Orosz milliárdokat ad át Ukrajnának az unió

Oroszország ukrajnai agressziója után a nyugati országok rendkívüli lépéshez folyamodtak: befagyasztották az orosz jegybanknak az ő pénzintézeteikben fekvő óriási tartalékait, összesen mintegy 210 milliárd eurót. Ennek nagy része Belgiumban van, míg az Egyesült Államokban csak mintegy ötmilliárd. A betétek évente több milliárd eurós kamatot hoznak – az Európai Bizottság pedig javaslatot dolgozott ki, hogy átadják Ukrajnának. Ezt is megvitatják a brüsszeli csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői. (Valószínűsíthető, hogy Orbán Viktor e kérdésben is szembehelyezkedik majd az uniós állásponttal.)

A teljes összeg átadására egyébként jogi okokból nincs mód. Az Európai Központi Bank ezt a lépést is ellenezte, mondván: az csökkentheti az európai gazdaság, az ottani befektetések és az euró iránti bizalmat.

Az intézkedés, amelyet Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal egyeztetve dolgoztak ki, azt jelenti, hogy az orosz pénzbefektetések hasznának 97 százalékát vonják el és bocsátják Ukrajna rendelkezésére. Ez az összeg már az idén elérheti a 2.5, majd évenként a 3 milliárdot. „Az oroszok nem lesznek éppen boldogok a döntéstől” - mondta Joseph Borrell, az unió külügyi főmegbízottja, hozzátéve: „nincs szó rendkívül nagy összegről, de az nem is elhanyagolható...”

Amint Borrell előre jelezte, Moszkva felháborodottan reagált. „Nyílt banditizmusról, rablásról” beszélt a külügyminisztérium szóvivője. A Kreml nevében viszont Dmitrij Peszkov mérsékeltebben nyilatkozott, mondván: „Az európaiak pontosan tudatában vannak annak, mit jelentenek ezek a döntések gazdaságuknak, és jó hírüknek, mint a befektetések megbízható védelmezői.”

Washington lecsap Moszkva támogatóira

Miközben az Egyesült Államok és Európa megkísérelte elzárni Oroszországot a nyugati pénzrendszertől, Moszkva sikerrel talált kerülőutakat, elsősorban az Öböl-országokban és Európa azon államaiban, amelyek fenntartják a kapcsolatot Oroszországgal. A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai kormány sikeres intézkedéseket tesz, hogy elvágja ezeket a kapcsolatokat. Decemberben a Fehér Ház felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot, hogy szankciókat léptessen életbe olyan külföldi bankokkal szemben, amelyek az orosz hadiiparhoz kapcsolódó üzletekben vesznek részt. 

Az amerikai illetékesek figyelmeztettek már osztrák pénzintézeteket, de különösen fontosnak tartják, hogy elvágják a szálakat a Emírségekben. A háború kitörése után ömlött oda az orosz pénz, s nem kevés oligarcha oda is költözött. Az Emirátusok legnagyobb bankja, az NBD ennek fő haszonélvezője. Ott intézték az orosz olajüzleteket és külön osztályt állítottak fel az orosz pénzemberek kiszolgálására. Amerikai nyomásra az NBD többek között megszüntette kapcsolatát az óriási orosz műtrágyagyártóval, az Uralkalival és zárolta Ivan Tavrin számláját. Tavrin az orosz hadiipar egyik legnagyobb szállítója, milliárdos összegekben vásárolt fel korszerű technikát gyártó nyugati vállalatokat.

Sikeresnek bizonyult az amerikai fellépés a tilalom ellenére Oroszországgal üzletelő török cégekkel kapcsolatban is. Azok ellen büntető intézkedéseket léptettek életbe és a török kormányt is felszólították, tartassa be gazdaságával a Moszkva elleni szankciókat. Az ankarai orosz nagykövet nyíltan beszélt arról, hogy „egyes török bankok nem hajlandók orosz cégek utalásait kezelni”. Az érintettek valóban arról panaszkodnak, hogy szállításaikat az oroszok nem fizetik ki. Törökország volt az egyik útvonala a szankciók ellenére működő orosz olajexportnak. Jelentős szerepe van egy Hongkongban bejegyzett és egy azeri, Bilal Alijev által vezetett, új alapítású cégnek is. Az oroszok becslések szerint napi 900 ezer hordó olajat tudnak eljuttatni a tilalmak ellenére a világpiacra.