Ősz előtt biztosan nem érkezik már újjáépítési pénz Magyarországra

Bár az Európai Bizottság jó előre jelezte, hogy ugyan kivár a jogállamisági eljárás elindításával, megvárva a magyar országgyűlési választásokat, mégis szinte bombaként robbant a hír, hogy még szinte le sem zárultak az urnák, Ursula von der Leyen máris bejelentette: a procedúra elindult. A döntést nagy várakozás előzte meg, s a Magyarországgal szembeni hangulatot jelzi, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén nagy taps fogadta a bejelentést. Az Európai Bizottság elnöke kitért arra, hogy a testület tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk. Rámutatott: „Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma...számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel”.

Elhúzódó döntési mechanizmus

Mi következik most? – Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány állítsa szerint még nem kapták meg a hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól, a Bizottság még nem szavazott az eljárás indításáról. Ezzel szemben a testület elnöke már hivatalosan bejelentette, s hamarosan – akár már a mai napon – megérkezhet a hivatalos bejelentés is Budapestre, mondta Szent-Iványi. Mint rámutatott, a bejelentésben az EB megfogalmazza majd, hogy mi a problémája a magyar jogállamisággal – ezt azonban már ismerjük, hiszen egy korábbi levelükben 16 pontban felsorolták. „Megjegyzem, a gyermekvédelmi törvény nincs a kifogások között, mert azt nem tartják jogállamisági kérdésnek. Azt egy kötelességszegési eljárással próbálják majd rendezni” – fűzte hozzá a korábbi uniós parlamenti képviselő.

Mikor születhet döntés arról, vajon tényleg elesik-e végül Magyarország az újjáépítési keretben elvileg rendelkezésre áll(hat)ó pénzektől? – kérdeztük Szent-Iványit, aki szerint legkorábban ősszel dőlhet el a kérdés, „s miután ősznél korábban nem fog megszületni a döntés, ezért az Orbán-kormánynak azzal kell számolnia, hogy addig nem jut uniós forrásokhoz”.

A hivatalos bizottsági értesítésre ugyanis a kormánynak 30-90 napon belül kell válaszolnia („Orbánék általában ki is szokták használni a maximális 90 napot”), majd a Bizottság pótlólagos kérdéseket tehet fel, amire a kormány ismét válaszolhat, a fenti határidők mentén. Ezután nyújtja be az Európai Bizottság a Tanácsnak a javaslatát, amiről szavaznak. 

Az a pénz nem ez a pénz

Illetve jöhet bizonyos összeg, de nem az újjáépítési keretekből, s ezt a kormány előszeretettel felhozza annak cáfolataként, hogy az EU nem küld mostanság pénz Magyarországnak – vetettük közbe. Szent-Iványi azonban sietett tisztába tenni a kormány ferdítését. Mint emlékeztetett rá, valóban megszavaztak Magyarország számára egy 300 millió eurós keretet, amit címkézetten a menekültkérdés kezelésére kell és lehet fordítani. Persze a kormánynak azzal is lesz problémája – mondta, kifejtve: tételesen el kell ugyanis számolni a pénz felhasználásával, s mint tudjuk, eddig vajmi keveset költöttek menekültekre Orbánék. Elsősorban inkább a határ mentén szolgálatba küldött rendőrökre, katonákra fordítottak összegeket, illetve fél-fél milliárd forintot adtak bizonyos kiválasztott – leginkább egyházi hátterű – szervezeteknek, amelyek a menekültekkel foglalkoznak. A civilek jeleskedtek elsősorban a menekültek segítésében. Azaz messze nem adott a kormány ki annyit, amekkora keret elvben a rendelkezésünkre áll. „A 300 millió euró durván 100 milliárd forintnak felel ugyanis meg, ám ha így haladunk, akkor a forint gyengülése miatt lassan már 120 milliárdot fog érni az euróban megadott keretösszeg” – jegyezte meg a szakértő.

