Orbánnak intelligensebb külügyminiszterre lenne szüksége

A magyar kormány, élén Orbán Viktorral már hosszú ideje teljesen nyíltan, és az idő előrehaladtával egyre erőteljesebb retorikával áll ki Donald Trump mellett, aki nem volt képes elviselni a 2020-as elnökválasztási kudarcát. Emiatt eljárásokat is indítottak ellene, miután szerepet játszhatott általa feltüzelt híveinek a Capitolium ellen indított ostromában. Szijjártó Péter külügyminiszterként jelentős szerepet visz a regnáló amerikai elnök és adminisztrációja elleni retorikai „hadjáratban”. Ám még az ő mércéjével mérve is erőset mondott a minap, amikor a magyar jogállamiságot, demokráciát érintő amerikai bírálatokra reagálva azt „üzente” Washingtonba, hogy „ha azt meg lehet tenni, hogy a választás egyik legnagyobb esélyesét diszkvalifikálják, akkor innentől kezdve, mi semmilyen kritikát nem fogadunk el ebből az országból a politikai rendszerünk működésére vonatkozóan”.

Lehet-e ezt kvázi hadüzenetként felfogni? Radványi Miklóst, az amerikai alkotmány szakértőjének véleményét kérdeztük. „Ha nem is hadüzenet, de nagyon buta kijelentés ez, amivel erőteljesen nekimegy a nyugati szövetség vezető hatalmának” – szögezte le Radványi, aki éveken át dolgozott az amerikai Kongresszusban republikánus szenátorok és képviselők stábjaiban. Majd hozzátette, nem elég, hogy pont Amerikával kezd ki Szijjártó, ráadásul egy amerikai belpolitikai probléma kapcsán, pedig „az amerikaiak nem veszik jó néven, ha teljesen inkompetens, buta és stratégiailag lényegtelen kis állam külügyminisztereként megpróbál az elnökválasztás folyamatába és kimenetelébe beleszólni”.  „Orbán Viktornak komolyan meg kellene fontolnia, tartható-e Magyarország nemzetközi tekintélye miatt egy ilyen inkompetens, buta és nem gondolkodó ember a külügyminiszteri poszton”.  És bár igaz – ismerte el Radványi közbevetésünkre –, hogy Magyarországon ma minden döntést Orbán hoz meg, „de mégiscsak Szijjártót tolta előre külügyminiszterként, akinél azért ültethetne intelligensebb embert is a posztra”. 

Szijjártónak halvány fogalma sincs az amerikai jogi és társadalmi környezetről, az összefüggésekről – vélte Radványi, emlékeztetve arra, hogy a miniszter eleve nem jogász (pláne nem az amerikai jog szakértője). És mindennek tetejében a Trump melletti ilyetén kiállása „a leginkompetensebb, legbutább, leggyerekesebb beavatkozás az amerikai belügyekbe”, mégpedig egy olyan rezsim képviselőjétől, amely a magyar belügyekbe való beavatkozás ürügyével unos-untalan kikér magának minden bírálatot. „Szijjártó olyan területre tévedt, pontosabban nem is tévedt, hanem betrappolt, mint elefánt a porcelánboltba, amiről halvány fogalma sincs” – szögezte le Radványi. Arról már nem is szólva, hogy ezzel az érveléssel még Trumpot sem segíti, mert ennek a kérdésnek magához a demokráciához nincs is köze: az ugyanis alkotmányjogi kérdés, hogy alkalmazható-e a Trump viselkedésére az amerikai alkotmánynak az a paragrafusa, amit amúgy a polgárháború felszámolása óta nem alkalmaztak, s akkor is csak egy rövid időszakig.

Ilyet mondani elképesztő, kiváltképpen akkor, amikor mindenki tudja – Brüsszel, Washington, s az egész világ –, hogy Magyarországon nincs demokrácia – szögezte le a konzervatív közíró. Magyarország harminc évig megpróbált demokratikus államformát kialakítani, ami nem sikerült sem Antall, sem Horn, sem Orbán első regnálása idején, miként az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt sem. A 2011-es új alkotmánnyal pedig Orbánék egyértelművé tették, hogy demokrácia az nincs Magyarországon, a torzszülött illiberális demokrácia meghirdetése ezt jelentette. A szakértő szerint a magyar miniszter valójában olyan területre lépett, amihez nem ért, egy alkotmányjogi kérdést általánosítva, kivetítette az egész amerikai demokrácia állapotára és összehasonlította a magyar helyzettel. 

