Orbánnak nem kedvez a francia-német szerződés
„Az Európa-párti erők számára egy nagyon pozitív impulzust adhat a kedden aláírt új német-francia barátsági szerződés, amely azonban elvben a szétfejlődés kiindulópontjává is válhat az EU-ban” szögezte le a Hírklikk megkeresésére Szentiványi István. A külpolitikai szakértő hozzátette: Orbán számára egyáltalán nem biztos, hogy örvendetes az általa el nem fogadott értékek megerősítése az EU immár két legmeghatározóbb országa részéről”. A szerződés azzal együtt is nagyon jelentős, hogy két, a korábbinál gyengébb pozícióban lévő vezető írta azt alá.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap írta alá Aachenben a két ország új barátsági szerződését, amely az eddiginél is szorosabb együttműködést irányoz el a nemzetközi színtéren a britek kiválása után az Európi Unió két legmeghatározóbb tagországa között. A szerződés a többi között lefekteti, hogy a jövőben minden, az Európi Uniót érintő kérdésben előzetesen egyeztetnek, s közös álláspontot igyekeznek kialakítani; közösen lépnek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelynek döntéshozó fórumán, a Biztonsági Tanácsban a franciáknak állandó helyük van (s lobbiznának a német állandó hely mellett); kiállnak az európai hadsereg felállítása mellett, miközben konzultálnak a saját hadseregeiket érintő fejlesztésekben s egyéb kérdésekben; a gazdaság terén pedig arra törekszenek, hogy az eddiginél is jobban integrálják a közös piacot.
„A pont most 56 éve aláírt Elysée-szerződés megújítása Európa egésze számára nagyon fontos, azt deklarálják általa, hogy a két ország vállalja azt a vezető – hogy úgy mondjuk, mozdony – szerepet, amit be kell tölteniük Európában, amelynek óriás szüksége is van erre” – adott gyorsértékelést a Hírklikknek Szent-Iványi István. Hozzátette: Európa napjainkban tele van válsággal, s iránymutatás nélkül ez az EU jövőjét is alááshatja, még a széthullást sem lehet már kizárni. A szerződés – talán nem is véletlenül – nagyon fontos időszakban született: a Brexit kapcsán ugyanis teljes káosz alakult ki, ami kihat az egész EU-ra.
Szent-Iványi szerint két válasz is adható arra a kérdésünkre, hogy az aacheni szerződés mit jelent számunkra. „Ez attól függ, honnan nézzük, örvendetes fejlemény azok számára, egy erős, egységes Európában hisznek; de a magyar kormány számára nem biztos, hogy ennyire kedvező” – mondta. Ugyanis a szerződésben pont azokat az értékeket erősítik meg, amelyeket az Orbán-kormány nem fogad el, beleértve az erősödő és az egymás tiszteletén alapuló Európát.
Ugyanakkor a szakértő szerint nem ennyire egyértelmű, hogy feltétlenül pozitív hatást gyakorol majd a szerződés: akár a többsebességű Európa kialakulásának is lökést adhat. Erről már régebb óta beszélünk, de lehet, hogy meg is valósul mégpedig a nem is olyan távoli jövőben – latolgatta Szent-Iványi, aki szerint ebből a szempontból is kulcsév az idei, a Brexittel és az EP-választásokkal. Ugyanis előfordulhat, hogy olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek oda vezetnek, hogy az úgynevezett magországok elindulnak egy integráltabb Európa kialakítása útján, akik pedig ezzel nem értenek egyet, azok a perifériára szorulnak. Magyarország számára ez komoly kockázatot jelent, hiszen senkinek nem lenne jó, ha a perifériára szorulnánk - mondta.
Egyetért azzal a felvetésünkkel, hogy a szerződést azért két, a korábbi pozíciójához képest meggyengült politikus hozta tető alá. Merkel ugyan még két évig kancellár, de már nem vezeti a kormánypártot, amelynek élén egy vele közvetlenül vitába nem szálló, de tőle jobbra álló utód irányítja, Macront pedig nagyon megtépázták az immár tíz hete tartó sárgamellényes tüntetések.
A közelgő EP választásokra azonban ez a két vezető ország erősíteni szándékozik az Európa-párti erőket, hátteret biztosítva azok számára, akik esetleg elbizonytalanodnának az Unió jövőjében. Merkel még ma is erős figura a Néppárton belül, Macron pedig valójában egyik pártcsaládhoz sem tartozik, de inkább a liberálisokhoz áll közel, s nem rokonszenvezik sem a csúcsjelölti módszerrel (hogy a legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltje legyen majd az Európai Bizottság elnöke), sem pedig Manfred Weberrel – sorolta Szent-Iványi, aki szerint lehet alku ezen a téren. Az pedig Orbán számára kifejezetten rosszul jönne, mivel a legkisebb rossz az ő szempontjából még mindig Weber, aki ugyan többször is ellene szavazott, de akinek köszönhetően a Fidesznek még mindig jó a pozíciója a Néppárton belül. Persze az is igaz – ismerte el a külpolitikai szakértő – , hogy a Fidesz zsarolja a Néppártot az esetleges kilépéssel: ugyanis az előrejelzések szerint, ha ezt megtenné, akkor a pártcsalád jó eséllyel elveszítené vezető szerepét, ha a populista-nacionalistáknak sikerülne összefogniuk, és a Fidesz is átlépne. 170-180-ra becsülik a Néppárt által megszerezhető mandátumok számát, ebből 13-14 lehet a Fideszé. Ha azonban Orbánék átállnak az esetleg összeálló – nélküle 150 mandátumot jó eséllyel megszerző – euroszkeptikusok csoportjába, akkor a Néppárt vezető pozíciójának annyi. „Kaptam is olyan információkat Brüsszelből, hogy amikor tetemre akarták hívni Orbánt a Néppárton belül, akkor védekezés helyett visszavágott, s közölte, hogy kilép a pártcsaládból – erre meg is ijedtek” – mondta Szent-Iványi, aki végezetül leszögezte: „Orbánnak ez fekszik a legjobban, zavarosban halászni”.
