Példátlan, hogy Orbán kislisszolt „kávézni"
Olyan előfordul, hogy egy uniós állam- vagy kormányfő nem tud részt venni az EU-csúcson, ilyenkor megkér valakit, hogy képviselje. Az viszont történelmileg egyedi, hogy valaki csak egy napirendi ponttól, szavazásról marad távol, és nem is képviseli senki.
Továbbra is élénken foglalkoztatja a hazai és a nemzetközi közvéleményt, hogy Orbán Viktor „előre egyeztetett forgatókönyv alapján” kiment a tárgyalóteremből, amikor arról döntöttek az uniós csúcson az állam- és kormányfők, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Mivel Orbán nem volt bent, ezért nem volt a javaslattal szemben ellenvetés sem, ez a hivatalos álláspont, amikor az egyhangúság kérdése szóba kerül – írja a hvg.hu.
Jan Werts belga újságíró már a kezdetektől, 1975 óta kíséri figyelemmel az uniós fejleményeket, a csúcstalálkozókat, három könyvet is írt a témában. Ő azt mondja, hogy a távolmaradásnak ez az orbáni formája az elmúlt csaknem ötven évben soha nem fordult elő.
Mégis, ami történt, az nem szabálytalan. Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta az EUrologusnak, hogy nincs olyan szabály, ami kötelezővé tenné az állam- és kormányfők számára, hogy a döntéshozatalnál jelen kell lenni, de úgy is lehet fogalmazni, hogy ez „lényegében egy szabályozatlan terület". Lattmann azt is hozzátette, hogy az EU-csúcson egy politikai szándékot fejeznek ki a vezetők, aminek alapján a formai döntést majd a miniszterek tanácsa hozza meg. Vagyis miniszteri szinten még lehet blokkolni a folyamatot, mint ahogy ez a lehetőség már be is épült a kormány kommunikációjába.
Az ukrán csatlakozási tárgyalással kapcsolatos döntés azért is érdekes, mivel Orbán nem vétózott, így a résztvevők meghozták a döntést, amely aztán megjelenik az ülésről kiadott határozatban is, ami már jogilag érvényes dokumentum – az pedig a távozás ellenére, kötelező érvényű Magyarország számára is.