Az szerinte már csak hab a tortán, hogy – mint az USA-val szemben tanúsított magatartásuk is mutatja – Orbánék nem fogják fel: Magyarország nem egy vákuumban létezik, hanem egy olyan kis állam, amelynek politikailag, katonailag, gazdaságilag, pénzügyileg támogatásra és segítségre van szüksége a nemzetközi színtéren. Orbánék azonban vákuumba teszik Magyarországot, és azt hazudják, hogy szerintük milyen Magyarország – aminek semmi köze a valósághoz és a realitásokhoz. 

Ami magát a Trump-ügyet illeti, Radványi emlékeztetett arra, hogy a jogtudósok is megosztottak az alkotmányba 1868-ban beemelt módosítással irányadó jogszabály értelmezésében, s teszik ezt politikai alapon: akik utálják Trumpot, azok egyértelműen azt mondják, hogy ennek a módosításnak az alapján ki lehet zárni a választásokból, akik vagy semlegesek Trump irányában, vagy inkább republikánusok pozíciója felé húznak, azok azt állítják, hogy a módosításnak semmi köze a Trump-ügyhöz.

A vonatkozó alkotmánymódosítás

Az amerikai alkotmány 1868-as, most alkalmazni próbált módosításának az volt a célja, hogy a polgárháború kirobbantásában részt vett tisztségviselőket eltiltsák attól, hogy bármilyen formában szövetségi vagy állami szinten államigazgatással kapcsolatos pozíciót töltsenek be. A módosítás kimondja, hogy senki nem lehet szenátor, kongresszusi képviselő, elnök és alelnök, vagy elnök- vagy alelnökjelölt, továbbá nem tölthet be olyan polgári vagy katonai állást szövetségi és állami szinten, aki előzőleg esküt tett az alkotmányra ilyen tisztben, megfogadva, hogy támogatja az USA alkotmányát, de felkelést, zendülést szít, tehát valójában az USA ellenségeit támogatja. A Kongresszus mindkét háza egyszerű többséggel szavazhat ennek a diszkvalifikációnak az alkalmazásáról, ám azt bíróság előtt meg lehet támadni – vázolta a jogi kereteket Radványi, aki szerint ezt az alkotmánymódosítást nem lehet ráhúzni Trumpra, merthogy az ellene született négy vádirat egyike sem említi sem a felkelést, sem a zendülést, és azt sem mondja ki, hogy Trump támogatást adott volna azoknak, akik behatoltak a Capitoliumba. 

Ennek ellenére sincs igaza Szijjártó Péternek, aki azt állítja, hogy Trumpot jogtalanul akarják diszkvalifikálni az elnökválasztási versenyből, mert van egy olyan kitétel is, amire ugyan senki nem hivatkozik, bár összefügg a fentiekkel: ez pedig az, hogy a Kongresszusnak megvan a jogi kompetenciája arra, hogy további jogszabályalkotással kikényszerítse a fentieket. Ezt ugyan még soha nem alkalmazták, de már indult egy ilyen eljárás: egy Új-mexikói bíró első fokon eltiltott egy felesküdött megyei tisztviselőt attól, hogy induljon választáson, miután 2021 januárjában elment Washingtonba, s behatolt a Capitoliumba. Ugyan büntetőjogilag értékelhető cselekményt nem követett el (nem is vádolták meg ilyennel), de a bíró kimondta, hogy meg kell őt fosztani a megyei állásától és el kell tiltani a választáson való indulástól. Ezen felbuzdulva pedig a fővárosban létrejött egy szervezet, az Állampolgárok a felelősségteljes és etikus kormányzásért, a CREW, amely Colorado államban indítványozta, hogy a bíróság mondja ki: Trump ezek alapján nem vehető fel az elnökjelölti listára.

Trumpot – Szijjártó állításával szemben – nem diszkvalifikálhatják, tőle nem lehet megtagadni, hogy regisztráltassa magát, csak a bíróságok illetékesek arra, hogy megfosszák attól a jogától, hogy legitim elnökjelöltként induljon mind az ötven államban – összegezte a kereteket Radványi Miklós. Miután pedig vélhetően több bírósági döntés is születik majd az ügyben, amelyek minden valószínűség szerint nem lesznek egyhangúak, ezért mindenképpen a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki a végső szót – szögezte le.