Orbánnak az a fontos, arcvesztés nélkül legyen egyezség

Feltűnést keltő kijelentést tett a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A szokatlanul hosszúra nyúlt interjúban ugyanis Navracsics Tibor többek között kifejtette, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvénynek semmi köze sincs a befagyasztott uniós pénzekhez. Uniós tárgyalópartnerei közül is csak egy említette ezt meg a problémák között. A riporter kérdésére közölte, erről tájékoztatta Orbán Viktort és Varga Juditot, akik eddig mindig erre fogták az uniós pénzek elmaradását. Vagyis úgy látszik, mintha Navracsics szembemenne saját közössége propagandájával.

Az régóta nem újdonság, hogy a kormányba most visszatért politikus kicsit más pályán mozog, mint a miniszterelnöke. Ebből a szempontból meglepetés is lehetett a miniszteri kinevezése, ugyanakkor pontosan az a dolga, hogy megszemélyesítsen egy másik Fideszt, amely kompromisszum-készebb, hajlandó engedményekre az egyre nehezebb helyzetben – kezdte magyarázatát Horn Gábor. A kormánynak, de az országnak is létkérdés, hogy érkezzenek az uniós források. Ezt a szinte megoldhatatlan feladatot kellene teljesítenie Navracsicsnak, amihez nyilván kellő mértékben szabad kezet is kapott Orbán Viktortól. Amit mond és tesz, tehát tervezett történet. Lehet tudni róla, hogy mindenben nem ért egyet a Fidesz politikájával – például a sok sorosozással és brüsszelezéssel –, ugyanakkor egyértelműen a kormányt képviseli. Résztvevője a fideszes kettős beszédnek és annak az önleleplező hazugsághalmaznak, amit ugyan nem minden választó lát, de a politika iránt érdeklődők pontosan ismernek – mondta a Republikon Intézet vezetője.

Az egésznek az a látszata, mintha a miniszternek egy vékony pallón kellene a víz felett egyensúlyoznia a viharban, aztán majd kiderül, hogy beleesik-e, mert akkor lesz helyette másik, vagy túléli, az meg tiszta haszon. Horn Gábor erre úgy reagált, hogy a miniszterelnök valóban gyakran állítja hasonló próbatétel elé potenciális kihívóit. A politikai elemzők úgy vélik, ha Orbán egyszer félreáll, utódai között lehet Navracsics is, akárcsak Lázár János. Így aztán most a választás előtt mindkettőjüket komoly próbatétel elé állították, hiszen egyéni körzetben indultak – de nyertek. Az elemző felidézte, a kelet-európai diktátorok gyakran választottak hasonló módszert, megpróbálták kompromittálni lehetséges utódaikat, aztán kiderült, ki hogyan jön ki belőle.

A legfontosabb persze az, hogy van egy probléma, amit meg kell oldani. A Republikon Intézet vezetője arra is felhívta a figyelmet – amivel sokszor nem számolnak itthon –, hogy ez Brüsszelnek is érdeke. Az elhúzódó orosz agresszió, az unió belső válsága és a szélsőjobb érezhető erősödése közepette szeretnének mindent rendezni, amit csak lehet. Horn Gábor úgy fogalmazott, van egy közös összekacsintás a dologban, mindkét oldalon úgy vélik, jó lenne, ha nem kellene az Orbán-problémával napi szinten foglalkozni. Ezt Budapesten is tudják. Nem véletlenül említette interjúnak álcázott múlt heti rádiós szózatában a miniszterelnök, hogy nem lehet annyit vétózni (még ha ellenkezését ő nem is annak tartja – a szerk.). Az sem véletlen, hogy már a legfőbb ügyész is nyitott volt az Európai Ügyészség kapcsán, ahová ugyan Magyarország nem lép be, de kész legalább együttműködni vele. Nos, ilyenkor az uniónak is jól jön egy olyan kormánytag, akivel tudnak beszélni, aki európai módon viszonyul ezekhez a kérdésekhez. Ráadásul Navracsics révén a kormány úgy tud engedményeket tenni, hogy közben a miniszterelnöknek itthon nem kell arcvesztéssel szembesülnie. Ehhez pedig néhány olyan ígéret is elég lehet, amit a hívek előtt el lehet rejteni, vagy úgy eladni, mintha győzelem lenne. Ezt a megoldást már ismerjük – tette hozzá az elemző, aki beszélgetésünk idején még nem tudta, hogy a Kormányinfón be is jelentik a „megállapodást” az unióval (lásd. keretes írásunkat).

Problémát jelent viszont Horn Gábor szerint az Európai Parlament, hiszen ott kétharmados többségben vannak azok, akiknek már nagyon elegük van Orbánból és társaiból. Márpedig a parlament láthatóan abba az irányban igyekszik nyomni a brüsszeli bürokráciát, hogy ne hagyja megvezetni magát, és azt se, hogy a budapesti hatalom ilyen könnyen megússza a dolgot. A lengyelek esetében is ők támasztották a nagyobb nehézségeket, Magyarországgal kapcsolatban pedig épp most jött ki az újabb jelentés, amely szerint az utóbbi négy évben romlott a jogállamiság helyzete. Ez komoly akadály, amivel Orbánék is tisztában vannak, hiszen itthon már elszoktak a fékektől és az ellensúlyoktól. Ezért javasolták nemrégiben lényegében azt, hogy szűnjön meg az Európai Parlament. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha csak az állam- és kormányfőknek kellene megállapodniuk, nem pedig mindenféle választott politikusokkal – fogalmazott Horn Gábor, aki gúnyosan még azt is hozzátette, meglehet, már előkészítik azt a javaslatot is, hogy szűnjön meg a magyar parlament is.  

E pillanatban tehát nem látható, milyenek az erőviszonyok a brüsszeli bürokraták és a parlament között, mint ahogy az sem, mennyire durvul el az ukrajnai háború. Mindez azért lényeges, mert bekövetkezhet egy pont, ahol az unió már túl engedékeny lehet. Megelégednek például olyan gesztusokkal, amiket a magyar kormány a lényeges kompromisszumok helyett ajánl fel. Horn Gábor szerint ez azért lehet veszélyes, mert ezzel utat nyithat az európai szélsőjobboldal erősödése előtt. Volt már hasonlóra példa, amikor az oroszok elfoglalták a Krím-félszigetet, akkor is a rövid távú politikai érdekeket helyezték előtérbe, most pedig már láthatják, hova vezetett az engedékenység Putyinnal szemben.

A Magyarországnak szánt uniós források ügyében egyelőre még nem lehet látni, mi lesz a megoldás. Navracsics Tibor szerint hamar meg tudnak állapodni, de Orbán Balázs – aki mégis csak Orbán Viktor közvetlen környezetét jelenti – azt sem zárta ki, hogy nem lesz egyezség. Kétféle forgatókönyvvel számolnak tehát, de Navracsics Tibor jelenleg még arra készül, hogy teljesíti küldetését. Ezt tükrözik egyensúlyozó nyilatkozatai is – mondta Horn Gábor.