Orbánt nem ütötték ki, de súlyos pontozásos vereséget szenvedett

Mint ahogy portálunk is beszámolt róla az Európai Bizottság szerdai döntésében – szigorú kondíciók mellett – ugyan rábólintott a magyar helyreállítási tervre, ugyanakkor kimondta, hogy Magyarországon továbbra is kockázatok fenyegetik az európai uniós támogatások szabályszerű felhasználását és ezzel összefüggésben a jogállamisági normák tiszteletben tartását. Ezt figyelembe véve, két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntés született Brüsszelben.

Az egyik értelmében a testület azt javasolja a Tanácsnak (amely december 16-án tartja a kérdésben döntő ülését), hogy a hét éves költségvetés terhére Magyarország számára „félretett” összegből függesszen fel 7,5 milliárd eurónyi támogatást, a kohéziós politika három operatív programjával kapcsolatos kötelezettségvállalások 65 százalékát. Az összeg felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie.

A brüsszeli testület ezzel egyidejűleg azt javasolta a Tanácsnak, hogy hagyja jóvá a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási tervet, de ezt is komoly feltételekhez kötötte. Ennek értelmében, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében mindaddig nem teljesíthető kifizetés Magyarország számára, amíg az ország maradéktalanul és pontosan végre nem hajt 27 – szupermérföldkőben meghatározott – intézkedést. Az ország tehát csak akkor kapja meg az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alapjából a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét, ha végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. A helyreállításra szánt pénzek lehívásához a korrupciót megfékező intézkedések mellett jogszabályi változtatásokra van szükség a bíróságok függetlenségének garantálására is.

Miközben a kormány tagjai diadalittasan nyilatkozgatnak, sokatmondó módon, Orbán Viktor (legalábbis e sorok megírásáig, csütörtök délelőttig) hallgatott. Ez akár a vereség közvetett beismerése is lehet, hiszen ismerjük már őt: nem szereti magát előtérbe helyezni akkor, ha nem az ő szája íze szerint alakulnak a dolgok – és akkor még finoman fogalmaztunk, mondhattuk volna, hogy gyáván a háttérbe vonul kényes ügyek tálalásakor vagy elfogadásakor. Ám például Navracsics Tibor azt mondta, hogy „„Mi tovább is el fogunk jutni, egészen addig, hogy meg fogjuk kapni a pénzt...a Tanácsban az a pont nem fog változni, amivel elfogadták a helyreállítási pénzeket, de a többi (vagyis a pénzek felfüggesztése) akár még pozitívan is változhat.”. 

De mi az igazság a brüsszeli döntéssel? Vajon siker vagy kudarc Orbán, a magyar kormány számára? Inotai Andrást kérdeztük.

Az, hogy siker-e vagy sem, azon is múlik, hogy miben mérjük a sikert – válaszolta a közgazdászprofesszor. Abban-e, hogy teljesen nem kaszáltak el minket, vagy abban, hogy az összes pénzhez hozzájutunk – vetette fel. Hozzátette, az sem teljesen igaz, hogy nem kaszáltak el minket, részben ugyanis ez történt. Egyrészt a hét éves helyreállítási tervet elfogadásra ajánlják a Tanácsnak, s ezzel – valószínűleg – az 5,8 milliárd eurós összeg 70 százaléka nem vész el. Igaz, ennek az a feltétele, hogy a Tanács jóváhagyja a Bizottság javaslatát, ellenkező esetben azonban elvész, mert december 31-én lejár a határidő.

A másik oldalon ugyanakkor már nem 17, hanem 27 követelményt szabott a Bizottság, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell – mutatott rá, kiemelve, hogy ezek határideje jóval áthúzódik majd 2023-ra. És csak azután beszélhetünk egyáltalán a pénzről, miután a feltételeket a magyar kormány teljesíti, illetve, miután a Bizottság meggyőződik arról, hogy nem vizezték fel azokat. Majd megjegyezte: „merthogy tudjuk, veszélyhelyzetben a kormány akár egy éjszaka alatt bármit átírhat, még a kétharmados parlamenti többség sem kell neki hozzá”. Emellett az is kell még, hogy a Bizottság olyan kemény maradjon, mint amilyen végre valahára volt, s tényleg ellenőrizze, hogy amit megvalósítunk, az valóban úgy valósul meg, ahogy azt elvárják – fejtegette.  

„A pénz szempontjából egy tapodtat sem léptünk előre, viszont a határidők kitolódtak, már biztos, hogy az idén egyetlen centhez sem férünk hozzá, sőt, már 2023 első fele is erősen kérdésessé vált” – összegezte a helyzetet. Hozzáfűzte: néhány hónapos csúszás is jelentős problémákat okoz, ismerve a magyar gazdaság helyzetét, azt, hogy pénzügyileg rendkívül labilis. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi pénzpiac bizalma még inkább megrendülhet Magyarország iránt, vagy azért, mert úgy látják, a pénz az ablakban van, úgy ítélik meg, hogy az ország nem fog hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, vagy ha mégis, akkor is túlságosan későn ahhoz, hogy segítsen kezelni a válságot. Pénzhez a magyar állam ilyen körülmények között csak hatalmas kamatfelárral, rendkívül rossz kondíciókkal juthat – mutatott rá a közgazdászprofesszor.

Ez azt jelenti, hogy Orbán elveszítette, ha nem is a harcot, de egy csatát igen? – kérdeztük. Inotai szerint „egyelőre pontozásos vereséget szenvedett Orbán és a kormánya, bár nem ütötték ki, kikapott, mégpedig elég jelentős ponthátránnyal”.

Tartja-e még a korábban portálunknak kifejtett álláspontját, miszerint, ha Orbán végrehajtja a Bizottság által megkövetelt változásokat, akkor összeomlik maga a rendszere? – tettük fel a kérdést. „Továbbra is állítom, hogy az uniós alapvető értékek és az Orbán-rendszer pillérei között semmilyen közös felület nincs. Nem fér el egymás mellett a kettő. Ha tényleg komolyan veszi a Bizottság, hogy teljesítsük a megszabott feltételeket, s ellenőrzi is a maradéktalan teljesítést, akkor az Orbán-rendszer pillérei összeomlanak” – vélte Inotai András.