Percekre kiszakadni a nyomorból

Volt bátorsága Nyíregyházán a Roma Nemzeti Önkormányzatnak (RNÖ) a drogproblémáról beszélni. Ők néhány napja figyelemfelkeltő felvonulást szerveztek a Huszártelepen. A Nyíregyháza Tv tudósítása szerint a város RNÖ elnöke Balogh Artúr elmondta, hogy a tudatmódosító szerek használata egyre nagyobb probléma a roma lakosság körében. Szerinte „egyelőre most a Huszártelepet érinti jobban, de már kezd elterjedni a város más részein is. Lassan az egész várost eléri majd ez a tudatmódosító szer, ami azt jelenti, hogy nem lesznek egészséges roma gyerekek” – fogalmazta meg félelmét Balogh Artúr. 

Mátraverebélyen az „alvégen lakók”, akik a Füst-nek nevezett olcsó drogot használják, mint az élőhalottak, úgy járkálnak az utcákon. A Blikk járt utána, hogy mi is a helyzet a településen, ahol február végéig 24 órás rendőrségi felügyelet van, naponta többször is járőröznek a rendőrautók. A hatóság a lapnak adott hivatalos válasza szerint, Mátraverebély község területére elrendelt ellenőrzést nem kötötték össze a szerhasználók miatt kialakult feszültséggel. 

Kalocsán több halálos áldozatot is követelt már az olcsó kábítószer fogyasztása. A kalohirek.hu -n jelent meg, hogy a város roma önkormányzata évekkel ezelőtt – 2020-ban – petíciót indított, amelyben a Szőlők köze, Gödrök köze és Kertekalja városrészek roma lakosságát jelöli meg, mint a kábítószer-fogyasztás terjedésével általánosan sújtott réteget. A leírás szerint 2014-ben jelent meg ezen a vidéken a „herbál” gyűjtőnéven említett kábítószer, ami azóta egyre súlyosbodó problémát jelent. 

2010-ben a drogpiaci változások következtében megjelentek a „dizájner” drogok, amelyeket új pszichoaktív szereknek nevezünk. Ezeknek a szereknek az a közös tulajdonsága, hogy nincsenek rajta a kábítószer-listán, ezért a terjesztésük az első években korlátlanul zajlott. A szerek gyártói azt szerették volna, hogy ezek olyan, vagy nagyon hasonló hatásúak legyenek, mint a kábítószerek – emlékeztetett Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projekt koordinátora, aki két évtizede vesz részt közösségépítő, ártalomcsökkentő és a drogproblémát menedzselő projektekben szakértőként.  

Közülük a Mefedron nevű rendkívül „sikeres” volt, mert hasonló hatású, mint az Extasy. Be is tiltották még 2010 végén. Ezt követően, nagyon rossz minőségű, nagyon kellemetlen hatású, eleinte még olcsó szerek lepték el a piacot. Ezeket azonban nem elsősorban a bérből és fizetésből élők használták, hanem az alacsonyabb státuszúak. Így alakult ki az elmúlt tíz éveben a nyomor alapú drogpiac, ahol a kábítószerek két nagy csoportját különböztetjük meg: az új stimulánsokat (például a Kristály), ez a katinon származékok csoportja és a szintetikus kannabionidokat (mint a Herbál) – sorolta Dávid Ferenc. 

Ezeknek a szereknek úgy alakult ki a piaca a nyomor körében, hogy a kereskedő és a vásárló is ugyanabban a körben, vagy akár a családban él – magyarázta. Vidéken a zárt közösségeknél nagyon nagy fokú az érintettség. A fővárosban pedig az utcán élő droghasználók körében van jelen – tette hozzá a szakértő. Budapesten ezeket az embereket a hajléktalanellátó rendszernek kellene ellátnia, de nem tud velük mit kezdeni, mert kábítószerhasználók és mert hiányoznak az ellátáshoz szükséges kompetenciák, erőforrások. Az addiktológiai ellátások elsősorban nem az utcán élők körét célozzák, ezért ellátatlanul maradnak. Ezért áthárítják és addiktológiai probléma lesz belőle. De az addiktológia is továbbadja és így szociálpolitikai problémává válik. Így ez a társadalmi csoport a két terület közé ékként esik be és a nappali melegedőkben jelenik meg – szemléltette a helyzetet az alapítvány projekt koordinátora. 

