Pegapoll: a véleményünket nem tudjuk online kifejezni

Milyen ötlet mentén és hogyan indult a startup?

A véleménynyilvánítás és közvélemény-kutatás mindannyiunk lehetősége, hiszen az ember alapvetően kíváncsi, kérdéseket is lehet jól és érdekesen feltenni. Másrészt, mindenki szeret véleményt nyilvánítani, pláne, ha ez csak egy-egy kattintásba kerül. Az online szavazást ez a két igény hívta életre. Nem a közvélemény-kutatásokkal versengünk, a „pollozást” szeretnénk egy új szintre emelni. A YouTube sem a televíziózás ellen született, egyszerűen képes volt organikusan kitermelni olyan embereket, akik új szintre emelték a videózást. Hiszünk abban, hogy van sok olyan egyén, leendő „pollfluenszer”, aki nem menő videót, képet vagy posztot alkot, hanem iszonyat jól tud kérdezni, és ehhez nem kell, hogy hivatalos közvélemény-kutató legyen. Van applikáció munkára, randira, kiscicás videók nézésére, oktatásra. Mégis, hatékonyan a véleményem nem tudom teljes körűen kifejezni, csak „lájkkal”, szívecskével vagy mérges fejjel.

Az emberi társadalom online véleménynyilvánítására tényleg a Facebook a legalkalmasabb hely?

A plakátkampányokon fel vagyunk háborodva, de azt nem ismerjük fel, hogy nekünk sincs sokkal több eszközünk egy hagyományos közösségi platformon ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsunk. Az eszköztelenségen kívül, az volt a szubjektív érzésünk, hogy a politikusok és a média érezteti velünk, hogy mit illik gondolni bármilyen témával kapcsolatban, megsúgják, hogyan kell éreznünk, vagy min kell felháborodnunk. Erre a jelenségre reagálva, találtunk ki egy platformot, ahol az elsődleges tartalmak a „pollok”: feleletválasztós, eldöntendő kérdések, Likert-skálák és szöveges viták, illetve az ebből következő eredmények, statisztikák – demográfiai adatokkal fűszerezve. Minden témával kapcsolatban van véleményük az embereknek, nagyon könnyen meg lehet találni a témához kapcsolódó specifikus kérdéseket. Ezekre válaszolunk, és ha elegen tesszük ezt, akkor pontos képet kapunk, hogy a társadalom és a környezetünk mit gondol a világ dolgairól. Egyszerre kutat a felhasználó, és tanul mások kutatásából. Egy közvélemény-kutatásra heteket-hónapokat kell várni, és igen szűk lehetőségek adottak, méregdrágán. A 21. században néhány kattintásra – és percre – vagyunk a vélemény-nyilvánítástól, és az abból fakadó eredményektől.

Miért pont a magyarországi előválasztással indul el egy ilyen nemzetközi kezdeményezés?

Nagyon fontosak csapatunknak az országban felmerülő társadalmi-politikai kihívások, innovációk. Magyarországon a közéleti kérdések különösen kiélezettek, és szükségünk van egy felületre, ahol rendezetten tudunk diskurálni, véleményt nyilvánítani és formálni. A magyarországi kezdetnek praktikussági okai is vannak, hiszen a csapat nagy része magyar. 

Egyeztettek az előválasztás résztvevőivel vagy szervezőivel?

Próbáltunk – maradjunk annyiban. Távoli érdeklődés ugyan volt, de a pártok nyomása alatt nem kívántak „bekavarni” egy ilyen felméréssel. Olyan szervezők is vannak, akik – legnagyobb meglepetésünkre – szóba sem álltak velünk. A preferenciális szavazás egyébként – egy korábbi fázisban – ugyan felmerült a résztvevők és a szervezők között, de meghiúsult a kezdeményezés. Tudomásunk szerint, a pártok sajnos elutasítóan álltak a kérdéshez. Legyünk korrektek, hiszen ennek valószínűleg praktikussági okai is voltak: nehéz lebonyolítani.

Hogyan tudnak szavazni azok, akik részt akarnak venni a felmérésben?

A felmerem.hu oldalon elérhető a kérdőív. A szavazó által legjobban preferált jelölt a lista elejére, míg a legkevésbé támogatott miniszterelnök-jelölt a lista végére kerül. A többi jelölt pedig preferencia szerint helyezkedik el a kettő között. Ilyen módon, jóval több információ tárul elénk, mint a hagyományos egyválasztós szavazásban, hiszen képes figyelembe venni a választó második, harmadik, illetve további kívánságát is, így könnyebben megtalálható a választók között a közös nevező. A szavazás során, a lista tetején lévő jelölt a maximális hat pontot szerzi, a második helyezett ötöt, a harmadik négyet, a negyedik hármat, az ötödik kettőt, míg a lista utolsó szereplője egyet. Azok a jelöltek, akik nem kerülnek fel a listára a szavazás során, nulla pontot kapnak.

Mennyi szavazóra van szükség, hogy sikeresnek lehessen mondani a felmérést?

Tízezer voksot jelöltünk ki célként. Ekkor már lehetséges reprezentatív adatok kinyerése.

Milyen plusz információkat ismerhetünk meg az „egy x-es” szavazásokhoz képest?

Ahány válaszopció, annyiszor több információt ad meg a szavazó a voksa által. Jelen esetben hatszor annyi információval tud véleményt nyilvánítani, mint a hagyományos szavazás által. Ez óriási különbség. A sorba állítás ténye és komplexitása a szándékos visszaéléseket, „trollkodásokat” is megnehezíti, hiszen szinten lehetetlen tömegesen manipulálni a választást azzal a szándékkal, hogy torzuljon az eredmény, nem lehet „egyfelé” szavazni.

Hogyan képzelik el a cég jövőjét, maradnak a közéleti kérdéseknél, vagy más témák kapcsán is lesznek felmérések?

Mi alapvetően platform vagyunk és ugyan fontosak a társadalmi-közéleti kérdések, nem limitáljuk a felhasználást, teret engedünk bárminemű kérdésnek és felmérésnek, hagyjuk, hogy hosszú távon az emberek tematizáljanak, a szavazókkal közösen elfogadott szabályok mentén. Jelenleg bétatesztelés folyik a pegapoll.com oldalon, illetve azon is dolgozunk még, hogy az oldal tartalmai, azok minősége jó referenciapontok legyenek azon szavazóknak, akik szeretnének maguk is kérdéseket feltenni másoknak.