Orbánék primitív vagdalkozása a 13. havi nyugdíj ügyében

Orbán Viktor a szokásos, pénteki közrádióban elhangzó interjújában, fontosnak mondta a 13. havi nyugdíj visszavezetését, ugyanis szerinte a nyugdíjasok azt látták eddig, ha jött egy válság, hozzányúltak a nyugdíjakhoz. De „ez most nem fordulhat elő” – üzente a kétmillió nyugdíjasnak – mondván: ők „bátran számíthatnak a kormányra”. Ennél is egyértelműbben ment neki a 2010 előtti kormánynak Tállai András államtitkár, aki a Magyar Nemzetnek már néven is nevezte Gyurcsányt, amikor azt mondta: „Gyurcsányék a válságban elvettek a nyugdíjasoktól, a mostani kormány viszont krízis idején is ad a nyugdíjasoknak”.

„Ez nem más, mint gyerekes politikai szöveg” – reagált portálunknak Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója, aki emlékeztetett arra, hogy a 13. havi nyugdíjat a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság szüntette meg.

Az igazság odaát van

Nézzük akkor a tényeket: a 13. havi nyugdíjat Medgyessy Péter szocialista-liberális kormánya vezette be 2002-ben, s hét évig kapta minden nyugdíjas, mielőtt – az egyébként a 2004-től, majd 2006-tól ismét Gyurcsány Ferenc által irányított kormányt váltó Bajnai Gordon a válságkezelés részeként, 2009 júliusában megszüntette a már szigorított feltételek szerint járó ellátást.

Az már csak adalék, hogy a 2006-os választási kampányban a Gyurcsánnyal szemben vesztésre álló Orbán már 14. havi nyugdíjat is ígért. Ez azért érdekes momentum, mert 2010-es hatalomra kerülése után, nem hogy 14. haviban nem gondolkodott, de még a 13. havit sem állította vissza – pedig folyamatosan azzal büszkélkedett és büszkélkedik, hogy Európában szinte példa nélküli dinamikus növekedési pályára állította a magyar gazdaságot. Bár igaz, hogy az év végén nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok a 3,5 százalékot meghaladó növekedés különbségének megfelelő százalék erejéig, de az nem épül be a nyugdíjakba, tehát csak egyszeri kifizetés. Orbánék – akik most ismét „elmúltnyolcévezve” mutogatnak vissza – ­ még abban is kibabráltak a nyugdíjasokkal, hogy rendre alultervezett inflációval számolják ki a törvény szerinti kötelező éves nyugdíjemelés mértékét, arra kényszerítve a nyugdíjasokat, hogy novemberig előlegezzék meg az államnak a különbözetet. Ez tavaly is így volt, most is így van, tehát az utólagos korrekcióik elvesznek a nyugdíjasoktól.

Primitív vagdalkozás

„A 13. havi nyugdíjat a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság szüntette meg, nem az akkori kormány” –  összegezte Barát, aki rámutatott: 15 emberből 10 biztosan ezt a megoldást választotta volna, ha úgy merül fel a kérdés, hogy vagy annak fedezetét valamilyen jogcímen elvonjuk az aktívaktól, és a 12 havi kifizetés legyen biztos, vagy megszüntetjük a többletjuttatást, azaz a 13. havit. „Ezt felemlegetni a baloldalnak – ma egyszerűen nevetséges, pontosan annyira, mint amikor azt képesek Orbánék mondani, hogy az ellenzék nem tud elvezetni még egy idősotthont sem, nemhogy egy kormányt”. Jó lenne betartani: olyan politikai vagdalkozást, amit normál időben esetleg megenged magának egy politikus, ebben a járvány sújtotta időszakban nem szabad kimondani, s ha valaki mégis megteszi, az egyszerűen a megoldás ellen dolgozik – mondta Barát.

