Petschnig Mária Zita: az inflációt erősíti a kormány politikája
Egyre inkább igazolódni látszanak a feltételezések, hogy az Orbán kormány politikája zsákutcába viszi a gazdaságot. Ez a zsákutca hosszú lehet és ha a végén nem is megyünk majd teljesen tönkre, de végképp lemaradunk volt közép-kelet-európai sorstársainktól. Erről beszélt Petschnig Mária Zita a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A közgazdász szerint a kormány politikája legalább kétszer járult hozzá a csillapodni nem akaró infláció erősödéséhez: először akkor, amikor bevezette a kötelező árcsökkentést, másodszor pedig akkor, amikor eltörölte ezeket a korlátozásokat.
A maginfláció is lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, nagyobb csökkenése ezért sem várható. Az unióban a gazdasági fellendülés általában erősödött, nálunk viszont ez a folyamat megtört. Jellemző, hogy a beruházások több mint másfél éve csak csökkennek, az idei első negyedévben 10 százalékkal. Ekkora visszaeséseket csak nagy gazdasági válságok idején szoktak tapasztalni – értékelte a helyzetet Petschnig Mária Zita.
A közgazdász egyetértett Hernádi Zsolt Mol vezérigazgató véleményével, aki bírálta a kormány intézkedéseit, amelyekkel – korábbi ígéretei ellenére – meghosszabbított különadókat és „háborús hozzájárulás” címén újabb különadókat vezetett be, azt állítva, hogy az érintett ágazatok a háború révén extraprofitra tettek szert. A háborúra hivatkozás teljesen értelmetlen – vélte a közgazdász –, hiszen Magyarország, annak gazdasága semmilyen mértékben nem vesz részt a háborúban, ugyanakkor a térség többi országában, amelyek segítik Ukrajnát, gyorsabb a gazdasági fejlődés, mint nálunk.
A gazdaságban általános az elbizonytalanodás, nem nő a fogyasztás és az idén, akárcsak tavaly, több száz milliárd értékben állítanak le állami beruházásokat. Petschnig emlékeztetett, hogy a kormány már 2023-ra 4 százalékos GDP növekedést ígért. Amikor ez nem következett be, erre az évre ígértek ilyen arányú növekedést, de máris látszik, hogy az 2 százalék alatt lesz. Mindeközben Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszél: évi 3-4 százalékos növekedés kell ahhoz, hogy közelítsünk az unió átlagához. Ilyen arányú növekedésre azonban most semmi remény.
Az egymilliárd eurós, szabad felhasználású kínai hitel, amelynek részleteiről senki nem tud semmit, feltehetően nem lehet olcsóbb, mint a többi, Magyarország által felvett hitel, amelyek kamata 5-6 százalék körül mozog. Az, hogy eltitkolják a kínai kölcsön részleteit, ugyancsak csökkenti a befektetők bizalmát, hiszen olyan országot látnak, ahol – akárcsak a különadók tekintetében – bármikor, bármi megtörténhet, így nem lehet vonzó.
A kormány állítása szerint december óta 10 százalékkal nőttek az átlagbérek, de mivel semmiről nincsenek pontos, megbízható adatok, azt sem lehet tudni, hogy ez megfelel-e a valóságnak. Annyi tény, hogy a kormány vezetőjének és a kabinet tagjainak fizetése 13-14 százalékkal emelkedett – az ő esetükben nem lehet kétségbe vonni reáljövedelmük emelkedését...
Abban, hogy az unióba felvett országunk gazdasága a térség országai közül a leglassabban zárkózik fel, az húzódik meg, hogy az éves nemzeti jövedelem 3-4 százalékát jelentő, óriási uniós támogatásoknak mintegy a fele eltűnt, elszivárgott, külföldre jutott, mutatott rá a közgazdász.
A KlikkTV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
