Orbánnak szerepe van az európai jobboldali populisták erősödésében

A Deutsche Welle cikke szólt a CPAC magyarországi konferenciájáról, amelynek – mint írta –, a csúcspontja Orbán Viktor beszéde volt.

A német AfD, a spanyol Vox, vagy az osztrák FPÖ ugyan a korábbiakhoz képest jobb eredményt ért el az utóbbi választásokon, de csak nagyon kevés európai államban vannak kormányon jobboldali és jobboldali populista pártok. Ebből a szempontból Kelet-Európa kivétel.  

Orbán keményen dolgozott azon, hogy a régiót a jobboldali populisták térségévé tegye, és ennek során olyan hálózatot alakított ki, amely az ő sikereit a hasonlóan gondolkodó politikusok és pártok ragyogó példaképeként terjesztik a világban.

Hegedűs Dániel (Geman Marshall Fund) kifejtette: „Európában most egy keletről nyugatra tartó tanulási folyamat zajlik, ami elég szokatlan”. Ehhez nem csupán Orbán és a CPAC járult hozzá jelentős mértékben, hanem a kormányok által finanszírozott lobbi-hálózatok, továbbá alulról szerveződő politikai és vallási szervezetek is, amelyek szintén kiterjeszkedtek a régió határain túlra. Mind azon vannak, hogy a jobboldali populista erőket hálózatba építsék, és közelebb hozzák egymáshoz. 

Ezen befolyásoló hálózatok középpontjában a magyar kormány által finanszírozott intézmények állnak, köztük a Duna Intézet, az MCC és az idei budapesti CPAC-ot szervező Alapjogokért Központ. Ezeknek az intézményeknek a helyi irodái az egész térségben, és azon túl is rendezvényeket szerveznek. Médiát tartanak fenn nem csupán Kelet- és Közép-Európában, hanem például Brüsszelben és Londonban is.

A hálózat tengelyét Magyarország és Lengyelország alkotja. 

A Political Capital intézet elemzői szerint a hálózat(ok) célja, hogy „láncreakciót idézzenek elő, és változásokat érjenek el egész Európában” – ezen belül egyebek között az, hogy véget vessenek az EU azon törekvésének, hogy fellépjen Orbán demokráciát leépítő lépései ellen, és így biztosítva legyen kormánya túlélése. 

Dobrev Klára arra mutatott rá: „a CPAC budapesti kiadása azt mutatja, hogy mire vágyik a globális szélsőjobb: Orbán Viktoréhoz hasonló hatalomra”.

Tény, hogy a magyar erős ember sokak számára példakép, mert csodálják a korlátlan hatalmát.

Részletesen szólt a cikk az „átláthatósági törvény” tervezetéről. Pardavi Mártát (Magyar Helsinki Bizottság) idézte, aki egy online rendezvényen kifejtette: a civil szervezetek tisztában vannak azzal, hogy ilyen törvényt máshol is reprodukálhatnak, mert az EU nem csupán egységes piac, hanem lassan illiberális piaccá válik.

Orbán hálózatainak ugyan sikerült a szélsőjobboldali narratívát bejuttatni az európai fősodorba, azzal évek óta hiába próbálkozik, hogy működőképes nemzetközi szövetségeket alakítson ki. Majd ezután tudjuk meg, hogy mennyire áll biztos lában a Patrióták frakciója az Európai Parlamentben, és hogy tud-e kellő befolyásra szert tenni az európai törvénykezésben. Mindenesetre tény, hogy a francia szélsőjobb vezető politikusai nem vettek részt a budapesti CPAC konferencián.

Trump újbóli megválasztásával az amerikai jobboldali és nacionalista szervezetekkel fenntartott kapcsolat és az azokkal való koordináció elmélyült.  Ám egyelőre egyáltalán nem világos, hogy Trump milyen impulzusokat tud adni az európai jobboldali populistáknak. Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter ugyanis a varsói CPAC konferencián ugyan felszólította a lengyeleket, hogy Karol Nawrockira szavazzanak, de az idei budapesti CPAC gyűlésen nem vettek részt magas rangú amerikai tisztségviselők.