Peking: a nők maradjanak otthon és szüljenek
„A fiatalokat házasságra, termékenységre, családi életre kell ösztönözni”, adta ki a jelszót Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság első embere. A súlyos demográfiai válsággal küzdő országban munkavállalás helyett most a szülést és az idősek gondozását várják a nőktől.
Pekingben öt évente tartanak országos nőkongresszust. A nők megbecsülését hangsúlyozni hivatott, formális tanácskozáson korábban mindig a nemek egyenlőségét, a nőknek a munkába való bevonását hangsúlyozták. Ezúttal viszont a pártvezetők – az ország hagyományaira is hivatkozva – a népes család fontosságát állították előtérbe.
„Tevékenyen támogatnunk kell egy új házassági, gyermekvállalási kultúrát”, meg kell győzni a fiatalokat, milyen fontos a szerelem, a házasság, a termékenység, a család, hallhatták a nők az ország vezetőjétől. Ezúttal nem esett szó a nők bevonásáról a munkaerőpiacra.
Kína lakossága a polgárháború után rohamosan megnőtt: a lélekszám 1949-től a hetvenes évek közepéig, 550 millióról 900 millióra nőtt. Erre az időszakra esett Mao Ce-tung éhínséget hozó „nagy ugrás” politikája, amelynek következtében milliók haltak éhen. E tapasztalatok alapján is rendelték el 1979-ben, hogy egy házaspárnak csak egy gyermeke lehet. A tilalom megszegőit szigorúan megbüntették, rendszeresek voltak a terhesség késői szakaszában, akár kényszerrel is végzett abortuszok, milliószám voltak „illegális” gyerekek, akiknek születését nem jelentették be. Kivételt csak a parasztokkal tettek: 1984 után, ha az első gyermek lány volt, születhetett második.
A világon páratlan rendszabályt 2015-ben törölték el, ám azóta is folyamatosan csökken Kínában az átlagosan egy nőre jutó szülések száma. Bár a '70-es években még megközelítette az ötöt, napjainkban 1,09-nél van, az ország több, mint 1,4 milliárdos lakossága a hatvanas évek óta először csökken. Ugyanakkor a jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően, a kínaiak tovább élnek, így egyre több az ellátásra szoruló idős ember. Őket a kormány szándéka szerint a gyermekeikkel otthon maradó nőknek kell gondozniuk.
A női egyenjogúság amúgy sem tartozott a kínai társadalom erényei közé. A pártvezetésben egyetlen nő sincs, feministák, a nők jogaiért harcolók börtönbe kerülhetnek és a nemi erőszak elleni „me too” mozgalmat 2018-as rövid megjelenése után az illegalitásba kényszerítették, a kérdés sem az állami, sem a közösségi médiában nem kaphat teret.
A nők szerepének újraértékelése azzal is összefügg, hogy a kínai gazdaság válságban van és a népesség-csökkenés további súlyos gondokat okozhat, írta a The New York Times. A lap Kína-szakértőket idézett, akik szerint a fejlemények valójában nem jelentenek újat: a kínai rendszer a nőket mindig is az állam eszközének tekintette. Ha képesek voltak arra, hogy korlátozzák a nők jogát a szüléshez, hogy rendelkezzenek testük felett, ezúttal is rájuk erőltetik majd akaratukat.
