Örömhír a magyar családoknak: jövőre már 142 milliárd forintjukba kerül a közmédia

S bár az állam forráshiánnyal küzd – „a brüsszeli bürokraták vonakodnak ideadni a pénzt” – van, amire futja a rendelkezésre álló keretből. Minapi hír, hogy a magyar állam az uniós feladatok méltó ellátására 10 millió euróért vásárolt egy ingatlant Brüsszelben, s az üzletet a Politico így üdvözölte: „a miniszterelnök egy palotát nyit a Rue de la Loi-n, hogy egy kis magyar meghittséget vigyen az Európai Negyedbe.” A Lázár Jánoshoz köthető mezőhegyesi ménesbirtokon is zajlik az élet: ott lovaspálya épül, amelynek bekerülési költsége több mint egymilliárd forint. Nem kell rosszra gondolni: bár ez a pénz a magyar fizetésekhez képest valóban soknak tűnik, a lovaspálya mellett bontási feladatokat, továbbá karámok és léptető építését, fatelepítést, itató- és öntözőrendszert, valamint zöldfal kivitelezését, ezen felül pedig 12 hónapnyi parkfenntartást is vállalt a tendert elnyerő vállalkozás.

Látható hát, hogy bármekkora is a córesz – vannak olyan hírek, hogy az Európai Unió csak júniusban, az európai parlamenti választások után utalja Magyarországnak a támogatási forrásokat –, amire nagyon kell, arra kerül pénz

Például 142 milliárd forint a közmédiára. A Médiaszoltáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alapot (amelyet alapvetően MTVA néven ismerhet a nagyközönség) „munkaköri leírásából” következően azért tartják el a magyar adófizetők, hogy pártatlanul és hitelesen, mindemellett magas szakmai színvonalon tájékoztassa őket Magyarország és a világ dolgairól. A közmédia ennek a feladatnak azonban csak részben tesz eleget, munkaidejének nagyobb részét a kormány propagandájának terjesztése teszi ki, a társadalom valós problémáiról, vagy éppen az ellenzéki pártokról nem, vagy csak negatív összefüggésben ad hírt.

Novemberben derült ki – miután a DK kiperelte az adatokat –, hogy mennyit keresnek a magyar adófizetők pénzén működtetett intézmény munkatársai. Az MTVA magától is közölhette volna az adófizetőkkel, hogy kit mennyiért foglalkoztat a pénzükért, ám azzal utasította el az adatok kiadását, hogy „a kereskedelmi média szereplői az adatokat megismerve, kedvezőbb ajánlatokat tudnának tenni a szakembereknek”. Ezzel az indoklásnak nevezett szöveggel az MTVA azt a látszatot keltette, mintha a közmédiában valódi, a piacon versenyképes szakemberekkel, és nem agitátorokkal dolgoztatnának. Olyanokkal, akik után a kereskedelmi csatornák két kézzel kapkodnak, miközben az említett sajtómunkások egyetlen dologhoz – a kormány propagandájának szajkózásához – értenek. 

A hivatalos statisztika szerint 2023 júliusában a magyar emberek havonta átlagosan bruttó 559 100 ezer forintot kerestek, ezzel szemben az MTVA kötelékében alkalmazott Császár Attila hírterületi vezető például 1 300 500 forintot, Meszes Boglárka műsorvezető 1 346 000 forintot, a szakmai körökben Pitbullnak nevezett Németh Zsolt hírigazgató 1,6 millió forintot, míg a tévésből rádióssá avanzsált Siklósi Beatrix 1 667 000 forintot kap havonta. Nagy Katalin, aki nemrégiben még Orbán Viktor miniszterelnöknek kérdezett alá péntek reggelenként a Kossuth Rádióban, és jelenleg a közmédia brüsszeli tudósítója, havi 5 300 eurót, azaz, a forint aktuális állapotától függően, mintegy kétmillió forintot keres, míg Lánczi Tamásnak, a közmédia elemzőjeként 2 168 500 forint üti havonta a markát. A legtöbbet a hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel vezérigazgató kapja, az ő fizetése havonta 3,5 millió forint.

Amikor 2014-ben híre ment, hogy Orbán Viktor és hivatala a Várban lévő Karmelita Kolostorba költözik, a Nemzeti Múzeum éléről nemrégiben menesztett L. Simon László, akkor államtitkárként, a következőkkel nyugtatta a tetemes költségek miatt aggódó közvéleményt: sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni. 

Ehhez tartsuk magunkat most is, örüljünk együtt a közmédiások 142 milliárdjának!