A Kék Pontnál a főváros és IX. kerület támogatásával az elmúlt három évben azon dolgoztak, hogy kitaláljanak és felépítsenek egy olyan programot, amin keresztül elérhetőek lesznek ezek a budapestiek. Azért, hogy bevonják őket abba az intézményrendszerbe, amely most ugyan látja, de nem tudja őket ellátni. Dávid Ferenc elmondta, hogy emellett felépülési utak szinte egyáltalán nem indulnak, pedig, ha sikerülne őket a felépülés-centrikus addiktológiai szolgáltatások kapujáig eljuttatni, akkor onnan már egy jól kiépült intézményrendszer tudná az érintetteket továbbvinni. „De azt, aki 10-15 éve az utcán él, azt nem tudjuk betenni egy rehabra egyik percről a másikra, mert hiányoznak a közbülső előgondozási programok.”

Vidéken viszont még ennyi sincs, néhol egyáltalán semmi sincs – mondta a szakember, aki szerint tíz éve zuhannak bele a szegénységben élő romák a nyomorba és ezzel együtt ebbe a típusú droghasználatba. Akkor, amikor valaki meghal, vagy valaki feldob valakit a rendőrségen, akkor arra felkapja a fejét pár ember, megjelenhet róla pár cikk, azután az egészet elfelejtik. Vannak próbálkozások vidéken, például a Máltai Szeretetszolgálat és pár lokális intézmény, de probléma súlyához mérten ez nem elégséges

Arra a kérdésünkre, miért gondolja, hogy ez a roma közösség problémája, Dávid Ferenc azt felelte, amikor egy közösség ekkora bajban van, akkor legyen bátorságunk ezt kimondani. Utána bontogathatjuk tovább, hogy azért ők az érintettek, mert ők élnek szegregációban, nyomorban és ezek a szerek – miközben tönkreteszi őket – kis időre feledtetik velük a nyomorukat. Viszont mivel rossz minőségű szerekről van szó, sokszor nem a kívánt hatást érik el vele, mert inkább szorongást okoz, befolyásolja a józan ítélőképességet, és mivel traumatizált emberek nyúlnak hozzá, a hatására elveszítik az identitásukat, olyan, mintha „elvesznének”, de kiszakadnak abból, amiben vannak. 

Ha azt nézzük, hogy területileg honnan nevezhető vidéknek vagy vidékinek ez az a probléma, egész, akkor már Fótnál és Mogyoródnál kellene kezdeni az agglomerációban, és ahol romák élnek egy tömbben, ott félő, hogy jelen van valamelyik dizájner drog is. Sőt, még a börtönökben is cirkulál – állapította meg a Kék Pont Alapítvány szakértője. 

A szervezet ugyan Budapesten rengeteg adatot begyűjtött, amelyből kiderült, hogy mintegy 200-400 utcán élő embert érint a fővárosban az olcsó drogok használata, viszont vidéken nem rendelkeznek átfogó, friss adatokkal. De szerinte a probléma egyik fontos eleme a gyermekvédelmi ellátásban van. Ugyanis a felmért pesti érintettek szinte mindegyike a gyermekvédelmi ellátás kacskaringós útjáról (állami gondozásból) érkezik és már eleve nagyon nehéz helyzetből indítja az életét.  Dávid Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az ezeket az új típusú szereket nagyon könnyű túladagolni, mert nem ismert a mennyiségével összefüggő hatás. Sokan túl is adagolják, de arról sincsenek adatok, hogy emiatt hányan haltak meg az elmúlt években.