Pankotai Lili: ez történik, ha a fél ország igazságérzete egy emberbe szorul

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közelmúltban benyújtotta a keresetet Pankotai Lili képviseletében a Pécsi Törvényszéknek. Ő volt az a diáklány, aki tavaly október 23-án a budapesti diáktüntetésen elmondta a közoktatás állapota ellen tiltakozó slam-jét, amelyben – a műfajból adódóan – trágár szavak is előfordultak. Akkori iskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma másnap elhatárolódott tőle, majd folyamatos érzelmi nyomás alá került, és olyan pszichológiai hadviselést folytatott ellene az osztályfőnök és az igazgató, hogy – az érettségije évében – kénytelen volt elhagyni az iskolát. Most a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja.

Megkérdeztük a TASZ-t, miért tartják fontosnak ezt az ügyet. Hegyi Szabolcs szerint azért, mert Pankotai Lili egy közéleti kérdésben fejtette ki a véleményét, azaz egy olyan alapjogát gyakorolta, ami mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy iskolába jár-e, vagy sem. A 2022. október 23-i tüntetés nyilvános rendezvény volt, Lili alapjogait gyakorolta, amikor felszólalt és egy olyan fontos közügyben mondott véleményt, amely ma is lázban tartja az országot. A jogvédő szervezet a tényekből és a körülményekből egyértelműnek látja, hogy pusztán azért, mert a diák megszólalt a közoktatás helyzetéről, az akkori iskolájában különböző típusú retorziók érték. Olyan pszichológiai és morális nyomás alá helyezték, olyan dilemmák elé állították, amelyek túlmennek a jogszerűség határain. Ilyet egy iskola nem tehet a diákjával, aki nem sért szabályt, nem követ el jogsértést, hanem kifejezetten demokrataként viselkedik. Ehhez képest az iskolájától nem támogatást kapott, hanem nyilvánosan elhatárolódtak tőle, nyomás alá helyezték, és világossá tették számára, hogy azt várják el tőle, a továbbiakban ne nyilvánuljon meg közéleti kérdésekben, sőt, azt, hogy hagyja el az intézményt. A szisztematikus nyomásgyakorlás pedig eljutott egy olyan pontra, amikor Lili úgy látta, neki ott nincs maradása. 

Brumecz Viktória, a TASZ pécsi munkatársa hozzátette, a TASZ elsődlegesen azt akarja elérni a perben, hogy a bíróság mondja ki, mindez jogsértő volt, és jogsértő az, ha egy közéleti véleménynyilvánítás miatt az iskola ilyen megtorló magatartást folytat a diákjával szemben. A másodlagos cél az, hogy az ítélet példa legyen minden iskola számára, hogy a diákokat ugyanúgy megilletik az alapjogok, mint bárki mást. Ha a diákjaik élnek ezekkel az alapjogokkal, részt vesznek tüntetésen, szerveznek tüntetést, vagy nyilvánosan felszólalnak, akkor őket ezért nem érheti megtorlás, nem érheti retorzió más iskolában sem. 

Megkérdeztük Pankotai Lilit is, mennyire dúlta fel az életét mindaz, amit át kellett élnie. Azt válaszolta, „az életem minden centimétere gyökeresen megváltozott. A történtek rengeteg pozitívumot hoztak magukkal, akár, ha az embereket nézzük, akiket ezáltal megismerhettem, akár, ha az iskolai rendszert, amiben jelenleg tanulhatok, egészen a különböző lehetőségekig, ahol teret adhatok nem csak a saját hangomnak, hanem másokénak is. Persze, mint mindennek, ennek is megvolt az árnyoldala: dobozokba pakolni az életed és a fővárosba költözni érettségi előtt, mindent magad mögött hagyva, minden, csak nem az, amire szüksége van egy 18 éves „gyereknek”, főleg egy ekkora médiavisszhang után. Az pedig, hogy az emberek, intézmények vagy akár a média valódi arcát saját bőrömön, testközelből tapasztalhattam meg, kiábrándító volt sok szempontból, még úgy is, hogy évek óta tisztában voltam azzal, mi és hogyan működik, akár a közvetlen környezetemben, akár az országban és annak propaganda szólamokat zengő médiájában. Szerencsére ez semmiben nem gátolt meg, csak olaj volt arra a tűzre, ami ég bennem, mióta az eszemet tudom. Talán ez történik, ha a fél ország igazságérzete egy emberbe szorul.”

Megkérdeztük azt is, most hogyan érzi magát? „Egyre jobban szokom Budapestet és az új életemet. Ha a megszokásaimról és az azok által kapott biztonságérzetemről van szó, még mindig az újjáépítés zajlik bennem. A szívem egy hatalmas része mindig Pécsen marad, és azon belül régi iskolámban, a Lajosban is, történjen bármi.”

Elmondta azt is, a TASZ által indított pertől azt várja „hogy célba érjen, és, hogy minél több emberhez jusson el, akiknek címeztem. Korábban is említettem, hogy számomra ez nem személyes ügy, és nem csak a Nagy Lajosról és rólam szól. Ebben a perben részemről benne vannak azok a diákok, akik nem mernek még kiállni ügyekért és magukért az iskolákban, akik a konfrontáció félelme vagy akár változás hiánya miatt hajtanak fejet rasszista, homofób vagy bármilyen más jellegű erőszak és diszkrimináció előtt. Benne vannak azok a tanárok, akik bármilyen módon, a saját és családjuk megélhetését kockáztatva kiálltak az oktatás ügyéért, és azok is, akik nem mertek kiállni. Azoknak a tanároknak, intézményvezetőknek és politikusoknak is szól, akik mások jogait tapossák sárba, bármikor, amikor a maguk pozíciója és érdeke azt kívánja. Szól a szervilis tömegeknek, megalkuvóknak, a kollaboráns ellenzékieknek, a propagandamédiának, a rendszernek és működtetőinek, Orbán Viktornak, Pintér Sándornak. Szól arról is, hogy ez csak a kezdet. Az óra ketyeg, és az idejük lassan, de biztosan lejár. Egy olyan generáció áll a felnőtté válás küszöbén, amelyik nem felejt. Olyanok, akiknek az immunrendszere még működik, akik hozzászoktak minden falra festett propagandaördöghöz, és felvértezve várják, hogy újraépíthessék ezt az országot. Azt várom a pertől, hogy reményt és erőt adjon azoknak, akiknek szükségük van rá, és üssön lyukat azoknak a páncélján, akik ezt a reményt és erőt elvették az emberektől.”

Pankotai Lili a jövőben folytatni akarja, amit elkezdett. „A körülmények a slamnek köszönhetően változtak, és szerencsére ez pozitív lehetőségeket hozott. Jelenleg is dolgozunk egy ifjúsági tagozaton, ahol a jövőben minél több fiatallal szeretnénk együtt gondolkodni, és megmutatni, hogy lehet másképp is élni. Rengeteg terv és projekt van a fejemben rövid és hosszú távra is: művészet és kötet, közélet és politika egyaránt. Minél több emberhez jutok el, minél többen értik meg a mondandóm, amiről a slamjeim szólnak, és állnak mögé, a hangom csak egyre erősebb lesz.”