Orbánék tudatosan értékelik le a forintot

2019. május 15. 05:00

Abszolút tudatosan értékeli le a forintot a kormány a nemzeti bankkal karöltve, annak érdekében megszabadul a devizaadósságtól is, hogy javítsa a költségvetés egyensúlyát, és még pörgesse is a gazdaságot. De meddig tartható ez, és milyen hatással van a megélhetésre?

Bár tegnap reggelre erősödött valamelyest a forint árfolyama, összességében hetek óta kitartóan gyengül. Annak kérdeztünk utána, hogy meddig gyengülhet még a magyar valuta, milyen hatása lehet ennek a hazai háztartásokra, és mi célja lehet a kormánynak a forint folyamatos gyengítésével.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az, hogy meddig gyengülhet a forint, sok mindentől függ, és „a világon nincs olyan ember, aki ezt pontosan meg tudná mondani”.  Például tavaly 3,3%-ot gyengült a forint, míg tavalyelőtt 0,45%-ot. Azelőtt pedig két év is volt, amikor erősödött az euróhoz képest (2015-ben 0,38%-ot, 2016-ben pedig 1,9%-ot erősödött, míg 2014-ben 6,5%-ot gyengült.).

Eddig nem gyengült olyan vészesen a forint, bár forrásaink véleménye szerint az MNB tudatosan próbálja alacsonyan tartani a kamatszintet, és ezzel gyengíteni a magyar fizetőeszközt. Ez sok szempontból segít a kormánynak. Egyrészt így megmarad az olcsó munkaerő a külföldi multik számára, hiszen euróban vagy dollárban számolva korántsem nő annyival a bérköltség idehaza, mint forintban. Nem véletlen, hogy a nagy béremelkedések mindig forintban vannak kifejezve az itthoni statisztikákban.

Ráadásul, az államnak kamatmegtakarítása van az alacsony kamatkörnyezet miatt, hiszen nem kell akkora kamatokat fizetni az államadóssága után. Ez azonban csak addig működik, míg a pénzpiacok elfogadják ezt a helyzetet – hívják fel a figyelmet. Azt is látni kell, hogy masszív negatív reálhozama van a forintnak már lassan három éve. Mit jelent ez? Azt, hogy a forintra fizetett kamatok nem fedezik a forint inflációját, azaz jobban értéktelenedik el a pénzünk, mint amekkora kamatot fizet akár egy mezei lakossági állampapír.

Ennek ellenére a forint fokozatos gyengülésre van tervezve az elemzők szerint. Persze nem drasztikusan, akkor ugyanis gyorsan észrevennénk, hogy az importtermékek ára hatalmasat ugrik, ráadásul akkor a befektetői bizalom is eltűnne, így ez nem érdeke a kormánynak sem. „Szép lassan kell csinálni, ahogy a békát is meglehet főzni úgy, hogy az közbe ne vegye észre” – fogalmazott forrásunk.

A lassú leértékelés másik oka az, hogy a devizaadósságot szeretné minél gyorsabban visszafizetni a kormány, mert ha már csak forinthitele lesz a magyar államnak, akkor neki kevésbé fáj, ha a forint gyengül. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar költségvetésnek jórészt forintbevételei vannak (a befolyt adókból), ám az EU-s pénzek euróban érkeznek, így ez hasznos a büdzsének.

Ha csak forintadósságunk lenne, hiába nőne nominálisan az államadósság, a fokozatosan gyengülő forinttal egyre könnyebben lehetne a nagy forintadósságot visszafizetni. Sőt, ha az állam hagyja az inflációt, magyarán az árakat egy kicsit túlszaladni, több adóbevétele lesz (áfából például), míg a kiadások maradnak ahol voltak, a költségvetés helyzete megint javulni fog.

A kormány célja tehát az, hogy folyamatosan, de lassan értékelje le a forintot, hogy az embereknek ez „ne tűnjön föl”, és ezzel segítse a gazdaságot és segítse a költségvetést. De hogy ezt meddig tudja a saját kezében tartani, azt, mint fent is írtuk, ember meg nem tudja mondani ma. A mai pozitív világpiaci hangulatban „nem tűnik fel” a pénzpiacoknak a masszív negatív reálhozamunk, de ez nagyon gyorsan változhat. Ha megszűnik egy országgal kapcsolatban a bizalom, akkor bizony ez a játék nagyon gyorsan véget érhet.

Szerző: Nagy András