Petschnig Mária Zita: sokat romlott az inflációs helyzet

- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még szeptemberben adott ki egy inflációs jelentést, ami bár magasabb inflációval számol, mint a korábbi jelentések, még így is a toleranciahatáron belülre várja a 2022-es inflációt. Még mindig reális ez az előrejelzés?

- A szeptemberi jelentés szerint 3,4 és 3,8 százalék közé várják inflációt, amely már magasabb érték mint az MNB korábbi jelentése és magasabb a kormány által várt inflációnál. A mi intézetünk is szeptember elején készített el egy prognózist. Ahhoz képest egy hónap alatt romlott az inflációs helyzet.

- Minek köszönhető ez a negatív tendencia?

- Egyrészt nagyobb lett a külső áremelkedés, amit elsősorban az olajár emelkedése határoz meg. Egy hónappal ezelőtt még az volt a közvélekedés, hogy az olajár növekedése megáll körülbelül 65-70 dollár között. Az MNB is azzal számolt, hogy ez nem fog tovább emelkedni, mert megegyeztek a kitermelők, hogy nem fogják korlátozni a munkát. Azonban lehet, hogy a kitermelők nem korlátoznak, de a kereslet megugrott, ami a konjunktúra növekedéséből adódik – ez pedig felhúzza az árakat. Ez az egyik többletinflációs hatás, ami bekövetkezett egy hónap alatt. Az olajár pedig beépül szinte minden termék árába. Másik ilyen hatás a forint árfolyamának változása. A jegybank ugyan elkezdte a monetáris szigorítást a nyáron, amikor megijedt, hogy az inflációs célkitűzés felső határát is meghaladta az infláció. Ekkor azt jelentette, hogy 0,3 százalékponttal emeli az alapkamatot. Ezen szeptemberben változtatott – akkor, amikor kihozta az új inflációs előrejelzését – és nem 0,3-mal, hanem csak 0,15-tel emelt. Ennek az lett az eredménye, hogy az árfolyam elkezdett romlani. Míg korábban a forint euróhoz viszonyított árfolyama lement már 350 alá is, most megint 360 felett vagyunk. Ez érzékenyen érinti az importált termékeket, ami azért probléma, mert az import fel fog pörögni a következő évben. Ezek külső inflációs hatások. Az emelkedő importárak és a magasabb olajár kivédhetetlen inflációs nyomást eredményez.

- A külső hatásokon kívül más is közrejátszik az infláció elszállásában?

- A választások közeledtével, egyrészt felpörögnek a beruházások, másrészt pedig a kormány rettenetes mennyiségű pénzt áramoltat ki, olyan fogyasztást növelő intézkedéseken keresztül, amelyekkel szeptember elején még nem lehetett számolni. Például, hogy a nyugdíjak visszamenőleges emelése eltér a szabálytól, hiszen nem 0,7 százalékos lesz, hanem annak majdnem a duplája, 1,2 százalékos. Ilyen intézkedés az is, hogy mindenki megkapja a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, ami szintén eltér a szabálytól. Nagy a valószínűsége annak is, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat is kifizeti a kormány és az ugyancsak látszik, hogy a jövő évre tervezett költségvetésben megjelenő három százalékos nyugdíjemelés, de az infláció szintén ennél magasabb lesz, így feltételezhető, hogy a kormány már választások előtt kiosztja a nyugdíj-kiegészítést. Szintén ösztönzik a fogyasztást a bejelentett béremelések – az egészségügyi szakdolgozóknál és az oktatóknál –, amit a garantált bérminimum közel 20 százalékos emelésével meg fognak toldani.

- Miért jelent problémát, hogy plusz pénz kerül az emberekhez?

- Egy ilyen többletkeresetnek három hatása van. Az egyik hatás – ami pozitív –, hogy beindul a termelés. A piaci kereslet növekszik, amire a kínálat úgy reagál, hogy bővíti a kínálatot és a szolgáltatásokat. Ez azonban egy hosszú távú hatás, hiszen nem lehet azonnal 10 ezer darabos termelésről 100 ezer darabosra átállni. Ehhez idő kell, ha nincs szabad kapacitás. A másik két hatás azonban rövid távon jelenik meg. Az egyik ilyen a belső infláció. A termelő azt látja, hogy megnövekedett a kereslet, így emeli az árat, mert tudja, hogy magasabb áron is értékesítheti a termékeit – a megnövekedett kereslet miatt. A harmadik hatás pedig az import felfújása. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb kereslet megnövekedett importhoz vezet. Ha az import emelkedésével nem tudja tartani a lépést az export – márpedig nem tudja, hiszen a megnövekedett kereslet „elfogyasztja” az exportot –, akkor romlik a külgazdasági mérleg. Mindennek együttes hatása az lehet, hogy a külföldi befektetők – akik finanszírozzák a magyar államadósságot – megvonják a bizalmat és csak drágábban lesznek hajlandóak finanszírozni az országot. Ebből többlet költségvetési kiadások lesznek, tehát sokkal nehezebb helyzetbe lavírozzuk bele magunkat.

- Mit jelent a „nehezebb helyzet” a jövő évi inflációt illetően?

- Ezek a lépések azt eredményezik, hogy a mi 3,7 százalékos prognózisunknál biztosan magasabb lesz a 2022-es infláció és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy átlépi az MNB által meghatározott inflációs küszöböt, a 4 százalékot. Ez azt jelentené, hogy a jegybanknak szigorítani kellene, de az meg ellentétben áll a jelenlegi kormány növekedésösztönző politikájával, ami újabb problémákhoz vezethet.

- Meddig fog tartani ez a negatív folyamat? Csak a választások után próbálják majd megállítani az infláció növekedését?

- Nem tudjuk, hogy akkor milyen kormányunk lesz, de a választásokig biztosan így fog alakulni ez a negatív kör, mivel a jelenlegi kormány úgy gondolja, hogy a választópolgárokat – akikkel eddig egyáltalán nem törődött, csak a saját NER-bázisát építette – meg kell venni. Az majd kiderül, hogy tényleg megvehetőek-e az állampolgárok vagy sem, de addig ez a folyamat így fog haladni. Nem véletlen, hogy Rogánék mindent megtesznek azért, hogy a közbeszédben ne legyen szó az inflációról.