Orbánnak csak hiú ábránd, hogy Trump visszatérésével megváltozik a megítélése Washingtonban

Ahhoz képest, amekkora pofont kaptak Orbánék Washingtontól, a kormány, a holdudvara és a sajtója kezdetben magához képest visszafogottan reagálta le a magyarokat érintő vízumszigorítást. Igaz, a Belügyminisztérium bosszúról, az Alapjogokért Központ pedig – nemes egyszerűséggel – „elfogadhatatlan boszorkányüldözésről” beszélt. A kezdeti visszafogottságnak az is oka lehet, hogy lassan tértek magukhoz az első sokkból, de az tény, hogy az utóbbi időben – jószerint Joe Biden hatalomba lépése óta – a kormányzati kommunikáció egyre durvábban támadja, közvetlenül és közvetetten, az Egyesült Államokat, személy szerint Joe Biden elnököt és persze az amerikai politikát képviselő budapesti amerikai nagykövetet is. 

De vajon hova vezetett és hova vezethet ez a nagy Amerika-ellenesség? Radványi Miklóst, az Amerikában élő konzervatív közírót kérdeztük. 

Mint válaszából kiderült, ebből a szempontból nem igazán oszt vagy szoroz, mit és hogyan kommunikálnak Orbánék. Az Egyesült Államokban ugyanis – ellentétben azzal, amit Orbán sajtója terjeszt idehaza – a Kongresszusban is teljes az egyetértés abban, hogy egy hollywoodi filmként tekintenek Magyarországra. A felszínen mindenki boldog, de a felszín alatt borzasztó feszültségek és konfliktusok húzódnak. A felszíni Magyarország-kép élt 2010 és 2020 között az USA-ban, de probléma keletkezett, mégpedig akkor, amikor Orbán és – a közíró megfogalmazása szerint - teljesen amatőr és inkompetens külügyminisztere, Szijjártó Péter olyan alpári és bunkó hangnemben kezdtek reagálni az amerikai kritikákra, pontosabban inkább észrevételekre, ami nemhogy szövetségesek között megengedhetetlen, hanem akkor is, amikor ellenfélnek vagy ellenségnek válaszolnak bizonyos kérdésekben – fejtette ki Radványi. Hozzátette: emellett az is egyértelmű mindenki számára – beleértve az amerikai titkosszolgálatokat is –, hogy Magyarország csődben van, amit szerinte egyébként a legeklatánsabban Matolcsy György jegybanki elnök („aki klasszikus esete a süllyedő hajóról menekülő, csak a saját integritásának és hírnevének megőrzését célzó patkánynak”) fogalmazott meg, amikor közölte, hogy az MNB adóssága jelen pillanatban 2300 milliárd forint. Amire Orbán teljesen hamisan azt az abszurd állítást tette, hogy az MNB adósságállományához a magyar államnak semmi köze, s nem is fogják kifizetni a cechet. 

Az USA-ban ma már mindenki tudja, hogy Magyarország csődben van, miként azt is, hogy Európa és Ázsia két legkorruptabb államától, Oroszországtól és Kínától érkezik csak némi enyhítés számukra (az előbbitől kevesebb, az utóbbitól több). Ráadásul köztudott, hogy egyik ország sem segít ingyen senkinek. Egyértelmű tehát, hogy kialakult egy, a még meggyengült Oroszországnál és a saját gazdasági bajaival küszködő Kínánál is gyengébb Magyarország számára kedvezőtlen helyzet ezen a téren is – ezt látják és tudják Washingtonban.

De mást is tudnak, s másban is konszenzus van a Kongresszus és a végrehajtó hatalom között, beleértve a Fehér Házat, a külügyminisztériumot és titkosszolgálatokat – folytatta Radványi. Abban, hogy Orbán nemhogy segített volna létrehozni egy egységes magyar nemzetet, ellenkezőleg, a Sztálin- és Rákosi-féle szalámitaktikájával olyannyira megosztotta Magyarországot, ami nem biztosítja, hogy az ország megbízható partner lehessen a NATO-ban és az EU-ban. A tusványosi beszédeiben – így az idén is – egyértelműen a NATO és az EU ellen lépett fel: életben tartja a Trianon-mítoszt és arra használja ki, hogy megmaradjon a lakosság (meglehetősen kulturálatlan és műveletlen) egyharmadának, valamit a határon túli magyaroknak a segítségével létrehozott kétharmados parlamenti többsége. Mindez egyértelművé teszi, hogy Magyarország nagyon káros tagja mind a két szervezetnek – mondta az elemző. 

