Polt Péter segédje lesz a főbíró
A Kúria új elnöke, Varga Zsolt András megválasztása után letette a hivatali esküt. A szavazás kezdetekor az ellenzék kivonult a parlament ülésterméből, s emlékeztetett arra, hogy korábban az Országos Bírói Tanács egyhangúlag elutasította a jelölt megválasztását, amelyhez kétharmados többség kellett. A jelöltet titkos szavazással választották meg a Kúria új elnökének.
A kör bezárult! Ma eldőlt, hogy minden alkotmányos intézmény a Fidesz kezébe került. A magyar parlament döntése értemében, ugyanis Polt Péter legfőbb bizalmasa, Varga Zsolt András kerül a legfelsőbb bírói testület élére. Vagyis mára minden olyan intézmény, amely a kormány hatalmát korlátozni képes, a Fidesz kezébe került. Benne a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az Állami Versenyhivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is a kormánypárt kezébe került. Eddig a bíróság még szabad volt, de ennek is vége, a kör bezárult.
A jogi részleteket már felesleges újra elemezni. Bár formálisan Varga Zsolt András nem a Fidesz jelöltje, de a kormány által beterjesztett és elfogadott törvény szerint, Polt Péter legfőbb bizalmasa úgy lehet a Kúria elnöke, hogy bírói gyakorlata sincs. Ugyanis a Fidesz által beterjesztett javaslat szerint, az az alkotmánybíró – Varga Zsolt András a kormánypárt jelöltjeként ugyanis alkotmánybíró is volt –, aki távozik az Alkotmánybíróságtól, s pályázat nélkül lehetett a Kúria tanácselnöke.
Természetesen a Fidesz jelöltjét, Varga Zsolt Andrást Áder János köztársasági elnök jelölte a Kúria élére, Darák Péter megüresedő helyére. Varga Zsolt András 52 éves, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára. Előtte hosszú időn keresztül Polt Péter közvetlen munkatársa volt, részben az ombudsmani hivatalban, aztán a legfőbb ügyészségen. Varga Zsolt András független bíróként soha nem dolgozott, ítélkezési gyakorlata nincs. A bírák szakmai szervezete nagy többséggel ellenezte a jelölt megválasztását.
Lassan már történelemnek számít, hogy a 2010 őszén készült új magyar Alaptörvény megalkotásakor Varga Zsolt András arról értekezett, hogy olyan preambulumra lenne szükség, amely az Apostoli Királyság helyreállítását is lehetővé teszi. A szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma sem volt számára idegen. Igaz, hogy az alapos elméleti felkészültséggel rendelkező jelölt azt is nyilatkozta, hogy fél év kevés az új alkotmány megvitatására. Tévedett, hisz' a magyar Alaptörvény két hét alatt készült el, s mindeddig formálisan nem lett királyság. Bár sokaknak lenne ötlete, hogy kit lehetne megkoronázni.
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy Varga Zsolt András érveire támaszkodik a magyar igazságügyi miniszter, miközben a jogállamiságról vitát folytat az Európai Unióval. Az új főbíró, tehát Varga Zsolt András úgy látja, hogy „A jogállamiság kritériumai önkényes jogértelmezések, a bíróságoknak, az alkotmányozó hatalom birtokosának, tehát az Orbán-kormánynak az alaptörvényben fogalmazott jogértelmezést kell követniük. A HVG értelmezése szerint, Varga Zsolt András egyébként egyetért azzal is, hogy korlátozni kell a szabad bírói mérlegelést, a Kúria és az Alkotmánybíróság pedig „követeljék meg az alsóbb fokú bíróságoktól az alaptörvény-komform értelmezést”. A jogi szakértők szerint, ezzel a véleményével a Kúria leendő elnöke elfogadja azt is, hogy a jog a politika szolgálóleánya lesz.