Tállai ugyan persze arról beszélt az említett interjúban, hogy a járvánnyal járó válság rosszul érinti a nyugdíjasokat lelkileg és fizikailag is, ezért döntöttek a 13. havi nyugdíj visszaállításáról.

„Ha olyan nagyon a nyugdíjasok érdekeit nézné a kormány, akkor most azonnal kiutalhatták volna nekik az egyheti nyugdíjuknak megfelelő összeget, s nem kellene várni arra a jövő évig” – reagált erre Barát Gábor.

Hogy is áll össze Orbán 13. havija?

Tállai András igyekezett tisztába tenni az „új rendszerüket”. Ami tulajdonképpen ugyanaz, mint amit 2002-ben már egyszer alkalmaztak, azaz négy év alatt építik fel a teljes havi plusz juttatást.  Az első negyedhavi juttatással 2021 elején számolhatnak az érintettek, akik 2022-ben már a félhavi, 2023-ban a háromnegyed havi, 2024-ben pedig már a teljes havi összeget meg fogják kapni, majd  „a 13. havi nyugdíjjal azután minden esztendőben teljes összegben számolhatnak az idősek”.

„Rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt még Tállai interjúja után is, bár amit mondott, abban nem volt sok újdonság ” – szögezte le Barát Gábor, aki szerint alapvető kérdésekre nincsenek válaszok. Olyanokra, mint hogy kire és hogyan terjed majd ki. Lesz-e minimális kifizetés? Lesz-e felső határ vagy a kiugróan magas, sőt milliós nyugdíjat élvezők is megkapják? Mi lesz a nyugdíjszerű egyéb ellátásokkal, például a rokkantellátásokban részesülők is megkapják-e?

„Mindezek fontos kérdések, de ezekről mélységes csend van” – mutatott rá. Hozzátette: a nyugdíjasok – nem véletlenül – bizalmatlanok, s ezidáig valójában semmi információt nem is osztottak meg velünk. Persze ez a döntés egyelőre inkább politikai jelentőségű.

Korrekció kellene elsősorban

„Sokkal korrektebb lenne egy nyugdíjba beépülő korrekció vagy kompenzáció. Ami nem épül be a nyugdíjba, bár növeli az éves nominális összeget, az nem olyan biztonságos, mint ami beépül” – ez az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatójának véleménye a most bejelentett intézkedésről. Szerinte érdemes lenne átgondolni, hogy sokkal igazságosabb és a kormány részéről nagyobb elkötelezettséget mutatna egy jól kidolgozott korrekciós nyugdíjemelés, amit utóbb már nem lehet elvenni – ahogy az ilyen-olyan pluszokat mindig meg lehet vonni, legyen szó akár a választások idején előszeretettel osztogatott különféle utalványokról, vagy erről a belengetett tervezett lépésről.

Van más gond is a 13. havi nyugdíjjal

Merthogy egyáltalán nem lehet tudni, hogy a koronavírus-járvány után milyen gazdasági helyzet marad velünk. Hogyan lesz képes a magyar költségvetés a durván 300 milliárd forintos éves terhet kigazdálkodni, amit a teljes 13. havi nyugdíj jelent. Főleg úgy, hogy idén júliustól tovább folytatódik a szociális hozzájárulási adó csökkentése, hiszen az ezen  a jogcímen befolyó pénzt megosztják a két alap között. Egyértelműen plusz forrást kell majd keresni a 13. havi nyugdíjakra, amit feltehetően csak valami más kárára lehet majd kigazdálkodni, átcsoportosítani. Ez is mutatja, hogy szakmailag nem kellően átgondolt politikai lépésről van szó.

Barát ezen túl, még egy érdekes szempontra is felhívja a figyelmet: most, amikor százezrek veszítik el a munkájukat, családok a teljes megélhetésüket, ebben a helyzetben a 13. havi nyugdíj negatív hatással járhat, mert  a nyugdíjasok ellen fordíthatja az aktív korosztályt. Ez pedig kikezdheti a társadalmi szolidaritást, amire napjainkban óriási szükség van.