Orbánék teljesen kiürítették a kasszát, sorra dőlnek majd ki a csontvázak
A magyar költségvetés nem most került válságba, hanem már akkor megbukott, amikor elfogadták – erről beszélt a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök. A műsor vendége szerint az új kormány rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet örököl, amelynek valódi mélysége csak az apparátus átvizsgálása után lesz látható. A gazdasági szakember úgy véli: nemcsak a hiány mértéke aggasztó, hanem az is, hogy az államháztartás működése szerinte eltávolodott az európai normáktól, miközben az uniós források megszerzésére nyitva álló időablak is gyorsan zárul.
Már az elfogadáskor hibás alapokon állt a büdzsé
Bod Péter Ákos szerint nem egyszerűen egy rosszabbul sikerült költségvetési évről van szó, hanem egy olyan büdzséről, amely szerkezeti problémákkal indult. A beszélgetésben úgy fogalmazott: „ez a költségvetés összedőlt”, ráadásul nem májusban vagy az első negyedév után, hanem már „a meghozatal pillanatában”, mert olyan gazdasági adatokra épült, amelyek nem tükrözték a valóságot.
A közgazdász arra utalt, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a tervezettől, miközben a kiadások is másként alakultak, mint amit a kabinet korábban kommunikált. Szerinte a hiány alakulása már a nyilvánosan közzétett adatokból is egyértelmű volt: az első hónapok költségvetési számai rendre jelentős deficitet mutattak, és semmi nem utalt arra, hogy ez a tendencia megfordulna.
Bod ugyanakkor hangsúlyozta: a helyzet pontos megítélése még az új vezetés számára sem egyszerű. Mint mondta, egy miniszter akkor lát tisztán, amikor átveszi a hivatalt, megismeri az apparátust és hozzáfér a tényleges kötelezettségvállalásokhoz. A bevételi folyamatok ugyan részben láthatók, de a kiadási oldalon még komoly meglepetések jöhetnek. Példaként említette a nagy állami beruházásokat és nemzetközi szerződéseket – köztük a kínai vasútprojektet vagy a Paks II.-t –, valamint azokat a vállalati támogatási megállapodásokat, amelyek részletei nem feltétlenül nyilvánosak.
A volt jegybankelnök szerint Magyarországon különösen nagy problémát jelentett az elmúlt években a szerződések és megállapodások titkosítása. Úgy fogalmazott: ami történt, „nem európai történet”, és az államháztartás átláthatóságát mérő nemzetközi rangsorokban Magyarország egyre hátrébb csúszott.
Szerinte abszurd helyzetet eredményezett az is, hogy a költségvetési törvényt rendkívül gyakran módosították. Felidézte: korábban egy pótköltségvetés benyújtása komoly parlamenti procedúrát jelentett, most azonban előfordult, hogy átlagosan öt naponta változott a büdzsé. „Ez így Európában nem működik” – jelentette ki.
Rendszerváltásos emlékek és várható meglepetések
A jelenlegi helyzet több szempontból emlékezteti Bod Péter Ákost az 1990-es kormányváltás időszakára. Felidézte, hogy amikor az első demokratikusan választott kabinet tagjaként beléptek a minisztériumokba, sokszor kaotikus állapotokkal szembesültek. Mint mesélte, volt olyan személyi dosszié, amelyben csak a borító maradt meg, tartalom nélkül.
A mostani helyzetet nem tartja teljesen azonosnak, de úgy véli, az új vezetés ezúttal is találhat meglepetéseket. Különösen a korábban vállalt kötelezettségek, nemzetközi szerződések és állami támogatási ígéretek jelenthetnek nehezen felmérhető terheket.
Bod szerint ugyanakkor a kormányzati apparátus működőképessége kulcsfontosságú lesz. Azt mondta, sok szakember nehezen élte meg az elmúlt éveket, mert a gazdaságpolitikai döntések szerinte egyre kevésbé követték azt a szakmai logikát, amelyet az egyetemeken tanítanak. Emlékeztetett arra is, hogy 1990-ben az államigazgatás végül alkalmazkodni tudott az új helyzethez: a tisztviselők többsége maradt, és néhány hónap alatt működőképessé vált az apparátus.
Most azonban szerinte jóval gyorsabb reakcióra lesz szükség. „Nincs annyi idő” – fogalmazott, utalva arra, hogy a digitális és gazdasági folyamatok ma már sokkal gyorsabban zajlanak, mint a rendszerváltás idején.
Az uniós pénzek megszerzése sorsdöntő lehet
A beszélgetés egyik központi témája az Európai Uniótól érkező források kérdése volt. Bod Péter Ákos szerint nem szabad abból kiindulni, hogy csak a teljes összeg megszerzése számít sikernek. Bár korábban 10 ezer milliárd forintról lehetett hallani, újabb becslések szerint inkább 8 ezer milliárd lehet a tét, a közgazdász szerint azonban még ennél kisebb eredmény is jelentős lehet.
Úgy véli, már az is fontos jelzés lenne a piacok számára, ha Magyarország akár csak részben hozzáférne az uniós pénzekhez, mert ez azt mutatná: az ország teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket Brüsszel szabott. Szerinte ez nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem hitelességi ügy is: a befektetők számára azt jelezné, hogy Magyarország „visszatért az európai közösségbe”, és ismét kiszámíthatóbb intézményi környezetben működik.
Bod hangsúlyozta, hogy az úgynevezett mérföldkövek többsége nem külső kényszer, hanem alapvető magyar érdek. A bírói függetlenség, a tudományos szabadság vagy az intézményi átláthatóság szerinte nem „brüsszeli elvárások”, hanem olyan normák, amelyek a modern magyar állam működéséhez szükségesek. Úgy fogalmazott: aki végigolvassa ezeket a feltételeket, láthatja, hogy „mindegyik olyan, ami magyar modernizációt szolgálja”.
A menekültügyi viták kapcsán azt mondta: az uniós elvárás nem a kötelező befogadásról szól, hanem arról, hogy a menedékkérők ügyeit emberségesen és jogszerűen kell elbírálni. Több, a politikai kommunikációban hangsúlyosan megjelenő témát pedig szerinte mesterségesen felnagyítottak.
A beszélgetés végén Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy szakértőként természetesen kész elmondani véleményét, ha az új vezetés kikéri azt, de elsődlegesen visszatérne tudományos munkájához. Ugyanakkor világossá tette: a gazdaságpolitikai döntések figyelemmel követését nem tekinti lezárt ügynek. Szerinte az új kabinet mögött rendkívül erős társadalmi felhatalmazás áll, ez azonban feltételes bizalom, amely csak addig marad fenn, amíg „a jó döntések” megszületnek.
