Pintér Sándor a Felzárkózó települések program négy évét értékelte
A legszegényebb falvakban felnövekvő gyermekek, állást kereső felnőttek és méltatlan körülmények között élő családok ezreinek életében sikerült érzékelhető változásokat elérni a 2019-ben indult Felzárkózó települések programban – hangzott el a Belügyminisztériumban (BM) tartott keddi tanácskozáson a szaktárca közleménye szerint.
A BM tájékoztatása alapján, a Felzárkózó települések program négy évét értékelő eseményen Pintér Sándor belügyminiszter a településeken tevékenykedő egyházi szervezetek vezetőivel találkozott. Mint írták, az eddigi eredményeket összefoglalva, a belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány arra vállalkozott, hogy a legszegényebb kistelepüléseken is megadja az esélyt a teljes életre.
Így öt év alatt az ország 300 kiválasztott helyszínén indul el a felzárkózás, amit 28 egyházi és civil szervezet valósít meg – mondta Pintér Sándor, megjegyezve: napjainkban 178 településen működik a program, amely az élet minden területét érinti.
A tárcavezető a közlés szerint hangsúlyozta, hogy tavaly már 8000 közfoglalkoztatott állt munkába, a helyi gazdaságfejlesztő programokban tízezer helyi lakos vett részt a munkába állásra felkészítő programokban, valamint kétezerrel csökkent a tartós álláskeresők száma.
Beszélt arról is, hogy a romos épületek elbontásával és az évtizedek óta műveletlen porták megtisztításával 100 hektárnyi kertben indult újra a termelés. A lakhatási körülmények javítására 2000 szociális bérlakás kialakítása kezdődött meg a programban, az épülő szociális naperőművek pedig 10 ezer család otthonának biztonságos fűtéséhez járulnak hozzá. Az érintett települések 80 ezer háztartásából 13 ezer már előre fizetős mérőórával rendelkezik, ami kizárja az eladósodást, megelőzi a fogyasztók kikapcsolását – ismertette a találkozón Pintér Sándor, aki köszönetet mondott a településeken dolgozó egyházi szervezetek mindennapi erőfeszítéseiért.
A BM közleménye idézi Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztost is, aki a tanácskozáson arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a felzárkózó településeken csaknem kétszer annyi gyermek születik, mint más, hasonló lélekszámú településeken, az édesanyák pedig tíz évvel fiatalabb korukban hozzák világra első gyermeküket. „Húsz éven belül a gyermekek hét-nyolc százaléka ilyen körülmények közé érkezik, és mindannyiunk óriási felelőssége, hogy valódi esélyt kapjanak" – hangoztatta a miniszterelnöki biztos.
A tájékoztatás szerint Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke a felzárkózó programokban résztvevő egyházak küldetéséről szólva kiemelte, hogy a keresztény szervezetek nem szociális kérdésként tekintenek a programra, a legelesettebb emberek felzárkózását tekintik feladatuknak, beleértve az értékek, jogok, képességek közvetítését is.
Czibere Károly arról szólt, hogy a programért felelős Belügyminisztérium eredményeket vár el a megvalósító szervezetektől, ami azért fontos, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján „az emberek már nem kíváncsiak az ígéretekre, a valós eredmények viszont felébreszthetik a hitet, hogy a nyomor generációkon át tartó átöröklődése igenis megállítható" – írták.
A minisztérium beszámolója szerint Szanyi Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője a szociális gazdaságról tartott előadásában egy hatvan embert érintő kísérleti programot ismertetett, amelynek végén a résztvevők kétharmada jelentkezett állásra, és egyharmada el tudott helyezkedni.
Takács Katalin, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet programvezetője a lakhatási minimum megteremtéseként a házanként egy fűthető szoba kialakítását nevezte meg – ismertette a BM, hozzátéve: József Imre, a Katolikus Karitász előadója a 11 baranyai településen végzett munkájukról szólva, a sport közösségépítő hatásairól beszélt. Kiemelte, a 18 év alatti fiatalok 68 százaléka rendszeresen részt vesz tanodai programjaikban.
