Perelhetik-e a magyar államot bíztatási kár miatt a sinopharmosok?

A Magyar Ügyvéd Blogon megjelent írás végigveszi a koronavírus-járvány elleni elmúlt másfél éves küzdelem szinte már ikonikussá vált „tételeit”. kezdve a lélgeztetőgépektől az oltási sorrenden át, a védettségi sorrendig, s végül kitér a bíztatási kár kérdésére is.

Lélegeztetőgépek

A legnagyobb eltapsolt tétel a lélegeztetőgép-beszerzésekhez kapcsolódik. A világba szétküldött fürkészeink 16 ezer lélegeztetőgépet vásároltak szerte a világban, 300 milliárd forintért, de nem csak az derült ki, hogy feleslegesen vettük ezerszámra az eszközöket, de azt is, hogy  sokak véleménye szerint igencsak irreálisan nagy árat fizettünk értük. Sok ezernyi lélegeztető áll valahol becsomagolva, jelentős tárolási díjért Magyarországon, és soha senki nem fogja használni azokat. S vagy tízmilliárd forintnyi értékben, más országoknak ajándékozták a gépek egy részét, de azért még mindig csaknem 14-15 ezer a nyakunkon maradt.

Oltási sorrend

A lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség, és a Covid19 koronavírus okozta megbetegedés szempontjából való veszélyeztetettség képezi – olvasható máig a 2021. január 15-i dátummal megjelent hivatalos portálon. A pedagógusokról – illetve az alapfokú oktatásban közreműködő szakszemélyzetről, illetve a bölcsődei dolgozókról – akkor szó sem esett. Nem mellesleg, a közösségi közlekedésben alkalmazottak is csak a sor végén szerepeltek, a kereskedelemben foglalkoztatottakról nem is beszélve. A helyzet azóta is elég zavaros.

Védettségi igazolvány

Ez év márciusától állítják ki a védettségi igazolványokat azoknak, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. Az ötmillió igazolvány kiállítására elköltöttek vagy tízmilliárdot. Amúgy kész átverés védettségi igazolványnak nevezni a kártyát, amit az első oltás után kaptunk meg, s hamis biztonságérzetet keletkeztetett, hiszen egybehangzó szakértői vélemények szerint, csak a második oltás után két-három héttel beszélhetünk védettségről.

Egyelőre ráadásul mindössze 12 külföldi állam fogadja el az angolul immunity certificate elnevezésű okmányt a kormány hivatalos honlapja szerint, amit június 6-án frissítettek. Az ördög meg a részletekben rejlik, mert például Horvátország a beutazás feltételéül szabta a papíralapú igazolást is, amely tartalmazza mindkét oltás dátumát. A csehek meg be sem engedik a 18 éven aluliakat, ha nem rendelkeznek negatív Covid-teszttel. Szerbia kapcsán is vannak értelmezési kérdések: azok a magyar állampolgárok, akik Magyarországon már felvették a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát, szabadon utazhatnak, de a védettségi igazolványból ez nem derül ki. Ciprus esetén hasonló a helyzet: az igazolványnak tartalmaznia kellene az oltások időpontját és a vakcina típusát igazoló oltási igazolást.

A mongol belső szabályozás szerint egyelőre nem engedélyezett a turisztikai vagy látogatási célból történő beutazás sem magyar, sem más ország állampolgárai számára, miközben a magyar kormány azt kommunikálta: szabad az utazás.

Tehát tökéletes a zűrzavar. Ha nem sietünk, bevárhattuk volna az Európai Unió tervezett lépéseit. E szerint a Bizottság és a tagállamok között 2020 novembere óta az e-egészségügyi hálózat keretében folytatott megbeszélések alapján, a felek iránymutatásokat fogadtak el a digitális oltási igazolványok követelményeiről. Az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az uniós digitális Covid-igazolványról, amelynek bevezetésére július 1-jei határidőt szabott.

Ennek kötelező tartalma az oltás típusa, az első és második oltás felvételének időpontja. Magyarország annyit ígért: az igazolvány digitális verziója június 15-re tartalmazni fogja az oltás típusát és mindkét oltás dátumát, azaz meg fog felelni az uniós elvárásoknak. De akkor mire jó a plasztikkártya, amit milliószám nyomtattak? Ha csak arra nem, hogy valaki ezen sokat keresett...

Csak mellesleg: mi van azokkal, akiknek nincs okos telefonjuk?

Biztatási kár

Most lépjünk túl az egészségügyi kérdéseken, mert bejöhetnek jogi szempontok is – írja a blogon Magyar György ügyvéd. Ha valaki azt ígéri, hogy oltakozzál a Covid ellen akár kínai vakcinával is, mert az megvéd téged a koronavírus súlyos mellékhatásaitól, de később kiderül, hogy az antitestteszt ezt nem támasztja alá, ezzel kapcsolatban felvetődhet a biztatási kár tényállása, amely akár kártérítési kötelezettséget is megalapozhat. Az állam és az állampolgárok között e tekintetben létrejött ugyanis egy jogviszony.

Ugyanez a helyzet azzal kapcsolatban is, hogy oltakozzál, mert akkor mehetsz külföldre, de ebből egyelőre szinte semmi sem igaz. Mindez érdekes jogi kérdéseket vet fel, amelyekre a magyar joggyakorlatban kevés példa akad. Egy próbát azért megérne, ezekben az esetekben megállhat-e a biztatási kár?