Orbán világháborút vizionált, de mindent megszavazott Brüsszelben
Miközben a magyar miniszterelnök háborús pszichózisra panaszkodott és világháborús aggodalmakat fogalmazott meg, amelyek mögött Soros György embereinek tartott európai miniszterelnökök állnak, Orbán is egyetértett a minap lezajlott brüsszeli csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseivel.
„A helyzet sürgősségére tekintettel az Európai Unió eltökélt amellett, hogy továbbra is biztosítson Ukrajna és annak népe számára minden szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges” – áll többek között az elfogadott dokumentumban, amelyet Arató László ismertetett a Magyar Hang oldalán. Egy másik pontban pedig ezt fűzik hozzá a vezetők: „Az önvédelem őt megillető, természetes jogának gyakorlása során Ukrajnának sürgősen légvédelmi rendszerekre, lőszerekre és rakétákra van szüksége. Az Európai Unió és a tagállamok ebben a kritikus pillanatban fel fogják gyorsítani és fokozni fogják minden szükséges katonai segítség nyújtását.”
Abban nem sikerült most megegyezni, hogy az Oroszországtól lefoglalt banki vagyon extraprofitját is Ukrajna fegyverrel való ellátására fordíthassák. A javaslatot Magyarország ellenezte, de a tárgyalások folytatódnak, vagyis a téma napirenden marad. „Erős támogatást élvez az, hogy a váratlan hasznot vagy az immobilizált eszközökből származó bevételt katonai célokra használják fel Ukrajna számára” – mondta Ursula von der Leyen. A terv az, hogy a javaslatot pontosítják, ezzel már július elején ki tudnák fizetni az első 1 milliárd eurót.
Ezzel párhuzamosan ígéretesen alakul annak a cseh kezdeményezésnek a sorsa, amelynek keretében legalább 800 ezer lőszer beszerzése zajlik. Az együttműködésben mintegy húsz uniós tagállam vesz részt.
Ismét kiderült, hogy a békét egyáltalán nem csak Orbán Viktor szorgalmazza, hanem valamennyi uniós tagállam. Ennek eredményét – ahogy korábban, úgy most is – írásba foglalták, amikor leszögezték: „Az Európai Unió és tagállamai folytatják intenzív globális kapcsolatteremtési erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást biztosítsák az átfogó, igazságos és tartós békéhez.
Áttörésként értelmezhető, hogy az állam- és kormányfők a gázai humanitárius válság kapcsán felszólítottak „a fenntartható tűzszünethez, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás biztosításához vezető azonnali humanitárius szünetre.” Korábban Magyarország volt az, amelyik lehetetlenné tette ilyen tartalmú nyilatkozat elfogadását 27-es körben.
