Pilz Olivér: alapjaiban van baj a magyar oktatási rendszerrel

Miközben országszerte egyre nagyobb gond a hiányzó pedagógusok helyettesítése, kiderült, hogy sok helyen hamisítják az eKrétát, miután a sima helyettesítést is úgy írják be, mintha szaktanár tartaná az órát. Ezzel pedig megpróbálják elfedni a pedagógushiányt – legalábbis papíron. Valójában hogyan épül fel ez a rendszer?

Az kormányzati elvárás, hogy ne legyen probléma – noha van –, de azokat söpörjük a szőnyeg alá. Ehhez lehet, hogy – mondjuk így –, a Krétát hamisítani kell. Ez vagy fölülről jövő elvárás, de az is előfordulhat, hogy a NER által kinevezett igazgatók így próbálnak megfelelni a NER szabályainak. 

Akik ezt a rendszert működtetik – a tankerületek, az intézményvezetők, sőt még a pedagógusok is –, csavarok a gépezetben, és jól akarnak teljesíteni „fölfelé”. Ezért nem a valós helyzetet írják be a Krétába... 

Igen, csak a kettő között az a különbség, hogy ez ugyanolyan, mint ami a kommunizmusban volt az a vicc, hogy be kell szolgáltatni hat disznót, közben a fele sem született meg. Pont erről van szó. Pedagógushiány van, ezt a diákok meg a szülők érzékelik, miközben a hivatal meg azt mondja, hogy nincs. Most akkor mi az igazság: Az, amit az a néhány száz, a kormány közelében levő ember mond, vagy pedig az, amit az a másfél-kétmillió ember tapasztal, miután napi szinten – diákként, szülőként – kapcsolatban van az oktatással.

Nekem is Hofi „Mennyit fog a disznó elleni” című kabaréjelenete jutott erről a helyzetről az eszembe. Csak itt maguk az intézményvezetők is kényszerhelyzetben vannak, mit tehetnének? 

Például, hogy tömegesen lemondanak, ha ilyenre kérik őket. 

Ezt nyilván nem fogják megtenni, pláne azok nem, akik saját elvárásuk alapján adják ki az utasítást…

Nyilván nem tudnak mit tenni, mert nincs pedagógus. Csak akkor nem kellene azt hazudni, hogy nincs pedagógushiány. Meg nem kellene átverni a gyereket és a szülőt azzal, hogy nem tartják meg, vagy nem szakszerűen tartják meg az órákat. Napjainkban már pedagógus végzettség nélkül is tarthatnak órát, soha ennyien nem voltak végzettség nélkül a pályán.

Körülbelül 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája…

Mellettük pedig több ezer nyugdíjas pedagógus is van az oktatásban. Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás, a PSZ elnöke két évvel ezelőtti számokból ki is számolta, hogy nem is csak 16 ezer, hanem körülbelül 30 ezer oktatási munkát végző hiányzik az oktatásból. Ami most még „megdobódott” jó pár ezer pedagógussal.

Az intézményvezető megpróbálhat új pedagógust is fölvenni?

Megpróbálhat, de honnét? Ez olyan, mint amikor fizikából tanítottuk – most már éppen nem tananyag – a félvezetők működését. Az ugyanis úgy működik, hogy egy elektron felpattan, és egy lyukba beugrik. Az ő helyén marad egy lyuk, és oda beugrik egy másik elektron. Ugyanez történik az oktatásban, ha feláll egy tanár, akkor az ő helyén marad egy lyuk, és oda egy másik iskolából esetleg átmegy valaki, akkor pedig az ő helyén marad egy lyuk. Viszont nincs, aki betömi a lyukat, az mindig megmarad, csak odébb vándorol az egyik intézményből a másikba.

Azoknak a pedagógusoknak, akik nem kívántak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, november 1-jétől már nem kell bejárniuk tanítani. Az iskola azonban november 30-ig nem vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező, hiszen még ott vannak státuszban a régiek…

Én is így vagyok most, november 30-ig nem járok már be tanítani, a felmondási időmet töltöm. Erre azt kellett volna válaszolni, hogy az intézményvezetők nyugodtan vegyenek föl valakit, mert a 24 kötelező tanórával, meg a szokásos helyettesítésekkel a kollégáknak már nincs lyukas órájuk, hogy helyettesíteni tudjanak. Arra az egy hónapra meg kellett volna emelni ideiglenesen a státust azzal a néhány fővel, aki iskolánként hiányzik. Amikor egy jogszabályt meghoznak, lehet, hogy gondolkodni is kellene, és nem csak arra gondolni, hogyan álljanak bosszút.  

A gyerekek számára is kiesik ez az egy hónap?

Nyilván. Amikor kirúgtak tanárokat, akkor sikerült arra hivatkozni, hogy a gyerekek oktatáshoz való joga sérült miattuk. Akkor most nem sérül? 

Egy érettségire készülő diáknak mennyit jelent ez az egy hónap? 

