Orosz kémek Ausztriában – a szélsőjobbra számíthatnak
A napokban őrizetbe vették az osztrák Alkotmányvédelmi és Terrorelhárító Szolgálat Egisto Ott nevű volt osztályvezetőjét, mert azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett. A súlyos ügy egyúttal rávilágít arra, hogyan segítette és segíti az orosz ügyet az osztrák Szabadságpárt, a Fidesz jó barátja, amely akár meg is nyerheti az őszi parlamenti választásokat.
Karl Nehammer, Ausztria néppárti kancellárja a súlyos ügyben összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot és kijelentette: „Meg kell akadályoznunk, hogy orosz kémszervezetek, politikai pártokba behatolva, vagy azokat felhasználva, fenyegessék országunkat”. Ezután a kormány igazságügyminisztere, a Zöld-párti Alma Zadic (egyetértésben a néppárti belügyminiszterrel) szigorító törvényjavaslatot terjesztett be a kémkedési ügyekben. Az osztrák törvény eddig csak az állam elleni kémkedést büntette, ezentúl bűncselekménynek tekintik a más államok, vagy nemzetközi szervezetek elleni tevékenységet is. Bécs több ilyennek (EBESZ, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, OPEC) a székhelye is, egyes országoknak külön képviseletük van ezek mellett. Ezzel indokolják például, hogy Oroszországot mintegy 60 diplomata képviseli a kis Ausztriában. Azok nagy többsége fedésben dolgozó polgári, vagy katonai hírszerző. Az ukrán háború kitörése óta Bécs tíz orosz diplomatát utasított ki. Ez eltörpül amellett, hogy Csehország, Lengyelország ennél lényegesen több kémtől szabadult meg. Ugyanakkor Magyarországon egyáltalán nem tartottak szükségesnek ilyen lépést.
A Szabadságpárt, amelynek elődje a volt náciknak a világháború után alapított pártja volt, a '90-es években, a néppárti Sebastian Kurz kancellár vezette kormányokban kétszer is helyet kapott. A kabinet megbukott, amikor napvilágra került egy videofelvétel, amelyen Herbert Strache, az FPÖ elnöke és alkancellár egy vélt orosz oligarchának (valójában ügynöknek) befolyást, vállalatokat, sajtót ígért pártja anyagi támogatásának fejében. Strache akkori fő embere, Herbert Kickl belügyminiszterként szolgált, ő most az FPÖ elnöke és lehet kancellár is az őszi választások után (ha a többi párt hagyja).
Kickl korábban egyrészt a Covid tagadásáról, következésképp az oltások hiánya miatti rengeteg halálról vált hírhedtté, valamint arról, hogy egyik első belügyminiszteri ténykedéseként beküldte hű embereit az Alkotmányvédelmi Szolgálat központjába. Máig nem derült ki, milyen adatokat vittek ki onnan, vagy töröltek. Ezután az osztrák testvérszervezettel együttműködő nyugati szolgálatok megszakították az együttműködést, információk továbbadását, hiszen attól tartottak, hogy azok az oroszokhoz kerülhetnek.
Kisült, hogy a most őrizetbe vett Egisto Ott hosszú éveken át együttműködött Jan Marsalekkel, a Wirecard-botrány világszerte körözött felelősével. Az osztrák Marsalek a németországi, az egész világon működő nagy pénzügyi szolgáltató vezető embere volt, s 2020-ban eltűnt – miután kiderült, hogy a Wirecard miatta ment csődbe, mert 2 milliárd elkönyvelt eurója csak papíron létezett. Amint nyugati oknyomozó médiák kiderítették, Marsalek 2014-ben lett az orosz katonai, majd polgári hírszerzés embere, s miközben nagy szakmai tekintély volt egy óriásvállalatnál, párhuzamosan az orosz magánhadsereget, a Wagner-csoportot pénzelte és ügynököket irányított világszerte. Köztük Ottot, aki hivatali posztjának köszöntően bizalmas információt továbbított Marsaleknek – többek között az alkotmányvédelem vezetőinek ellopott telefonjairól. A Wirecard csődje után órákkal Marsalek Belaruszba, majd Oroszországba repült, ahol máig él.
Az ügy kapcsán az osztrák sajtó emlékeztet, hogy Ausztria régóta, az 1955-ben kötött államszerződés, azaz a szovjet csapatok kivonulása és a semlegesség kinyilvánítása óta ápol jó kapcsolatokat a Szovjetunióval, majd Oroszországgal, ezek a kapcsolatok azonban most fenyegetik az ország függetlenségét, demokráciáját és a helyét az EU-ban. „Alkalmasint az orosz imperialista, Putyin destabilizálási tervének része vagyunk. Ehhez nem kell bevonulnia, amit adott esetben a balti államok, talán Lengyelország, Szlovákia, Magyarország vonatkozásában megtenne. Csak azt kell elérnie, hogy európai kormányok függjenek tőlünk”, írta a bécsi Standard.
Tény, hogy Ausztria (hazánkhoz hasonlóan) csaknem teljesen az orosz gáztól függ. Ezt a 2018-ban aláírt szerződés tette lehetővé, amelyet a részben állami tulajdonban lévő ÖMV írt alá a Gazprommal, Kurz kancellár és Putyin elnök támogatásával. A szerződés kezdeményezője az ÖMV német vezetője, a régi orosz kapcsolatokkal rendelkező Rainer Seele volt, Sigi Wolfnak, az ÖMV felügyelő bizottsága elnökének szorgalmazására.
„Az FPÖ Herbert Kickl alatt szélsőségesebb, mint valaha. Putyinhoz és a szélsőjobbhoz fűződő kapcsolatai komoly veszélyt jelentenek Ausztria biztonságára és nemzetközi hírnevére”, jelentette ki Eva-Marian Holtleitner, az osztrák szociáldemokraták parlamenti képviselője. Előzmény: Herbert Kicklt, akit Orbán Viktor annak budapesti látogatásakor barátjának, szövetségesének nevezett, az idei újévi ünnepségen a jövendő „Népkancellárként” mutatták be – azzal a kifejezéssel, amelyet annak idején Hitlerre használtak. Pártjának uralma alatt „Ausztria erőd lesz”, nem engednek be menedékkérőket. „Magyarország számomra a minta”, hangoztatta a pártelnök, megígérve, hogy blokkolni fogják Ukrajna megsegítését és az Oroszország számára „káros” szankciókat.
Az FPÖ már a szavazók több, mint 30 százalékának támogatására számíthat az ősszel esedékes parlamenti választásokon. A többi párt hangoztatja, hogy győzelmük esetén nem lépne velük koalícióra. Erről beszélt hajdan a Néppárt is – majd kétszer kormányzott Kickllel és hasonló figurákkal. Például külügyminiszterükkel, aki esküvőjére meghívta Putyint, s dirndljében pukedlizott előtte, majd táncra perdültek. Putyin drága ékszerrel lepte meg a menyasszonyt, aki azóta végleg Oroszországba költözött.
(A kiemelt fotón Egisto Ott, akiről újabban ilyen képek jelennek meg az osztrák sajtóban.)
