Political Capital: a magyar kormány igyekszik csökkenteni a klímaváltozás jelentőségét

A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység ebben játszott szerepének megítélését ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – mint például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. A témakörben kétféle hozzáállást különböztetnek meg. A „klímaszkeptikus” kifejezést jellemzően azokra alkalmazták, akik tagadják a klímaváltozás tényét. „Klímarelativizálóknak” pedig azokat nevezik, akik ugyan nem tagadják a jelenségeket, ám eltúlzottnak tartják az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet, és túlexponáltnak jelenlétét a közbeszédben.  

A Political Capital (PC) „Van ennél nagyobb gondunk is – Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon” címmel végzett kutatása szerint a klímaszkeptikus nézetek terjedése többféle okkal magyarázható. Ilyen a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok – például fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők – kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek felerősítik a provokatív klímatagadó vagy szkeptikus nézeteket. A klímaszkepszisre azonban a „motivált tudománytagadás” miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják. 

A vizsgálatok alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége (80-90 százaléka) egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, de a válaszadók ezt maguktól nem említik jelentős problémaként. Az attitűdvizsgálatok szerint az egyetlen tényező az iskolázottság, míg a kor, a nem és a településtípus mint fontos szocio-demográfiai tényezők hatása nem mutatható ki egyértelműen a vizsgálatokból. Kiderült, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében valamivel magasabb azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem, vagy csak kicsit súlyos probléma a klímaváltozás, míg a magasabban iskolázottak között az átlagosnál jóval magasabb azok aránya, akik rendkívül súlyos problémának tartják. 

Ugyanakkor a jobboldali érzelmű választók között nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját. Ez összefügg azzal a nemzetközileg is megfigyelt jelenséggel, hogy a zöld témát javarészt a progresszívek karolták fel, a jobboldalon pedig – különösen a populista jobboldalon, nemzetközi szinten is – egyre erősebb a zöld mozgalmak és célkitűzések kritikája.

A kormány önértékelése szerint jól teljesít a klímaváltozás elleni intézkedések terén, nem is jelenik meg a kormányzati retorikában a klímaváltozás nyílt tagadása, ugyanakkor látványosan szembemegy a szakértők megítélésével, például olyan zöld szervezetek álláspontjával, mint az Energiaklub vagy az Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), sőt, az Eurostat vonatkozó adatainak is ellentmond. A megújuló energiaforrások aránya például uniós összevetésben is alacsony. A klímaváltozás témája továbbá ritkán kapott (kiemelt) helyet a kormányzati kommunikáció témái között. 

Viszont megjelenik a kormánykommunikáció már létező tartalmaiban például a kormányzat intézkedéseinek dicsérete és álláspontjának szajkózása: „Magyarország jobban teljesít” – a kormány klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseiben is. Emellett klímaváltozás-specifikus narratívák is felbukkannak: a javasolt klímaintézkedések túlságosan radikálisak, a klímavédők kettős mércéje, a klímapánik fölöslegessége, vagy éppen az, hogy a klímaválságra csak a konzervatív válasz a megfelelő. De olyan összeesküvés-elméleti tartalmak is előfordulnak – például a 15 perces városok börtönök, az időjárást a NASA irányítja, a klímaaktivizmus egy új vallás –, amelyek szerint például a klímaváltozással kapcsolatos pánikkeltés a globális háttérelit érdekeit szolgálja, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelem mögé bújva szereznek követőket, akiket később a saját (liberális) ideológiai céljaikra használnának fel. 

A Political Capital kutatása megállapította, hogy míg a kormány nem vitatja a klímaváltozás létezését, és elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, a kormányzati irányítású médiumokban megjelenik a nyílt klímatagadó retorika is. A PC szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a klímaváltozás kérdéskörét szisztematikusan igyekszik háttérbe szorítani és a klímaváltozás jelentőségét csökkenteni.