel, hogy miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak Oroszországgal kapcsolatban. Ez nem az én dolgom. Én a magyarok vezetője vagyok, és amit a bolgár kormány tett, az egyértelműen magyarellenes lépés, és vissza kell vonniuk. Nem tudjuk elfogadni, meg kell változtatniuk " – húzta alá, majd hozzátette: „bármi is volt az indítékuk, a következmények negatívak a magyarokra nézve, amit nem fogadhatunk el".

Az interjúban a miniszterelnök a migrációs válságra is kitért. „A magyarok nagyon határozottak ebben a témában, mert úgy gondoljuk, hogy a migráció nemcsak biztonsági probléma, habár az is, ha látjuk, mi megy a nyugati országokban. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak gazdasági probléma, habár az, nézzék csak meg, milyen szociális nyomást helyez a migrációs áramlat a nyugati országokra" – mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyaroknak történelmi nézőpontjuk is van arról, hogy mi folyik most, hiszen Magyarország 150 évig török megszállás alatt állt. Amikor a történelmi tapasztalatokat és a nyugat-európai társadalmakban történő következményeket látják, akkor a magyarok számára egyértelmű, hogy ellenezni kell a migrációt. „A migráció rossz. A kérdés nem az, hogyan kezeljük. A kérdés, hogyan állítsuk meg, ha meg akarjuk őrizni eredeti vallási és kulturális hátterünket és civilizációnkat" – hangsúlyozta.

Orbán Viktor Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is szót ejtett. Szerinte ezt a folyamatot nem készítették elő megfelelően. Mint mondta, új tagok felvétele egy objektív, feltételekhez kötött folyamat, megvan, hogy milyen mérföldköveket kell teljesíteni, és ha valaki nem teljesített, nem léphet tovább. „Sajnos, az Európai Bizottság által elkészített jelentés, amelyben az áll, hogy a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként támasztott hét követelmény közül Ukrajna négyet teljesített, nem igaz. Hamis" – hangsúlyozta. Hozzátette: szeretné, ha az ukránok közelebb kerülnének Európához, de nevetségesnek tartja azt az állítást, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére, ahhoz ugyanis még évek kellenek. Magyarország ezzel szemben azt javasolja, hogy először stratégiai partnerséget kell kötni Ukrajnával, amelyben a biztonságra, a mezőgazdaságra vagy a pénzügyekre vonatkozó kérdések is szerepelnének – tette hozzá Orbán Viktor. Ezt követően pedig egy próbaidőszak következhetne, hogy kiderüljön, működőképes-e a rendszer, és ne alakuljon ki olyan helyzet, mint Törökországgal, amellyel évtizedekkel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások, de „sehova sem vezettek".

A miniszterelnök szerint nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak – politikai okokból kifolyólag – megkezdi a tárgyalásokat. „Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megérteni Szerbia jelentőségét, a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán. (.) Az a probléma, hogy nem értik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségei is" – mutatott rá. Kifejtette: Szerbia, illetve elődje, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok közé tartozott, és most is nagyobb a mozgástere. Változik a világ, változnak a domináns erők, és a szerbeknek lehetőségük van választani az európai vagy egy másik stratégiai út között. „Európának kellene meggyőznie Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, nem Önöknek minket, hogy fogadjuk be Szerbiát" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök a koszovói helyzetet nagyon összetettnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi néhány évben azt látta, hogy a szerbek állandó provokációnak vannak kitéve. Véleménye szerint a provokációra lehet jól is reagálni, de attól a provokáció még provokáció marad. „Magyar kisebbség számos országban él, és tudjuk, hogyan tudja a többség provokálni a kisebbséget. Tehát értem, hogyan működik ez azon a területen (Koszovóban), és ez az oka annak, hogy támogatjuk az ott élő szerb kisebbséget. Készen állok arra, hogy megtegyek mindent, amit csak lehet. Még fizikai veszteségeket is szenvedtünk a helyi csoportokkal történt összetűzések során, de ennek ellenére, jelentős támogatást nyújtunk" – hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint jó, hogy a szerb diplomácia a nemzetközi jog betartásához ragaszkodik, mert a nemzetközi jog Szerbia oldalán áll, ezt a kérdést pedig enélkül nem lehet kezelni. Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió öt tagországa – Szerbiához hasonlóan – nem ismerte el Koszovó függetlenségét, tehát ez még nyitott kérdés, tárgyalni kell róla.

Az Oroszország elleni szankciókkal összefüggésben Orbán Viktor leszögezte: logikus döntést hozott azzal, hogy nem csatlakozott az uniós szankciókhoz. Mint mondta, Magyarország az Európai Unió része, de nem ért egyet a büntetőintézkedéseken alapuló nemzetközi politikával. „Nagyon ritka az, hogy a szankciók a kívánt hatáshoz és eredményhez vezetnek" – szögezte le. Szerinte a szankciók miatt tönkremegy a gazdaság, több kárt és gondot okoz Európa magának, mint Oroszországnak, tehát a szankciós rendszer nincs jól kidolgozva. Szerbia ráadásul „nem tagja az Európai Uniónak. Senki nem várhatja el Szerbiától, hogy európai szankciós rendszere legyen" – magyarázta. Hozzátette: Budapestről nézve a szerb álláspont nagyon logikusnak tűnik, hiszen miért fogadnának el valamit, ami rossz nekik, és semmilyen előnyük nem származik belőle.

A jövő évi európai uniós választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy Európa mindig is kétféle módon szerveződött meg. Az egyik a római birodalom hagyománya, amely egyetlen birodalom alá szervezné az összes területén élő embert. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai. A másik a nemzetállamok hagyománya. Szerencsés időkben megvolt az egyensúly a kettő között, de az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével felbomlott ez az egyensúly, és egyre hangosabbak a birodalmi hangok. Magyarország ezzel nem ért egyet, és harcolni fog az önállóságáért – húzta alá.