Orwell 1984 című könyvét az utolsó betűig felhasználták a szuverenitásvédelmi törvény megalkotásához

NVZS 2024. január 5. 07:00 2024. jan. 5. 07:00

A Kongresszus két – jogi és politikai elemzésekkel foglalkozó – kutató főosztályának köszönhetően, nincs olyan amerikai szenátor vagy képviselő, akinek a stábjaihoz ne jutnának el a világ országaiban végbemenő, a jogrendszereket, a jogi fejlődést, esetenként visszafejlődést érintő napi beszámolók, jelentések. Így a Kongresszus tagjai napi információkat, elemzéseket kaphatnak a magyar szuverenitásvédelmi törvényről is – szögezte le Radványi Miklós. A magyar származású konzervatív közíró a Hírklikknek elmondta: „Mivel én korábban dolgoztam mind a két kutató főosztályon, pontosan tudom és nyugodtan állíthatom, hogy ezeknek az elemzéseknek megvan a hatásuk. Az pedig, hogy a Kongresszus még nem szólalt meg a kérdésben, arra vezethető vissza, hogy külpolitikai kérdésként kezelve, rábízza a feladatot a Fehér Házra és a külügyminisztériumra. De nem véletlenül utazott haza konzultációra David Pressman, illetve adott ki közleményt az amerikai külügy. Az ember úgy érzi, hogy Orwell 1984 című könyvét Orbánék az utolsó betűig felhasználták ennek a törvénynek a megalkotásánál – mutatott rá.

Habár nagy médiafigyelmet – és bírálatözönt – váltott ki a nemzetközi színtéren (is) a magyar szuverenitásvédelmi törvény, a felszínen viszonylag csekély volt a visszhangja a tengerentúlon. Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy – mint mi is beszámoltunk róla – élesen bírálta azt az amerikai külügyminisztérium. Matthew Miller szóvivő közleményben mutatott rá, „az Egyesült Államokat aggasztja a magyar kormány döntése, hogy bevezet egy törvényt, amely olyan drákói eszközöket ad a kormány kezébe, amelyek arra használhatók, hogy megfélemlítse és büntesse azokat, akiknek a véleménye nem esik egybe a kormányzó pártéval.” A Szuverenitásvédelmi Hatóságot arra használhatják fel, hogy igazságügyi felügyelet nélkül tolakodó vizsgálatokkal zaklassák a magyar állampolgárokat és szervezeteket, akkor is, ha nem álltak kapcsolatban külföldi kormányokkal, entitásokkal, és nem kaptak támogatást ilyenektől. „Az új törvény nem felel meg a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jog uralmáról vallott közös értékeinknek” – fogalmaz közlemény.

Az is sokatmondó, hogy a törvény megalkotásának idején, november elején David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A diplomata erről kiadott erről közleménye igen szűkszavúan  csak annyit tudatott, hogy a nagykövet megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott.

Mi végre ez a nem túlságosan erőteljes reakció egy olyan magyar lépésre, amelyet Washingtonban élesen elítéltek, ám csak egyszer? Ezzel vajon vége lenne a „megdorgálásnak”? Radványi Miklóst kérdeztük.

Korántsem – derült ki a korábban a Kongresszusban több helyen is dolgozó, ma már közíróként Magyarország és a világ dolgait elemző Radványi által mondottakból. Mint magyarázta: a Kongresszus két – jogi és politikai elemzésekkel foglalkozó – kutató főosztályának köszönhetően, nincs olyan szenátor vagy képviselő, akinek a stábjaihoz ne jutnának el a világ országaiban végbemenő, a jogrendszereket, a jogi fejlődést, esetenként visszafejlődést érintő napi beszámolók, jelentések – így a magyar szuverenitásvédelmi törvényről készült analízisek is. „Mivel én korábban dolgoztam mind a két kutatási főosztályon, pontosan tudom, és így nyugodtan állíthatom, hogy ezeknek az elemzéseknek mindig megvan a hatásuk” – szögezte le Radványi. Közbevetésünkre, miszerint mégsem a Kongresszus felől hallani negatív véleményeket az új magyar törvényről, rámutatott, hogy ennek is megvan az oka. Szerinte ugyanis a Kongresszus ezt inkább külpolitikai problémának tartja, annak a kezelését pedig ráhagyják a Fehér Házra és külügyminisztériumra. 

De jól mutatja az amerikai végrehajtó és törvényhozó hatalom reakcióját David Pressman nagykövet konzultációra hazarendelése/az ő jelentkezése, hogy szeretne leülni beszélni a magyar helyzetről a Fehér Házban, a Külügyminisztériumban és a Kongresszusban”.  Ez is egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államokban leírták az Orbán-kormányt, merthogy azt ma már nem tekintik demokratikus kormánynak. Felidézett egy anekdotát: Richard Nixontól egyszer megkérdezték, hogy miért támogatta az iráni sahot, amire azt válaszolta, hogy azért, mert tudta, a sah után csak rosszabb jöhet – s ez meg is történt Iránban. Radványi pedig úgy véli: ezzel az Irán-jelenséggel jellemzik ma Amerikában Magyarországot, ahol azt látják, hogy az évtizedekig uralkodó egypártrendszert most egy olyan egypártrendszer váltotta fel, amelyik rosszabb, mint amilyen a nyolcvanas években volt. Az amerikai véleménytől nem esik távol, sőt, azzal nagyjából megegyezik az EU 26 tagállamának is a véleménye, ami egyértelművé teszi, hogy „Magyarországot a jelen pillanatban az Óceánon innen és túl is egy olyan országnak tekintik, ahol sem a demokráciának, sem a jogállamiságnak az elvei nem érvényesülnek, s azok még nyomokban sincsenek meg”.

