Pedofíliának is nevezhető törvénymódosításra készül a kormány
„Felháborítónak tartom, gyakorlatilag pedofiliának nevezném azt a törvénymódosítási tervezetet, amely kötelezővé tenné az iskolai tanulók fittségi tesztjei eredményének feltöltését az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT)” – fogalmazott a Hírklikknek Alexin Zoltán. Az egészségügyi adatvédelemre szakosodott szakértő találta meg a kormany.hu oldalon véleményezésre bocsátott „a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról” című tervezet egyik paragrafusaként elrejtett szándékot, aminek – állítja – semmilyen egészségügyi célja nincs, csak arra jó, hogy a tesztek adatait más, (sőt az összes) egészségügyi adattal össze lehessen kapcsolni, és azt meg lehessen az EESZT-ből szerezni az érintettek önrendelkezése nélkül. A törvénymódosítás e részéhez sem hatásvizsgálat, sem indoklás nem készült.
A kormany.hu oldalon jelent meg a törvénymódosítási javaslat, amelyhez 2023. szeptember 30-ig lehetett észrevételeket küldeni. Módosítanák az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt, kibővítenék annak 35/K. szakaszát. Egy új bekezdést szúrnának be, amely kimondaná, hogy a működtető „a nyilvántartásban rögzíti és 4. § (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célból az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak számára elérhetővé teszi az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásról szóló törvény alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait.”
„Mi köze is van a migrációnak ahhoz, hogy az iskolai tanulók fittségi tesztjének az eredményét kötelező feltenni az EESZT-be?” – teszi fel a kérdést Alexin Zoltán, aki ezt az egész ügyet felháborítónak tartja. „Ez gyakorlatilag pedofília, semmilyen egészségügyi célja nincs, csak arra jó, hogy a tesztek adatait más – sőt az összes – egészségügyi adattal össze lehessen kapcsolni, majd pedig azt meg lehessen szerezni az EESZT-ből” – szögezte le. Az a sejtése, hogy itt is személyre szabott jogalkotás történik. Kihasználják azt, hogy korlátlan hatalma van az államnak a polgárok magánszférája felett. Az EESZT pedig a magánszféra teljes felszámolását célozza, amit most is nyílt kényszerintézkedéssel valósítanának meg.
Mi lehet a szándék ezzel a tervezett módosítással? – kérdeztük. Az adatvédelmi szakértő is csak találgat. Szerinte egyébként arról lehet szó, hogy eddig az iskolás gyerekeknél a fittségi teszt eredményét – amely kódszámmal volt jelölve – csak önmagában, más adatok nélkül vizsgálhatta meg egy munkacsoport. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2023. szeptember 1-től már módosult olyan módon, hogy a fittségi teszt eredményét mérési azonosítóval kódolva a Magyar Diáksport Szövetség átadja az Oktatási Hivatalnak (tájékoztatás és önrendelkezés nélkül). Ezt az adattömeget küldené tovább a hivatal az EESZT-nek. Ezek szerint várható egy olyan törvénymódosítás is, amely lehetővé tenni az hivatalnak a tanulók beazonosítását, és a már eleve náluk levő taj-azonosítóval történő összekapcsolását.
Ha az eredmények már fel vannak töltve az EESZT-be, akkor taj-azonosító alapján az összes egyéb egészségügyi adatokhoz is hozzá tudnának jutni. „Mindezt abból kiindulva gyanítom, hogy kiderült, több mint egymillió magyar polgár mintegy 70 millió egészségügyi dokumentumát szerezte meg egy budapesti intézmény átadott taj-azonosítók alapján az EESZT-ből is” – fogalmazott. (Erről a botrányról itt írtunk részletesen)
Ez visszaélés lenne az adatainkkal? – kérdeztük. „A kényszerfeltöltés egy arrogáns hatalmi erődemonstráció, a polgárok megfélemlítése, hogy láthassák, az állam bármit megtehet, mindent tud róluk, és nem menekülhetnek – mondta. Az adatokhoz történő hozzáférés pedig lehet visszaélés. Mint hozzátette: bebizonyosodott, hogy titokban el lehet vinni – fosztogatni – az adatokat az EESZT-ből úgy, hogy a polgároknak nincs önrendelkezése a saját adataik felett. Hiszen az adathozzáférés nem azon alapul, hogy megfelelő tájékoztatás után önként hozzájárulnak az érintettek az adataik kiadásához. „A Btk 366. §-ában kifosztásnak hívják, amikor egy védekezésre képtelen embert erőszakkal kényszerítik valami átadására, vagy valamijét egészen egyszerűen elveszik” – húzta alá az adatvédelmi szakértő. Ráadásul, az EESZT-ben a mérési eredményeket nem is lehet levédeni, csak teljes tiltással, vagy összetett rendelkezéssel, ami egy egyszerű állampolgár számára túlságosan bonyolult, lényegében használhatatlan. Az EESZT-ben tárolt adatokat a törvény 28 különböző célból engedi felhasználni – viszont a lakosság csak két-három felhasználásról értesülhet a hozzáférési naplófájlból, és csak ennél a három célnál gyakorolhatja a tiltakozás jogát. A fennmaradó 25 cél érdekében történő adatkezelésről semmit sem tud.
S hogy mi a célja? Valószínűleg egészségügyi célja nincs. Nem más, mint „a Nagy testvér figyel” effektus? – kérdeztük. A szakértő ezzel egyetért, mint mondja: a cél minden bizonnyal a minél több adat megszerzése, hogy minél többet tudhassanak meg egyetlen kattintással a gyerekekről. Egészségügyi haszna nincs, legalábbis ő még nem hallott olyan esetről, hogy a rendelőben az orvos rákérdezett volna a hozzá elvitt gyerek iskolai fittségi-tesztjének az eredményére.
Ugyanakkor a tervezett módosítás körül még több a homályos pont – fejtette ki. Nem szól például a jogszabály arról, hogy honnan szerzik hozzá meg a gyerekek taj-azonosítóját? Az eredményeket eddig kezelő Netfit oldalnak nem volt joga a taj kezeléséhez, az oktatási hivatalnak azonban igen, de nem ebből a célból.
Az adatvédelmi szakértő emlékeztetett arra, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról hatályos 1996. évi XX. törvény 23. szakasza szól a taj felhasználhatóságáról. Azt ebből a szempontból biztatónak tartja, hogy ez a törvény nem az egészségügyért felelős minisztérium, hanem az igazságügyi tárca kompetenciájába tartozik, utóbbiban jobban megfontolják az alkotmányossági kérdéseket. Szerencsére a személyazonosítók használatáról intézkedő törvény alkotmánybírósági védelem alatt is áll – mondta Alexin Zoltán.
