Összefogástól összefogásig, avagy az oktatásban a pénz beszél

Millei Ilona 2022. november 13. 14:50 2022. nov. 13. 14:50

Magyarországon az ágazat óriási pénzhiánya következtében összeomlott a közoktatás. Ósdi és elavult a NAT, az oktatásban megszűnt az autonómia, a diákok nem tudnak élni a tanuláshoz való jogukkal, amit az Alaptörvény garantál, és a tanulási környezet is borzasztó állapotban van. Ezért a létükért, a diákok és az ország jövőjéért küzdő pedagógusok összefogásra szólították fel a magyar társadalmat. Nyugat-Bácskában, a Dunatáj Egyesülés novemberi konferenciáján az összefogásnak egy másfajta értelmezése dominált. Ismertették a Magyar Összefogás programját, Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője pedig többek közt arról beszélt: „az oktatás az a terület, amely leginkább kiemelkedett az elmúlt időszakban, ahol óriási befektetések történtek, minden térségben”. A rendezvényen részt vett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki a délvidéki magyar közösség, a VMSZ által megvalósított érdekképviselet erősségét dicsérte.

Van iskola, ahol nincs 35 éven aluli tanár, van óvoda, ahol nincs 40 év alatti óvónéni. A fiatalok nagy ívben kerülik a valamikor oly népszerű pedagógus-szakokat. Van, ahol bezárták az iskolát is, és a szülők kalákában alakították ki az önkormányzat által felajánlott épületben a tantermeket, és kazán- meg tűzifa-adományokkal biztosítják – az önkormányzatokkal együtt – az oktatás feltételeit. És ez utóbbi helyeken még örülhetnek is az oktatás résztvevői, mert legalább az alsó tagozatosok helyben maradhattak. Ugyanakkor az ország nagy részében ez egyáltalán nem így van. Van, ahol az óvodát zárták be, vagy a magas rezsiárak miatt megszűnt a bölcsőde. A szülőket e-mailben értesítették erről.  Ilyen ma Magyarországon az oktatáshoz való jog és az egyenlő esélyekhez való jog biztosítása. 

Mindeközben szülők, diákok egyre többen állnak ki a pedagógusok mellett az oktatásért, újabb és újabb szervezetek, civil szervezetek írtak nyílt levelet az oktatás irányítóinak. A múlt hétfői – sikertelen – sztrájktárgyalás után a Civil Összefogás a Pedagógusokért és a Diákokért tett közzé nyilatkozatot, amit 32 szakmai és civil szervezet írt alá. 

Ebben többek között azt írják: „teljességgel elfogadhatatlan és mélyen felháborító, hogy Orbán Viktor és kormánya több hónapnyi tiltakozás, sztrájk, polgári engedetlenség, sok tízezres tüntetések, több kilométeres élőláncok, intézményi kiállások után még mindig hátat fordít az oktatás ügyének. 

Támogatjuk a pedagógus-szakszervezetek követeléseit: a kormány azonnal adja meg a szakszervezetek által igényelt béremelést, az uniós forrásoktól függetlenül. Az oktatási rendszer fenntartása minden ország saját kormányának a kötelessége. Az állami költségvetést, a polgárok befizetett adóforintjait nem presztízsberuházásokra, vagy veszteséges vállalatok felvásárlására kell költeni, hanem a közfeladatok minőségi ellátására. A közoktatás nemzeti ügy!” (…) „A bérrendezés csak az első lépés ahhoz, hogy a válságban lévő oktatási rendszert elkezdjük talpra állítani, hogy egyáltalán legyenek, akik tanítanak. De itt nem állhatunk meg! A gyermekeinknek és a nemzetnek is minőségi, 21. századi oktatásra van szüksége. Ezt az oktatás rendszerszintű átalakításával érhetjük csak el. Pedagógusok nélkül nincs oktatás, oktatás nélkül nincs jövő!”

Felhívásukban arra kérik a pedagógusokat, szülőket, diákokat, és mindenkit az országban, hogy csatlakozzanak azokhoz a nyilvános kiállásokhoz, amelyek egyes helyeken egy hetes munkabeszüntetéssel már november 14-én elkezdődnek, és a következő egységes országos sztrájk napjáig, november 18-ig tartanak.  

És most már nem csak az állami intézmények pedagógusai tiltakoznak, megszólaltak az egyházi iskolában tanítók is. A Tanárballagás szervezői öt pontos állásfoglalást tettek közzé, amelyben új nemzeti oktatási stratégiát, gyerekbarát oktatást, autonómiát, vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért és megbecsülést követelnek a pedagógusoknak.