A presztízsveszteség maga is komoly

Mekkora presztízsveszteséget jelent Orbán számára a jogállamisági eljárás elindítása? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint komolyat, hiszen – mint felidézte – Magyarország az első és eddig egyetlen ország, amelyik ellen felléptek ezzel az eszközzel. Ugyan a lengyeleket is fenyegetik, de az egyszerűbb ügynek látszik: csak egyetlen kérdés – a bíróságok függetlensége – miatt fenyegeti az eljárás megindítása Varsót, ám ők már jelezték, hogy hajlandók elmozdulni az álláspontjukról ebben az ügyben. Arról már nem is szólva, hogy Lengyelország presztízse teljesen más, mint Magyarországé, mégpedig az Ukrajnát ért orosz agresszió kezelése miatt. A magyar kormány pedig éppen ellenkezőleg, teljesen elszigetelődött a háborúval kapcsolatos lépései, „az utolsó kétszínű, kétarcú, felemás politikája” miatt

Kaméleon módjára fog Orbán változtatni

„Orbán érzi a veszélyt, s szerintem óvatosabbá fog válni ebben a kérdésében is, s kaméleon módjára változtatni fog” – prognosztizálja a szakértő. Hozzáfűzte: azt nem tudhatja, rájöttek-e már, hogy hova jutottak az elszigetelődésben, aminek olyan jelei is voltak, mint a V4 védelmi miniszterei budapesti tanácskozásának az elmaradása, vagy az, hogy Szijjártó Pétert nem engedték be a NATO közép-európai tagállamainak külügyminiszteri tanácskozására.

„Ugyanakkor a kormány irányváltása nem mehet végbe gyorsan, hiszen – bár a választásnak vége van –a táborukat ránevelték arra, hogy Putyin jó ember” – mutatott rá Szent-Iványi, megjegyezve, azzal a Putyinnal kapcsolatban sugallják Orbánék ezt, akiről és akinek az embereiről most bizonyosodik be, hogy tömeggyilkosok, beleértve azt a Szergej Lavrov külügyminisztert is, akit Szijjártó hetente nevezett a barátjának. De akárhogyan is, Orbánék lassan át fognak sasszézni a másik oldalra.

Vajon az Európai Unió el fogja-e felejteni az elmúlt hónapokat, éveket Orbánéknak? – tettük fel a kérdést. Szent-Iványi szerint a válasz erre: „nem”. Már csak azért sem, mert Magyarország túlságosan látványosan nem volt hajlandó csatlakozni egy sor döntéshez. Példa erre, hogy a magyarokon kívül mindenki megszavazta a háborús bűnök kivizsgálását, vagy az egységes tiltakozást az orosz követelés, a földgáz- és kőolajimport árának rubelben történő fizetése ellen. A szakértő megjegyezte, hogy már hallott olyan – meg nem erősített – híreket, miszerint állítólag a magyarok máris rubelben fizetnek ezért az importtermékért.

Világpiaci árat fizetünk az árulásért

Ezzel kapcsolatban Szent-Iványi megjegyezte, hogy – miként az a Népszava tegnapi cikkéből kiderült, de már korábban többek, köztük ő is sejtette – Orbán nagyot hazudott, amikor azt állította, hogy a világpiaci árnál jóval olcsóbban kapja Magyarország az oroszoktól a földgázt. Pedig a kormány – a háború kérdésében elfoglalt becstelen álláspontja mellett felhozott – legerősebb érve az olcsó földgáz volt, ami – sulykolták – lehetővé teszi a rezsicsökkentés fenntartását. Közben meg kiderült, hogy akik odaálltak Ukrajna mellé a háborúban, nos, ők is ugyanannyiért kapják az energiahordozót az oroszoktól, mint mi. „Ezért az árulásért – szó szerint és átvitt értelemben is – nagyon drágán megfizetünk” – szögezte le Szent-Iványi István, aki szerint „Világpiaci áron fizettük meg az árulásunkat”.

Sikeresek lesznek-e Orbán zsarolási kísérletei?

Felmerül a kérdés, nem ér-e célt Orbán az EU-nál puszta zsarolással? Nem lehet-e tartani attól, hogy az EU „beadja a derekát”, ha az uniós pénzcsapok elzárása miatt Orbán minden közös döntés elfogadását vétóval fogja megakadályozni, illetve már előre ezzel fenyeget?

Lát-e arra esélyt, hogy az EU enged majd a zsarolásnak? – tettük fel a kérdéseket. „Nincs kristálygömböm, de azt érzékelem, hogy a Bizottság nagyon gyorsan bejelentette az eljárás elindítását, a választás másnapján már belengették, s két nap múlva von der Leyen be is jelentette azt” – mondta, rámutatva, hogy ez a Bizottság elszántságát mutatja. Azt persze nem lehet megmondani, hogy meglesz-e a minősített többség. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, nem a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt alakult ez így, Orbán a kétszínű, aljas magatartásával érte ezt el” – húzta alá Szent-Iványi István.