Így azután, ha a republikánusoknak a jövő évi választásokon sikerül bevenniük a Fehér Házat, megszerezniük a többséget a szenátusban és megtartaniuk azt a képviselőházban, azaz mind a három testületnél létrejön a republikánus többség, az új republikánus elnöknek sem áll majd szándékában megváltoztatni a bideni politikát – húzta alá. Az sem segít, hogy a hamis magyar kormányzati propagandát teljesen eredménytelenül, hatástalanul terjeszti a magyar állam, a magyar nagykövetség, s a magyar kormány által pénzelt különféle társadalmi szervezetek – mutatott rá.

De mi történik akkor, ha végül csak Donald Trump nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, az a Trump, akinek Orbán nem győz udvarolni, és aki – a hatalomból kikerülve – maga is tett néhány gesztust Orbánnak? – kérdeztük. Akkor nem változik meg egy csapásra Washington hozzáállása Orbánhoz és a politikájához? Ha Trump befut, akkor – tanulva a 2016-20 közötti történésekből – az első dolga egy olyan végrehajtó hatalom és megbízható bürokrácia kiépítése lesz, amelyre támaszkodhat és amellyel nem kell négy éven keresztül harcolnia – válaszolta Radványi. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország nagyon sokadlagos kérdés lesz a számára. Arról már nem is szólva, hogy a Kongresszusban konszenzus van a két párt között az orbáni Magyarország megítélésében, „nem ismerek egyetlen olyan szenátort és/vagy képviselőt – sem demokratát, sem republikánust –, aki Orbán mellé tenné le a garast” – szögezte le a közíró, egy személyes élményét is megosztva a Hírklikkel. Egy republikánus szenátor (akinek a nevét azért nem árulta el, mert nem a nyilvánosság számára szánta a szavait) a következőt mondta a jelenlétében: „a középkorban fogalomként tartották számon a bagdadi tolvajokat, mostanra a budapesti tolvajok vált fogalommá az Európai Unióban és a NATO-ban”.

„Hiába álmodik tehát Orbán arról, hogy egy csapásra megváltozik Magyarország megítélése Washingtonban, ha visszatér a hatalomba Donald Trump” – egyértelműsítette Radványi Miklós. Emlékeztetett arra, hogy a magyar külpolitikának a rendszerváltás előtt és azóta is volt és van egy téveszméje az USA-val kapcsolatban. Azt hiszik, ha jobb kapcsolatokat alakítanak ki a Fehér Házzal és a külügyminisztérium bizonyos köreivel, az zöld jelzést jelent az ország számára Washingtonban. Ennek megfelelően, a magyar külpolitika valahogy mindig a második vagy harmadik helyre tette a fontossági sorrendben a Kongresszust, pedig ez téveszme, már csak azért is, mert ott van a pénz is.

Visszatérve a Trumphoz fűzött – hamis – orbáni várakozásokhoz, Radványi kiegészítette, amit eddig mondott. Ha a bukott elnöknek sikerül visszatérnie, akkor nemcsak sokkal komolyabb problémái lesznek, mint hogy Orbánnak foglalkozzon, de nem is fog „széllel szemben pisilni”. Már csak azért sem, mert olyan szigorúan bizalmas felkészítőket, elemzéseket fog kapni a külpolitikai kérdésekben illetékes szenátustól, amelyek egyértelművé teszik, hogy nem támogathatja a mai magyarországi rendszert. Merthogy az egyértelműen Amerika-, Nyugat-, NATO- és EU-ellenes az egyik oldalon, továbbá és orosz és Kína-barát a másikon, megfejelve a mérhetetlen korrupciójával.

Ha ez így van, egyáltalán oszt-e, szoroz-e az, hogy milyen támadó hangú és tartalmú az Orbán-rezsim Amerika-ellenes kommunikációja? – kérdeztük. Radványi szerint ez csak megerősíti azt az amúgy is megszilárdult véleményt, miszerint Magyarország nem való sem a NATO-ba, sem az EU-ba. „Az orbáni Magyarországra már úgy tekintenek, mint egy rákos daganatra mind a két szervezet testében, illúziói pedig már senkinek sincsenek sem a Kongresszusban, sem végrehajtó hatalomban az iránt, hogy ezt az USA vagy bárki más meg tudja gyökeresen változtatni” – mutatott rá.

Akkor ön szerint hogyan érhet véget ez a rezsim? – kérdeztük, mire Radványi leszögezte, hogy nem akar belpolitikába belemenni. Csak annyit mondott, hogy a magyar emberektől függ, miként alakulnak az események.