Orbánnak nagyon kellenek a brüsszeli milliárdok, egyre többet vállalna
Magyarország számos jogi átalakítást ígér, azt remélve, hogy az EU folyósítja az eddig visszatartott támogatásokat – ez derül ki a Politicohoz eljuttatott dokumentumokból. A nyitás a legújabb fordulata Brüsszel és Budapest között a pénz körül hónapok óta tartó állóháborúban, miközben Magyarországnak a gazdasági helyzet romlásával egye sürgetőbb szüksége van a pénzre.
A két fél olyan kompromisszumot keres, amely mutatná, hogy Budapest erősíti igazságszolgáltatási rendszere függetlenségét, cserébe azért, hogy Brüsszel jóváhagyja a magyar újjáépítési tervet és az ahhoz kapcsolódó támogatások folyósítását – mutat rá a Politico. Magyarországnak meg kell szereznie az EU Bizottságának és a tagállamok többségének támogatását az év vége előtt, ellenkező esetben kockáztatja a helyreállítási támogatások mintegy 70 százalékának elvesztését. Uniós tisztségviselők és diplomaták a Politiconak is megerősítették, hogy a bizottság várhatóan még a hónap vége előtt meghozza a döntését. Az uniós biztosok az egyik tisztségviselő szerint a héten, vagy a jövő héten vitathatják meg a kérdést. Ha így lesz, akkor az uniós tagállamok pénzügyminiszterei december 6-án tárgyalhatnak róla.
A támogatások folyósítása rábírhatná Magyarországot arra, hogy ne vétózzon meg más kulcsfontosságú döntéseket, köztük az adóminimum bevezetését és egy 18 milliárdos ukrajnai segélycsomagot.
Ugyanakkor a pénz folyósításának akárcsak feltételes jóváhagyása is éles reakciót váltana ki az Európai Parlamentben, ahol több ország, köztük Hollandia azt akarja, hogy az EU határozottabban lépjen fel a jogállamiságot fenyegető veszélyek ellen. Közben számos civil szervezet azt mondja, hogy Budapest ígéreteit nem lehet betű szerint elfogadni, mert nem nyújtják azt, amit biztosítani ígérnek.
A támogatások visszatartásáról szóló tárgyalások már másfél éve tartanak, és legfőként Magyarország korrupcióellenes intézkedéseiről, illetve azok hiányáról szólnak. A vita két szálon zajlik: az újjáépítési alapból származó támogatások, illetve az uniós költségvetés alapjaiból származó támogatások a tét. Ez utóbbi területen a szembenállás már akkor éles volt, amikor az EU beindította az úgynevezett jogállamisági (feltételességi) eljárást.
A bizottság szeptemberben javasolta, hogy az EU függessze fel a kohéziós alapokból származó 7,5 milliárd euró folyósítását. Ugyanakkor lehetőséget adott Magyarországnak a kompromisszumra azzal, hogy Budapest megkaphatja a pénzt, ha megvalósítja a jogállamiság megerősítésével kapcsolatban tett felajánlásait. Magyarországon november 19.-ig el kell fogadni ezeket a kötelezettségeket, ellenkező esetben elveszhet számára a pénz.
A bizottság még további kötelezettségvállalásokat is követelt az újjáépítési alap kapcsán, arra számítva, hogy Orbán nagyon meg akarja kapni a felfüggesztett, összesen 15 milliárd eurót, ami a tavalyi magyarországi GDP mintegy 11 százalékának felel meg.
A cikk emlékeztetett rá, hogy az infláció szeptemberben meghaladta a 20 százalékot Magyarországon, miközben 2023-ra a kormány mindössze egy százalékos növekedést helyezett kilátásba.
A Politico ismertette a magyar javaslatokat, azzal, hogy a portál birtokába került dokumentum szerint ezeknek a jövő év első negyedében életbe kell lépniük, és egy még meg nem határozott időpontban teljesen le kell zárulniuk. Magyarország csak ezután hívhat majd le bármilyen pénzt.