Állásfoglalásukban egyebek mellett azt írják: „a pedagógusok munkájának megbecsülése mutatja meg azt, hogy egy ország vezetése hogyan gondolkodik az oktatásról. A tanári tiltakozások az oktatás mély válságának tünetei, a sürgős változás iránti vágy vezeti őket. Szolidaritást és együttműködést várunk a véleményükért kiálló pedagógusokkal! A tünetek felszíni kezelése helyett irányuljon nagyobb figyelem a tiltakozásokat kiváltó okokra! Induljanak érdemi tárgyalások a pedagógusok képviselőivel! Az oktatás ügye nemzetstratégiai kérdés, amely felelős oktatási minisztérium felállását követeli meg!”

S miközben lassan egy éve, de szeptember óta egyre erősebben forrong a magyar közoktatás, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár honlapján ezzel kapcsolatban mindössze egy rövid bejegyzés található. A november 4-i posztot betűhíven közöljük. „Köszönjük azoknak a pedagógusoknak, akik részt vettek a Belügyminisztérium online kérdőíves kutatásában, válaszukkal segítve a közös munkát! Az online konzultációban több tízezer pedagógus mondta el véleményét, javaslatát. A kutatás részletes elemzése az Új köznevelés című lap októberi számában jelent meg, amely elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.”

A köznevelési államtitkár viszont a sztrájkbizottsággal több, mint két hónap után azért ült ismét tárgyalóasztalhoz, mert azt a PSZ és PDSZ „annyira akarta”. (Két nyílt levelet is írtak – az összehívást sürgetve – Orbán Viktornak.) Konkrétan viszont csak arról állapodtak meg, hogy a tervek szerint november 26-a után ismét találkoznak. Az kiderült, az idén nem lesz semmilyen béremelés, a legjobb esetben januártól 20 százalékkal emelik meg a tanárok bérét, ha megjönnek az uniós források. A legrosszabb eset, hogy tíz százalékkal. Akár így, akár úgy, az ilyen mértékű fizetésemelést lényegében elviszi az infláció. A sztrájktárgyaláson a többi követelésben sem történt semmilyen előrehaladás. Egy halvány ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidejét.

Ugyanakkor az államtitkár egy másik honlapján egy másfajta összefogásra hívja fel a figyelmet. A Nyugat-Bácska Portálon még november 6-án jelent meg az erről szóló cikk, az „Összefogás, megmaradás, megújulás” című írásban az olvasható, hogy november 5- én több állomásos kampánykörutat tartottak Nyugat-Bácskában, a Dunatáj Egyesülés éves Civil Konferenciáján ismertették a Magyar Összefogás programját. Az eseményen Fremond Árpád, a Magyar Összefogás lista vezetője felszólalásában egyebek mellett kifejtette: „Minden területen megvannak a tervek és elképzelések, amelyekkel foglalkozik a Nemzeti Tanács. Talán az oktatás az a terület, amely leginkább kiemelkedett az elmúlt időszakban, ahol óriási befektetések történtek, minden térségben. Az MNT (Magyar Nemzeti Tanács) és VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség) is fokozott figyelmet fordított arra, hogy a tömbmagyarság mellett a szórvány magyarságot segítse. Az oktatáson belül minden egyes magyar gyerekért, iskolai osztályért küzdöttünk és minden pedagógusért is. Azt kell mondjam, ez így lesz a jövőben is. Így tud talpon maradni ez a közösség. Ezért van a támogatás, ha úgy tetszik, a bölcsődétől az egyetemig a gyermekeinknek és mindenkinek, aki itt képzeli el a jövőjét. Kevesebben vagyunk, igen, de akkor is egy életképes közösségként, szívósak és kitartóak vagyunk, ez visz minket előre.”

Este a zombori Magyar Polgári Kaszinó adott otthont a lakossági fórumnak. „A fórumot megtisztelte jelenlétével Maruzsa Zoltán, Magyarország kormányának köznevelésért felelős államtitkára, aki a vajdasági Nemzeti Tanács testületének Kárpát-medence tekintetében egyedülálló legitimitást jelentő hatáskörére hívta fel a figyelmet, a délvidéki magyar közösség, a VMSZ által megvalósított érdekképviselet erősségét hangsúlyozta és dicsérte.”