Orbánnak 4-5 százalékos növekedést nem sikerül kipréselni, de 5-6 százalékos inflációt igen
„Én már azt is értékelem, hogy Nagy Márton eltalálja a prognózisaiban az előjelet.” Így reagált Katona Tamás a gazdasági csúcsminiszter előrejelzésére, amellyel elismerte, hogy márciusban tovább emelkedik az élelmiszerinfláció. A korábbi pénzügyi államtitkár szakmailag értékelhetetlennek minősítette Nagy Mártonnak azt a kijelentését, hogy az árrésstop hatályba léptetésének első napján máris 16 százalékkal csökkentek az érintett termékek árai. Katona szerint az év végén minimum 5,5 százalékos lehet az általános infláció, s ezen nem segítenek a rögtönzött kormányzati intézkedések, mint az árrésstop vagy a bankoknak belengetett ársapka. „Az a probléma, hogy zsákutcában van a gazdaság és a gazdaságpolitika, ilyenkor nem szabad gyorsítani, ám Orbán megmondta, hogy kipréseli Nagy Mártonból a 4-5 százalékos gazdasági növekedést. Azt ugyan nem, de egy magas inflációt sikerült neki kipréselnie” – mondta.
Szinte minden nap ugyanazzal a mozdulattal kürtöl szét győzelmi jelentést és lenget be újabb kormányzati szigorítást Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter – mint azt az MTI jelentette – azt állította, hogy az árrésstopba bevont harminc termékkategóriába tartozó mintegy ezer termék ára átlagosan 16 százalékkal csökkent az intézkedés bevezetésének első napján. Mint hozzátette: az árcsökkenés még nagyobb is lehet, azaz, az első tapasztalatok alapján sikeres a beavatkozás. A március 13-i adatokhoz hasonlítva, a legnagyobb mértékben, több mint 50 százalékkal egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrók és zsiradékok ára csökkent – mondta.
Majd jött a kormánytól megszokott fenyegetőzés. Nagy Márton ugyanis jelezte, hogy a beszállítóktól azt „kéri”: önkéntesen vállalják áraik fixálását, ellenkező esetben náluk is szabályozási eszközzel élnek.
Előző nap, azaz hétfőn a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) kötött együttműködési megállapodás aláírásakor – a Portfolió tudósítása szerint – a bankoknak „üzent” a miniszter. „A bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint akár a lakossági tranzakciós díj áthárításából ez következik, ami nem elfogadható” – mondta, hozzátéve: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomag. „Még adok egy-két hetet megegyezésre. Ha nem, akkor sajnos szabályozni fogunk. Vannak olyan lehetőségeink, mint például akár az ársapka bevezetése szolgáltatási díjak esetén is, amivel le tudjuk fogni az indokolatlan áremelkedéseket, és árletörést tudunk végrehajtani”.
Újságírói kérdésre kitért az élelmiszer-inflációra is. Mint mondta: márciusban közelebb lesz a 9 százalékhoz, mint a 10-hez, s szerinte majd áprilisban fog jelentősen esni. (Februárhoz képest tehát még az ő optimista számításai szerint is márciusban több, mint 2 százalékponttal tovább fog emelkedni a drágulási ütem.)
Még egy érdekes beismerése volt Orbán miniszterének. Szintén egy kérdésre válaszolva azt fejtegette, hogy „nagyjából azért látjuk azt, hogy nyugdíjkorrekcióra sor fog kerülni. Az, hogy ez mekkora lesz, attól függ, hogy az általános infláció hol lesz. Egy 4-5 százalék közötti átlagos inflációt mondanék, de majd meglátjuk a következő időszakban, hogy fog kinézni az élelmiszer-infláció”. (Mint ismert, a nyugdíjakat az idén 3,2 százalékkal emelték, lévén a költségvetés ekkora inflációra épült.”
Vajon reális az, amit Nagy Márton az árrésstop első napjának eredményeiről mondott? S ha igaz is, mire lesz elég az élelmiszer-infláció levágásában? És mire lehet elég az infláció letörésében éves szinten? Katona Tamást kérdeztük.