Nekik borzasztó sokat. Ezt az elmaradást maguk előtt fogják tolni. Kérdés az is, hogy csak egy hónap lesz-e, mert az a gyanúnk, valószínűleg nem. Az sem jó, ha helyettesítés van, mert nyilván nem ugyanaz a tanár fogja helyettesíteni a tantárgyankénti két-három, vagy akár négy-öt órát, sőt, egy tagozaton akár még többet is, hanem az, aki éppen ráér abban az órában. Nincs egy íve az új anyag leadásának és megtanításának. 

Azt is lehet hallani, hogy azokat a pedagógusokat, akik nem kívántak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, de óraadó tanárként visszamennének akár a saját, akár más iskolába tanítani, a tankerület utasítására nem vehetik fel…

Ezt a problémát én is csak a sajtóból ismerem. Pedig ez akár lehetett volna megoldás, legalábbis erre az átmeneti időre. 

Gyakorlatilag most hol áll a magyar oktatási rendszer? 

A magyar oktatási rendszer már nem feltétlenül hívható oktatási rendszernek. Vannak még színvonalas iskolák, de vannak, ahol már lényegében a gyerekmegőrzés szintjére degradálódott az oktatás. Ahonnét a gyerek nem fog tudni továbbtanulni, vagy nem fogja tudni azt tanulni, amit szeretne, azt már nem hívjuk oktatásnak, ott a gyereket megőrizték. Ha valahol meg akarja tanulni az álmaihoz szükséges tananyagot, azért majd a szülőnek bizony rendesen ki kell nyitni a pénztárcáját. És ahogy az egészségügyben az állami mellett van egy vaskos magánegészségügy, ugyanígy az oktatásban is megjelent már a magánoktatás. Akkor pedig megint azokkal van kiszúrva, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, hátrányos helyzetben élnek. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy látja, hogy egyre nagyobb a szülői igény az egyházi nevelésre. Valóban? 

Semjén mondhat ilyeneket, csak amikor bevallottan csökken a vallásosok száma, akkor az egy látszat, hogy pont az egyházi oktatásra van szükség. Nagyon jól megcsinálták a törvényi szabályozásban azt a kettősséget, hogy az egyházi iskolákban egy pedagógusnak sokkal több lehetősége van. Ezért valóban nagyon sokan – akik nem feltétlenül kötődnek napi szinten ahhoz a valláshoz –, elmennek oda tanítani, mert jobb a felszereltség, olyan tankönyvet használhatnak, amilyet szeretnének, esetleg időről-időre még jutalmat is kapnak. Sorolhatnám, hogy mennyivel jobb helyzetbe hozta a kormány az egyházi intézményeket. Nem azt mondom, hogy ott minden fenékig tejföl, de azért érzékelhető különbség van – nem mindegyik, de – nagyon sok felekezeti intézményben az állami oktatási rendszerhez képest.

Akkor Orbán forgatókönyvéből készült minden, hiszen ő mondta azt, hogy erősíteni kell az egyházi oktatást…

Mivel ő erősítette az egyházi oktatást, nyilván az ő forgatókönyve szerint van minden. Nem is tudom, hogy az elmúlt időszakban az oktatás irányítói, a vezetők, voltak-e állami intézményben. Nekem úgy tűnik, leginkább egyházi intézménybe mennek el tanévnyitóra, vagy évzáróra, ott megígérnek ezt, azt, amazt, és szépen meg is újulnak azok az intézmények, uszoda épül, meg színházterem. Az állami intézményekben meg rászakad a plafon a gyerekek fejére. Ez az oktatási rendszer szándékos deformálása. Ugyanakkor a másik oldalról azt látjuk, halljuk, hogy az egyház azon problémázik – és ebből a szempontból igaza is van –, hogy a gyerekek, akik egyébként vallásosak lennének, nem hajlandóak elmenni az ilyen hétvégi programokra, mert a szülők velük együtt úgy gondolják, hogy az egyházi iskolákban, meg a hittanoktatással letudták a hitéleti teendőiket. 

Viszont a szülők mégis csak szívesebben viszik egyházi intézménybe a gyerekeiket, mert úgy gondolják, ott jobb nekik.

Azt már tudjuk, hogy a szegregációnak is köze van ehhez a dologhoz. Nem élezném ki arra, hogy itt az egyházi intézmények a hibásak, mert nem ők a hibásak. Ők kihasználják azt a lehetőséget, amit a jogszabályokban megadtak nekik. Az egész rendszerrel baj van. 

Valójában a NER rendszerével van baj, nem is csak az oktatáséval?

Így van. Mondhatnám példának a Corvinusról kirúgott oktatót, Ádám Zoltánt. Nem véletlen, hogy ott jelenik meg a korrupció, ahová a NER beteszi a lábát. A Corvinus volt az első, ahol ez az alapítványi fenntartás lett, a kuratórium NER-lovagokkal van teletűzdelve, meg is jelent a korrupció, mint a NER egyik sarokköve.