Orbánék alkudoznak, mert tételesen nem tudnak cáfolni
„Brüsszel már nem csak visszatartani akarja a támogatások folyósításának egy részét a közbeszerzések hiányosságai miatt, hanem vissza is akarja venni, ráadásul már 25 százalékos arányban” – mutatott rá Hadházy Ákos a fideszes korrupció ellen évek óta ádáz harcot folytató független országgyűlési képviselő. A 24.hu írta meg, hogy kedd óta Brüsszelben alkudozik egy kormányzati küldöttség, amely el szeretné érni, hogy átlagosan csak 10 százalékos legyen ez a büntetés. Már az is azt jelentené, hogy 400 milliárd forintot vonnának meg Magyarországtól, de ha Brüsszel ragaszkodik a Hadházy által emlegetett 25 százalékos forrásmegvonáshoz, akkor ezer milliárd forintos kár is érheti az országot.
„Brüsszel évek óta folyamatosan jelzi a magyar kormánynak a közbeszerzésekkel kapcsolatos kifogásait, az adminisztráció tele van arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy komoly hiányosságok vannak a kifizetések ellenőrzésével, s nyomásgyakorlásként rendre lassítja is a kifizetéseket, de végül mindig elutalja a visszatartott összegeket is, ám most még komolyabbra fordult a helyzet” – szögezte le a Hírklikk megkeresésére Hadházy Ákos. Most már a támogatások egy – s nem is kis – részének a visszavétele fenyeget, mivel „a magyarországi közbeszerzések nagyon nagy százalékával vannak problémái Brüsszelnek”.
Milyen forgatókönyvek léteznek ilyen esetekre? – kérdeztük a szakértőt, aki két ilyet lát. Az első, hogy a kormány egyenként megvitatja a szóban forgó konkrét ügyeket, bizonyítva, hogy a vádak nem állják meg a helyüket. Ha azonban Orbánék reménytelennek gondolják a brüsszeli vádak tételes megcáfolását, akkor nekiállnak alkudozni. „Most pontosan ez történik” – mondja Hadházy. Csak éppen a tét még a korábbinál is nagyobb, mivel az eddigi 10 százalékos forrásmegvonás helyett már 25 százalékosat akarnak kivetni büntetésként.
„Én még nem láttam olyan közbeszerzést Magyarországon, amellyel ne lett volna probléma” – válaszolta kérdésünkre, hogy tapasztalatai szerint a hazai közbeszerzések hány százalékában és mennyire érhető tetten a korrupció, illetve annak gyanúja. Hozzátette: a kutatások szerint az általános túlárazás 30 százalékos, de ismert olyan eset is – például a Roma reformprogram egymilliárd forintos közbeszerzése –, amelynél az arány elérte a 100 százalékot.
S hogy milyen technikákat alkalmaznak? – Hadházy szerint négy „primitív manipulációs alaptechnika” mondható általánosnak:
- Sakkoznak a referenciákkal
- Szubjektív elemeket vesznek be a kiírásba az egyértelmű és objektív szempontok mellett/helyett. Mészáros Lőrinc például úgy nyert el egy 100 milliárd forint kiírású keretszerződést, hogy próbaköltségvetést kellett benyújtania a szóban forgó munkára, s ennek szakmai minősége alapján kapta meg a megbízást.
- Nevetséges kifogások miatt kizárnak „ellenséges” pályázót, akivel nem zsírozták le előre a feltételeket. Simicska Lajos egyik ügye lehet erre a példa, amikor egy hídépítési projektnél kizárással büntetett (és három évnyi pályázati indulástól történő eltiltással fenyegetett) a kiíró azért, mert a bérelt hajó fedélzetének a nagyságát a pályázatban néhány négyzetméterrel elírták.
- Kisebb – néhány tízmilliós – összegű beszerzéseknél meghívásos közbeszerzést hirdetnek meg.
„Nem véletlenül kullogunk a nemzetközi korrupciós listák végén” – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió tagállamai közül ezen a téren csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Abban az országban, ahol a korrupcióba beszámítják az úgynevezett kisemberi korrupciót is, például amikor a rendőr elfogad pénzt a gyorshajtásos büntetés elengedése fejében. „Magyarországnak azonban van egy nagy különlegessége: nevezetesen az óriás bűnszövetség, amelyben a legmagasabb kormányműködés is benne van, nulla büntetőjogi következménnyel” – szögezte le Hadházy Ákos.
Aki szerint ez is indokolja hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Lassan véget ér az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért indított aláírási akció, amelynek során egymillió magyar támogatását célozták a szervezők megszerezni az idén május 31-ig.
„Nem a pontosan egymillió aláírás volt a fontos, hanem az, hogy nagyon sok gyűljék össze – miként egy tüntetésnél sem az a lényeg, hogy hétszázezren vagy egymillióan vesznek részt rajta, hanem az, hogy irdatlan a sokaság” – szögezte le az országgyűlési képviselő.
Számot még nem tudott mondani, most van az aktivisták, pártok, magánemberek által országszerte gyűjtött aláírási ívek összeszedése és összegzése, az aláírások számolása – mondta. Ami viszont biztos: most szombaton, a vasárnapi Európai Parlamenti választások előtti napon „aláírási bulira” hívják az embereket a köztelevízó Kunigunda úti székházához.
A délután 3 órakor kezdődő „Kampányzáró Európáért, Az EU Ügyészségért, a néphülyítés ellen” című, az EU Ügyészség kampányát záró, az EP kampányt értékelő demonstráción Hadházy Ákos, Márki-Zay Péter és Herczeg Zoltán mond beszédet. A demonstráció meghirdetésében az is olvasható, hogy „Ha sokan jönnek bulizni, egy tiltakozó blokád is összejöhet és bent is leszünk a tévében!”.
(Aki még alá akarja írni az ívet, az fontos információkat talál itt.)
| A 24.hu cikke konkrét ügyeket, összegeket is felsorol, s a többi között megállapítja: „A 2015-2017-es időszakból 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgálva az Európai Bizottság 29-ből 24 projektben talált kivetnivalót. Nem vaktában választották ki a vizsgálni valót, akadt benne messziről bűzlő tanácsadói megbízás, és egy sor olyan építési beruházás, amelynek a szerződéses ára rendre 20-70 százalékkal meghaladta a közbeszerzési felhívásban becsült értéket. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közel 5 milliárd forintért külső szakértőt fogadott fel a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére”. |