„Ahova haladunk, az egy 5,5 százalékos éves infláció, úgy tűnik, persze elég nagy a bizonytalanság, ám azt egyáltalán nem gondolom, hogy négyessel fog kezdődni a szám” – mondta a korábbi pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke. Abban igazat mond Nagy Márton, hogy márciusban emelkedni fog, „s nála már az is nagy dolog, amikor eltalálja az előjelet, én már azt is értékelem” – fogalmazott, majd komolyabbra fordítva a szót, rámutatott: szakmailag nem értékelhető, hogy egy nap alatt csökkent a kiemelt termékek árszintje, „ez nem más, mint a szokásos fideszes halandzsa”. Ez nem reprezentatív minta, megnézte valamilyen táblázatban, de képtelenség, hogy kedd reggelre már tudna rendes számot mondani – fűzte hozzá.
Az árrésstop nem hozhatja meg az eredményt, az kizárt – szögezte le. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanis a többi közt a gazdaságpolitika következménye, azt pedig nem lehet várni a kiskereskedelmi cégektől, hogy a saját árrésüket a végtelenségig csökkentsék, hiszen abból élnek. „Az élelmiszerárakat persze valóban jelentősen lehetett volna most mérsékelni, amihez egyet kellett volna csak meglépni: eltörölni a 4,5 százalékos különadót, ugyanis, ha ezt meglépné a kormány, azonnal ennyivel csökkenne az élelmiszer-infláció” – mutatott rá. Mint megjegyezte: így gyakorlatilag 31,5 százalékos ma Magyarországon az élelmiszeráfa, miután a 4,5 százalékos kiskereskedelmi árrés is áfaként működik. S egy kisebb sokkot okozható adatra is hivatkozott: az utóbbi három év alatt 60 (!) százalékkal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon.
Nem lenne egyszerűbb úgy küzdeni az élelmiszer- és így az általános infláció ellen, hogy levágják az élelmiszerekre nálunk kivetett EU-rekorder 27 százalékos általános forgalmi adót 5 százalékosra? – kérdeztük. Katona Tamás ugyan „szimpatizál” az alacsonyabb áfával, de egy ilyen lépést rögtönzésnek tartana, hiszen – mint mondja – egy ilyen jelentős beavatkozást nem lehet végrehajtani az adórendszer egészének megvizsgálása nélkül. Ugyanakkor a kiskereskedelmi különadót azonnal el lehetne és el is kellene törölni – szögezte le. Amúgy az extrapofit-adónak minősitett adót úgy vetették ki, hogy közben az élelmiszerláncok minimális profitot realizálnak. Ezt a 2022-es választás után vezették be, először 3,5 százalékos mértékkel, majd azt megemelték 4,5 százalékosra – emlékeztetett, megjegyezve, hogy eredetileg két évre ígérték, de ahogy ez a Fidesztől már megszokott, „ez örökélet+10 évet jelent”.
Közben Nagy Márton fenyegetőzött, hogy további élelmiszertermékekre is jöhet az árrésstop, s belengette azt is, hogy most majd a bankok következnek, jöhet ársapka. Mi ez az egész? Vissza a lenini úton a központi tervutasításos rendszerbe? – kérdeztük.
Valóban megyünk visszafelé, de azzal a különbséggel, hogy nem a tervutasításos rendszerbe, ami ugyan sok szempontból vállalhatatlan volt, de legalább volt benne rendszer. Ez a kormány azonban rögtönöz – mondta a korábbi államtitkár. Ez nem valamiféle tervgazdálkodás, hanem egy piacgazdaság-ellenes rendszer, amiben nincs logika, s ami mindig csak a rögtönzésekre épül.
„Összességében az a probléma, hogy zsákutcában van a gazdaság és a gazdaságpolitika, ilyenkor nem szabad gyorsítani, ám Orbán megmondta, hogy kipréseli Nagy Mártonból a 4-5 százalékos gazdasági növekedést – hát ha azt nem is, de egy magas inflációt sikerült neki kipréselnie” – szögezte le, megismételve: ez az idén végül 5,5 százalék lehet, de akár annál is magasabb.
Ez is az ára Már az első napon jelentős veszteséget generált a kormányintézkedés – olvasható Raskó György agrár-nagyvállalkozó Facebook-posztjában. Egy 320 négyzetméteres, tehát közepes méretű, szupermarketben, amely egy nemzetközi lánc franchise partnereként működik, az árrésstop miatti veszteség elérte a 600 ezer forintot – írta, majd számszerűsítve kitért arra, hogy milyen brutális, tízmilliókban mérhető kár éri ezt a boltot május 31.-ig. |
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. március 2-i adása itt nézhető meg: