Palócz Éva: az egy számjegyű inflációnál is folyamatosan emelkednek az árak, csak lassabban

„Egyáltalán nem jelent optimizmust, ami most van, mert a jelenlegi inflációs mutató azt jelzi, hogy még 2023-ban is tovább fognak emelkedni az árak, de egyrészt nem olyan ütemben, mint 2022-ben, különösen tavaly, a második félévben, amikor volt olyan hónap, hogy hirtelen négy százalékos volt az emelkedés egyik hónapról a másikra, ami borzasztóan sok volt.” 

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója szerint ez már valószínűleg nem fog megismétlődni, hiszen a vaj ára nem kétszereződhet meg még egyszer, és a tojásé sem lehet 200 forint. Egy kicsit azonban még emelkednek az árak, csak lassabban. Mint mondta, többféle inflációs mutató van, ami nagyon gyakran félreértésre adhat okot. A legfontosabb mutató, amit szoktunk nézni, az az év/év mutató, ami azt jelzi, hogy mondjuk az idén márciusban mennyivel haladják meg a fogyasztói árak az előző márciusiakat. Nyilván ez egy hosszú folyamat eredménye, hiszen közben már eltelt 12 hónap, ami alatt így vagy úgy változtak az árak. Ebben a tizenkét havi, illetve év/év, vagy most a március/március mutatóban benne van mindaz az áremelkedés, ami az előző évben, az előző tizenkét hónapban történt. A másik mutató, a szintén gyakran használt hó/hó, amikor azt nézzük, hogy márciusban mennyivel voltak magasabbak az árak, mint februárban. A kettő nyilván összefügg, hiszen a 12 havi mutató is úgy áll össze, hogy a havi egyes kis lépéseket nézzük tizenkétszer – magyarázta Palócz Éva.

Ugyanakkor a bázishatás miatt – attól a ponttól, ahonnan nézzük a változást – már például a szeptember/szeptember alacsony mutatójú lesz. Tavaly szeptemberben belépett a magasabb rezsiár. Annak következtében, hogy a múlt év végén az árak gyorsuló ütemben emelkedtek, a viszonyítási alap – amihez mérjük a következő év azonos hónapját –, egyre magasabb lett. Ehhez képest az azóta történt növekedés, az emelkedés mértéke így egyre kisebb – fejtette ki a közgazdász. 

Volt két kimagasló érték 2022-ben, amikor szeptemberben belépett a magasabb rezsiár, és aztán decemberben, amikor az üzemanyag ársapkát törölték el – emlékeztetett, majd azzal folytatta, hogy mindkét esetben nagyon felugrott a mutató. Ezért szeptemberben például egy nagy esés lesz az év/éves inflációs mutatóban. „Akkor is nagy esés lenne, ha semmi sem történt volna, de történik, mert ahogy mondtam, az áremelés üteme lassul. Már látjuk ennek a jeleit január-februárban, a hó/hó mutatók alapján, tehát egyre lassabban emelkednek az árak, nem úgy, mint a múlt év viharos inflációja, amikor az áremelkedés hónapról-hónapra magas ütemben zajlott. Most már a hó/hó is lelassul, ráadásul ez az év/éves mutatóban a bázis – amihez mérjük az adott év hónapjának az inflációját – egyre magasabbra kerül.”

Palócz Éva elmondta, minél magasabb a viszonyítási alap, annál jobban csökken az év/éves mutató mértéke. „Ez nem egy olyan nagy kunszt, azért is mondják az elemzők, hogy bekövetkezik. Csak akkor nem következne be, akkor nem menne tíz százalék alá, hogyha a hó/hó mutatók, tehát az emelkedés üteme havonta majdnem olyan gyors lenne, mint a tavaly őszi, ami azért nem valószínű, sőt, majdnem kizárt.”

Hozzátette, az energiaáraknál inkább mérséklődést várnak, és az a furcsa helyzet, hogy ott a hó/hó árak csökkennek, mert azt mondja a KSH, hogy ahhoz képest, ami az első hónapban volt – amikor bevezették a drágább rezsiárat –, egyre kevesebb ember fizet többet, merthogy elkezdtek takarékoskodni. Ez is bele van számítva az árindexbe.

Az energiaárak a világpiacon most már inkább csökkennek, ez előbb-utóbb begyűrűzik a magyar piacba is. A világpiacon az élelmiszerárak is csökkenek, bár ezt még nagyon kevés európai országban láthatjuk. Itt csak stagnál egy nagyon magas infláció. Magyarországon ez az 50 százalékhoz közelít, a többi országban 20-30 százalék körüli. Ez megint év/év mutató, de előbb-utóbb azért ez is mérséklődni fog. Egy probléma még lesz – amiben minden elemző és szakértő nagyon reménykedik –, hogy legkésőbb május 1-jén kivezetik az ársapkát. Akkor megint lesz egy ugrás. Akkor a hónapról-hónapra való csökkenésben lesz egy kicsi kilengés, aztán visszamegy a normál csökkenési ütemre – sorolta.

Palócz Éva szerint ez az egész árstop politikai kérdés, aminek nagyon súlyos gazdasági következményei lettek. A regnáló kormány sok gazdaságpolitikai hibát vétett. Az árak elkezdtek felfelé menni, az árstopot pedig egy hangulatjavító intézkedésnek szánták, és úgy interpretálta a kormány, hogy ennyit tud tenni, de nem hagyják az embereket az inflációba belesüppedni, meg beledögleni, hanem tesznek értük. Ebből az következett, hogy Magyarországon az élelmiszer-infláció a legmagasabb, sőt, talán a világ egyik legmagasabbja lett, mert ugye azt nem gondolhatták komolyan a döntéshozók sem, hogy az összes kiskereskedelmi bolt nem fogja valamilyen módon kompenzálni az ársapkás termékeken elszenvedett veszteséget. A bolt nem élhet meg abból, hogy drágán vesz és olcsón ad el. Kompenzálásként fölemelték a többi termék árát.

A kereskedők azoknak a termékeknek az árát emelték fel, amelyekről úgy gondolták, hogy elbírja még a piac. De sok bolt belerokkant, bezárt, és pont azok, amelyeket inkább meg kellett volna menteni, mert bár ők mindig is drágábbak voltak, de a vidéki ellátásban fontos szerepet töltöttek be – érvelt. „Az emberek nem értik, hogy tulajdonképpen rajtuk csattan az ostor, az ársapka.” 

Hogy javuljon a kialakult helyzet, a kiskereskedelemre pont ebben az időszakban kirótt óriási extraprofit adót kellene eltörölni. Mert kiemelkedően magas élelmiszerárak másik tényezője a Magyarországon 27 százalékos áfa és az ehhez hozzáadódó 4 százalékos adó – vélte Palócz Éva, aki megerősítette, hogy az áremelkedés ütemének csökkenése és a tavalyi bázis emelkedése támasztja alá az év bvégi egyszámjegyű inflációt. De azért azt tudni kell, hogy tavaly decembertől az idén decemberig mérve lesz majd annyi.

De ezt a fogyasztó nem érzi, hiszen nem statisztikai adatokkal kel vagy fekszik. Ő kimegy a piacra és látja, hogy megint magasabb az ár, mint a múlt hónapban volt. Lehet, hogy már csak lassabban emelkedett, mint korábban, de ő nem fogja ezt érzékelni, csak azt, hogy megint drágább.