Orbánnak most a hallgatás lehet a legjobb politikai stratégiája
A rendkívüli hőség és az energiaválság nemcsak az ország infrastruktúráját, hanem a politikai szereplőket is próbára teszi. A KlikkTV TrollKirályok című műsorában Balogh Judit vendégei, Csintalan Sándor, Magyar György és Komlódi Gábor arról vitatkoztak, hogyan kezeli a kialakult helyzetet a kormány, milyen felelősség terheli az előző ciklusokat, és miért lehet fordulópont a mostani krízis a magyar politikában.
Nem három hónap alatt alakult ki a válság
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a mostani energia- és vízügyi problémák nem a jelenlegi kormány néhány hónapos működésének következményei. Magyar György szerint „a 16 év versus három hónap összevetése” nem politikai panelek ismételgetése, hanem a valóság leírása, hiszen az energetikai hálózat állapota, a paksi hűtés problémái és a klímaváltozás hatásai hosszú évek óta ismertek voltak.
Csintalan Sándor úgy fogalmazott: már a Római Klub jelentése óta tudható, hogy az aszály és a klímaváltozás komoly veszélyt jelent, ennek ellenére Magyarország nem készült fel megfelelően. Szerinte „a bűnökért mindig fizetni kell”, és a 16 év alatt folyamatosan érkeztek a figyelmeztető jelek, mégsem történtek meg azok a beruházások, amelyekre szükség lett volna. Felidézte azt is, hogy már 2018-ban ismert volt: a paksi atomerőmű hűtését hosszabb távon fejleszteni kellene, mégis más beruházások élveztek elsőbbséget.
A vendégek szerint éppen ezért visszás, amikor a Fidesz politikusai a jelenlegi válságot próbálják kizárólag az új kormány nyakába varrni. A műsorban ironikusan jegyezték meg: a kabinet három hónap alatt nem tud „Mózesként vizet fakasztani”, vagy biztosítani, hogy a Duna alacsony vízállása ne okozzon gondot Paks működésében.
Orbán hallgat, a Fidesz támad
Komlódi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a Fidesz több politikusa élesen bírálja a kormány válságkezelését, Orbán Viktor feltűnően visszafogottan kommunikál az ügyben. Szerinte ennek tudatos politikai oka lehet.
Úgy vélte, a párt elnöke pontosan érzi, hogy egy valós válsághelyzetben könnyen visszaüthet a túlzott támadás, különösen akkor, ha a kormány sikeresen kezeli a krízist. Ezért inkább más szereplőket enged előtérbe, miközben ő maga távol marad az éles politikai vitáktól.
Komlódi szerint a jelenlegi helyzet különbözik a korábbi konfliktusoktól, mert most nem mesterségesen felépített politikai ellenségről van szó, hanem egy tényleges természeti és energetikai problémáról. Éppen ezért úgy látja, hogy a kormány akár politikai hasznot is kovácsolhat abból, ha képes úrrá lenni a nehézségeken.
A beszélgetés során ugyanakkor élesen bírálták a Fidesz kommunikációját. Példaként említették azt a kijelentést is, amely szerint a lakosság energiatakarékosságra való felhívása azt az érzetet kelti, mintha az embereket tennék felelőssé a kialakult helyzetért. Magyar György szerint ehelyett inkább azt kellett volna hangsúlyozni, hogy a válság közös erőfeszítéseket kíván.
A klímaváltozás nem politikai kampánytéma
A vita egyik legerősebb része a klímaváltozás társadalmi megítéléséről szólt. Csintalan Sándor szerint Magyarországon még mindig tömegesen terjednek különféle összeesküvés-elméletek, a chemtrailektől kezdve egészen odáig, hogy egyesek szerint külföldről szándékosan tartják vissza a Duna vizét.
Komlódi Gábor úgy vélte, ezek a legendák mindig is léteztek, ám a politika könnyen rájuk építhet. Szerinte a Fidesz ellenzékből ismét az indulatokra próbálhat támaszkodni, miközben a klímaváltozás valós következményei ennél sokkal súlyosabb kihívást jelentenek.
A résztvevők pozitív példaként említették, hogy a jelenlegi kormány nyíltan beszél a problémáról, nem próbálja eltitkolni annak súlyosságát, és folyamatosan az együttműködés fontosságát hangsúlyozza. Magyar György szerint ez éles szemléletbeli különbség a korábbi időszakhoz képest, amikor a Covid-járvány idején a kormány sokszor elhallgatta vagy bagatellizálta a problémákat.
A beszélgetés végén ugyanakkor vita alakult ki arról, mennyire személyes Magyar Péter válságkezelési stílusa. Magyar György úgy vélte, az együttműködés hangsúlyozása helyes irány, de hosszabb távon még inkább társadalmasítani kellene a döntéseket. Csintalan Sándor ezzel szemben úgy látta, hogy válsághelyzetben természetes, ha a vezető személyesen vállal nagyobb szerepet, miközben gesztusokat tesz az ellenzék felé is.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani rendkívüli hőség ugyan néhány napon belül enyhülhet, a klímaváltozás következményei azonban évtizedeken át meghatározzák majd Magyarország lehetőségeit. Éppen ezért szerintük nem pusztán egy átmeneti energiakrízisről, hanem egy olyan történelmi kihívásról van szó, amelyre hosszú távú politikai és szakmai válaszokat kell adni.