Megkérdeztük azt is, hogy ő – mint jogász és politikával foglalkozó közíró – hogyan látja a törvényt. „Ez a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény egy dolgot bizonyít, azt, hogy az Orbán-kormány és az általa kinevezett tisztségviselők teljesen alkalmatlanok egy ország irányítására” – szögezte le. Ez a törvény valójában nem a szuverenitás védelméről szól, hanem az Orbán-kormány, a Fidesz hatalmának a bebetonozásáról, arról, hogy még véletlenül se lehessen komoly ellenzéket kialakítani Magyarországon. Hiszen a belföldi források az ellenzéki pártok számára nagyon korlátozottak, azokat, akik belföldön próbálnak kampánypénzt adni támogatásként, elintézik nem csak gazdaságilag és pénzügyileg, hanem jogilag is. 

Arról már nem is szólva – fejtegette –, hogy a kormány a költségvetési pénzeket, azaz a magyar adófizetők által az államkasszába befizetett pénzeket használja arra, hogy szavazatokat vásároljon a határon túli magyaroktól – ezzel szemben, ha egy külföldi személy pénzt adna egy politikai kampányra, az már a törvény hatálya alá esik, s akár büntetőjogilag is három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Mindezt arra hivatkozva, hogy Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás – hívta fel a figyelmet. „De ezt nem specifikálják, semmi példát, statisztikát nem hoznak fel rá, csupán egy általános megállapítást tesznek ezzel, ami vagy igaz, vagy nem – amúgy szerintem egyáltalán nem igaz” – mondta. Azon túlmenően, azzal indokolják a törvényt, hogy befolyásszerzési kísérletek történtek, hiszen nem specifikált külföldi szervezetek és személyek a saját nem specifikált érdekeiket igyekeznek érvényesíteni Magyarországon, szemben a nem specifikált magyar érdekekkel és szabályokkal – tett egy – első hallásra kacifántosan megfogalmazott – állítást Radványi.

Ez a törvény az utolsó csepp a pohárban, amivel teljesen eltörölték a jogállamiságot” – húzta alá. A Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig egy olyan újabb költségvetési szerv, amelyet a kormány ismét csak az adózók által befizetett pénzekből tart fenn. Egy olyan hivatal, amely akár még titkos és szigorúan titkos adatokat is beszerezhet. Részletszabályok ugyan vannak, de valójában ez az egész a jogállamiság elveinek teljes figyelmen kívül hagyására épül – mondta. „Minden jogszabálynak alapvetően jogi elveken kellene alapulnia, ez azonban azon politikai elvre épül, hogy még azt a kevés lehetőséget is elvegye az ellenzéktől, hogy hatásos és sikeres kampányt folytathasson a Fidesz és a NER ellenében, megfosztja attól a lehetőségtől, hogy akár külföldinek minősülő magánszemélytől is támogatást kapjon”. 

Radványi meggyőződése egyébként, hogy az EU nem fogja lenyelni, biztos, hogy nem csak az ellenzék, hanem mások is a bírósághoz fognak Strasbourgban fordulni, és abban is biztos, hogy az Európai Bíróság a maga teljességében el fogja kaszálni a törvényt.

De azért a jövő évi választásokig érvényben lesz, és az ellenzéket ezzel totálisan ellehetetleníti – vetettük közbe. Radványi ezzel egyetért, de azért hozzátette, hogy nem csak a választásokról van szó. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre és illetékessége nem csak a választásokra terjed ki, mivel szinte az egész törvényt sarkalatosnak minősítették, s mindent érint Magyarországon. „Az ember úgy érzi, hogy Orwell 1984 című könyvét Orbánék az utolsó betűig felhasználták ennek a törvénynek a megalkotásánál” – vonta le a tanulságot Radványi. Mint rámutatott: „hazugságnak minősíti azt, ami nem hazugság, s ténynek a hazugságot; mindent meg- és kifordít, s olyan szóhasználattal él, ami teljesen idegen a nyelvtől, a szavak tényleges értelmétől, ezzel megtévesztő módon a magyar nyelvet arra használja fel, hogy Orbán, a NER, a Fidesz érdekeit érvényesítse”.  Összességében tehát nem a nemzeti szuverenitás védelméről szól, hanem Orbán abszolút és teljes beágyazásáról, arról, hogy még véletlenül se lehessen az ellenzéknek reális esélye arra, hogy a kormánnyal egyenlő szinten, az egyenlőség alapján felvehesse a küzdelmet a választásokon – mutatott rá.