Perelniük kell a vállalkozásukat szüneteltető édesanyáknak a csecsemőgondozási díjért
Alkotmánybírósági (Ab) és kúriai döntés is kimondja, hogy jár, ennek ellenére elutasítja a kormányhivatal a csecsemőgondozási díj (CSED) kérelmét azoknak az édesanyáknak, akik egyéni vállalkozásukat nem szüntették meg, csak szüneteltetik. Az Utcajogász ezért közérdekű bejelentésben szorgalmazza a jogszabály módosítását, s emellett az ellátástól eddig elesett családok kártalanítását is – mondta Puskás Panni, a szervezet sajtóreferense.
A Belügyminisztériumhoz fordult az Utcajogász Egyesület azoknak az édesanyáknak az érdekében, akiknek a kormányhivatal még most is elutasítja a CSED (csecsemőgondozási díj) iránti kérelmüket, mert egyéni vállalkozásukat nem szüntették meg, csak szüneteltették a gyermek születése miatt. A szervezet közérdekű bejelentésében a jogszabályi módosítás mellett arra is javaslatot tett, hogy az ellátástól korábban elesett családok kártalanítást kapjanak – mondta Puskás Panni.
Ahogy arról a Hírklikk korábban beszámolt az Utcajogász alapjogsértőnek tartja ezt a kormányhivatali gyakorlatot, mert az egészségbiztosítási törvény szerint mindenki, aki a szülést megelőző két évben 365 napig biztosítva volt, jogosult CSED-re. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy vállalkozások esetén csak a már megszűnt jogviszonyból származó napok számolhatók hozzá e 365 naphoz. A kormányhivatal az Utcajogász ügyfelei esetében a szüneteltetett vállalkozást nem tekintette megszűntnek, így hiába lett volna meg a 365 napjuk, a hivatal szerint nem váltak jogosulttá a CSED-re. Ezért a szervezet az egyik ügyfele ügyében a bírósághoz fordult.
A Kúria pedig kimondta, az ellátásra jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között. Tehát a CSED azoknak az anyáknak is jár, akik nem megszüntették, csak szüneteltették a vállalkozásukat.
De nemcsak a Kúria, hanem nyolc évvel ezelőtt, azaz 2016-ban az Alkotmánybíróság is kimondta már, nincs észszerű oka annak, hogy „az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A két döntés dacára azonban a probléma nem oldódott meg, noha már a Kúria is kimondta, hogy az ügyfeleinknek van igazuk – magyarázta Puskás Panni.
Miközben tehát a kúriai döntés is az ügyben pozitív fejleménynek tekinthető, megoldásnak nem, hiszen a kormányhivatalok ügyintézői nem térhetnek el a jogszabály szövegétől, pedig azt már nyolc évvel ezelőtt módosítani kellett volna. Ezért azt továbbra is az alkotmánybírósági és a kúriai döntéssel ellentétesen értelmezik. Emiatt pedig a CSED-et igénylő anyáknak elutasító döntés esetén minden alkalommal bírósághoz kell fordulniuk, hogy megkapják a juttatást, amelyre egyébként jogosultak. Így az Utcajogász véleménye szerint megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene.
Az egyesület ennek érdekében most közérdekű bejelentéssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Az erről szóló közlemény kifejti, hogy bár az elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatakor az érintettek számára kedvező ítélet várható a Kúria döntése után, nem mindenki engedheti meg magának, hogy ügyvédet fogadjon. Ezenkívül a kisgyermekes anyákat élethelyzetük sokszor akadályozza abban, hogy bírósági ügyeket intézzenek. Illetve az is előfordul, hogy valaki szaktudás hiányában nem tudja megítélni, hogy a kormányhivatal elutasítása jogszerűtlen, és emiatt nem is próbálkozik felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Ezen okok miatt pedig számos kisgyermekes család esik el attól a juttatástól, amelyre jogosult, ez pedig veszélyezteti az érintett családok megélhetését.
Az Utcajogász közérdekű bejelentésében a vonatkozó jogszabályi előírások módosításán túl, olyan törvényjavaslat benyújtását is javasolja a Belügyminisztériumnak, amely visszamenőleg is kártalanítja a jogszabály helytelen alkalmazása miatt ellátatlanul maradt családokat. A Belügyminisztériumnak a válaszadásra harminc nap áll rendelkezésére.
„Ha megtörténik a jogszabály módosítása, akkor onnantól már a kormányhivataloknak is aszerint kell majd eljárniuk. A kártalanításra pedig azért van szükség, mert az elmúlt nyolc évben rengetegen estek el a nekik járó pénztől, mert hiába volt alkotmánybírósági döntés, valamiért nem foglalkoztak vele” – mondta Puskás Panni.
